A megemelt minimálbér miatt 2026-ban jelentősen változtak az őstermelőkre vonatkozó adózási szabályok, így sok gazdálkodó jóval magasabb bevételig maradhat adómentes.

Az új szabályozás alapját az adja, hogy a minimálbér havi összege 322 800 forintra emelkedett, ami éves szinten 3 873 600 forintos értéket jelent. Ehhez igazodnak az őstermelői adózási határok is.

Meddig adómentes az őstermelői bevétel?

A „hagyományos” őstermelői adózás esetén az éves minimálbér feléig, vagyis 1 936 800 forintos bevételig teljes adómentesség jár. Ebben az esetben még személyijövedelemadó-bevallást sem kell benyújtani.

Sokan azonban továbbra is az átalányadózást választják, amelynél a bevétel 90 százaléka automatikusan költségnek számolható el.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy:

  • az őstermelő jövedelmének csak a bevétel 10 százaléka számít,
  • és amíg ez a jövedelem nem haladja meg az éves minimálbér felét,
  • addig nem kell személyi jövedelemadót fizetni.

Ennek eredményeként az átalányadózó őstermelők akár 19 368 000 forintos éves bevételig is adómentesek maradhatnak.

Mi történik a határ felett?

Ha az éves bevétel meghaladja a 19,36 millió forintot, de nem éri el a 38,7 millió forintot, akkor az adómentes rész feletti jövedelem után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.

A szabályok szerint a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó alól is mentesülhetnek azok, akik a kedvezményes bevételi határ alatt maradnak.

Családi gazdaságok még nagyobb kerettel számolhatnak

Az Őstermelők Családi Gazdasága formában működő gazdaságok esetében a bevételi korlát tovább növekedhet. A családtagok számától függően az átalányadózás felső határa akár 154,9 millió forint is lehet.

Van egy fontos buktató

Bár az átalányadózás jelentősen leegyszerűsíti az adminisztrációt, a szakemberek szerint sok gazda tévesen gondolja, hogy nincs szükség a bizonylatok megőrzésére.

A szabályok alapján:

  • minden számlát,
  • bevételi és költségbizonylatot,
  • valamint kapcsolódó dokumentumot

legalább öt évig kötelező megőrizni egy esetleges NAV-ellenőrzés miatt.

Az áfamentességi határ is emelkedett

2026-ban az alanyi áfamentesség értékhatára 20 millió forintra nőtt, ami szintén kedvezőbb helyzetet teremthet a kisebb és közepes gazdaságok számára.

A szakértők szerint az idei változások összességében kedvezőbbé és átláthatóbbá tették az őstermelői adózást, ugyanakkor továbbra is fontos a pontos adminisztráció és a határidők betartása.

Forrás: Hóvége.hu

Indexkép: Pexels