Új korszak kezdődik a nemzetközi agrárkereskedelemben: Kína a világ egyik legnagyobb élelmiszer-importőréből fokozatosan szabályalkotó hatalommá válik. A jövőben már nem lesz elég jó minőségű és versenyképes árú terméket előállítani, a kínai piacra lépéshez egyre fontosabbá válik a teljes termelési és logisztikai lánc dokumentálhatósága, nyomon követhetősége és hatósági megfelelősége.

Évtizedeken át a kínai piac elsősorban a hatalmas keresletéről volt ismert. A világ agrártermelői számára az jelentette a legnagyobb kihívást, hogy elegendő mennyiségben tudjanak szállítani az ázsiai országba. Ma azonban már egészen más szempontok kerülnek előtérbe.

A kínai hatóságok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek arra, hogy az importált élelmiszerek eredete, minősége, élelmiszer-biztonsági megfelelősége és teljes ellátási lánca igazolható legyen. A kérdés ma már nem csupán az, hogy ki tud elegendő árut előállítani, hanem az is, hogy ki képes bizonyítani annak hátterét a termőföldtől egészen a fogyasztóig.

A dokumentáció legalább olyan fontos lesz, mint maga a termék

Az elmúlt időszak eseményei jól mutatják az új szemléletet. A kínai importőrök már felárat fizetnek az igazoltan erdőirtásmentes brazil marhahúsért, miközben a vietnámi duriánexport jelentős visszaesést szenvedett el, miután több szállítmányban tiltott növényvédőszer-maradványokat mutattak ki.

A következmények súlyosak voltak: egyes vietnámi térségekben csomagolóüzemek tucatjai álltak le, a termelői árak pedig a költségszint alá estek. A példa jól mutatja, hogy a jövő agrárkereskedelmében nem feltétlenül a termelési volumen lesz a döntő tényező, hanem a megfelelési képesség.

Kína az EU nyomdokain halad

A folyamat sok tekintetben emlékeztet az Európai Unió által évtizedek óta alkalmazott szabályozási modellre. Az EU piacán már régóta alapkövetelmény az élelmiszer-biztonsági előírások, a nyomon követhetőség és a dokumentált minőségbiztosítás.

Kína most hasonló útra lép, de sajátos, erősen központosított rendszerrel. Júniustól új szabályozás lép életbe, amely a külföldi élelmiszer-előállítók regisztrációját, nyilvántartását és ellenőrzését szigorítja. A kínai piacra szállító vállalatoknak egyre részletesebb adatokat kell szolgáltatniuk a termelésről, a tárolásról, a laborvizsgálatokról és a szállításról.

A kínai modell egyik sajátossága, hogy nem csupán a végterméket vizsgálja. A gyár, a csomagolóüzem, a hűtőház, a laboratórium és sok esetben még az exportőr ország hatósági rendszere is a vizsgálat részévé válik.

A versenyelőny már nem a földeken kezdődik

A nemzetközi példák alapján egyre világosabb, hogy az agrárversenyképesség fogalma átalakul. Brazília például jelentős összegeket fordított digitális nyomonkövetési rendszerek kiépítésére, amelyek ma már közvetlen piaci előnyt jelentenek a kínai exportban.

Thaiföld esetében a korszerű hűtőlánc és a gyors vasúti összeköttetések jelentik az előnyt. A jól szervezett logisztikai háttérnek köszönhetően a friss gyümölcsök néhány napon belül eljutnak Kína belső tartományaiba, minimális veszteséggel.

A verseny tehát egyre kevésbé a termőföldön, és egyre inkább a laboratóriumokban, a digitális rendszerekben, a logisztikai központokban és a minőségbiztosítási folyamatokban dől el.

Mit jelent mindez a magyar agrárium számára?

Magyarország számára a változás különösen fontos lehet. A hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások többsége már jelenleg is szigorú uniós szabályozási környezetben működik, ami versenyelőnyt jelenthet az ázsiai piacokon.

A húsipar, a tejipar, a vetőmagágazat, valamint a prémium feldolgozott élelmiszerek esetében a jövő exportlehetőségeit egyre inkább az határozhatja meg, hogy a vállalkozások mennyire tudják igazolni termékeik eredetét, minőségét és biztonságát.

A szakértők szerint a keleti nyitás következő szakasza már nem elsősorban diplomáciai vagy kereskedelemfejlesztési kérdés lesz, hanem technológiai és szervezeti kihívás. Azok a vállalkozások kerülhetnek előnybe, amelyek képesek megfelelni egyszerre az uniós és a kínai előírásoknak.

A jövő exportőre adatot is szállít

A világ agrárkereskedelmében új versenytényező születik. A jó minőségű termék önmagában már nem elegendő: szükség van nyomon követhető termelésre, auditálható folyamatokra, laboratóriumi háttérre, digitális dokumentációra és megbízható logisztikára is.

Aki időben felismeri ezt a változást, annak a szigorodó szabályok nem akadályt, hanem versenyelőnyt jelenthetnek. A jövő agrárexportőre ugyanis nem csupán élelmiszert értékesít, hanem hiteles adatokat, igazolható minőséget és intézményi megbízhatóságot is kínál a termék mellé.

Forrás: Makronóm

Indexkép: Pexels