Nagypéter Sándor, a Dél-alföldi Kertészek Szövetkezetének elnöke tegnapi sajtótájékoztatóján az ágazat legfájóbb pontjaira is kitért. Az Agroinform a munkaerőpiaci problémákról kérdezte a szakembert.
A bérnövekedés ellenére kevés a munkaerő
A hajtatott paprika- és paradicsomtermesztésben sok olyan munkakör van, amely nem igényel szakképzettséget, ezért egyszerűsített mezőgazdasági munkásokat alkalmaznak. Ezekben a munkakörökben különösen erőteljes volt a béremelkedés az utóbbi években. Míg 2020-ban nettó 800–1000 forintos órabért fizettek a vállalkozások, addig ma ez inkább 2000–2500 forint. A gyümölcsösökben pedig, ahol időszakosan és gyorsan van szükség munkaerőre, még magasabb béreket kell kínálni az embereknek. Sok helyen teljesítménybérezést vezettek be, hogy vonzóbbá és hatékonyabbá tegyék a munkát. Összességében a munkabérköltség rendkívül magas lett az ágazatban, de így is kevés a hadra fogható ember.
A munkaerőhiány ma már szó szerint a beruházási döntések gátja lett. Ezért alkalmaznak egyre több unión kívülről érkező munkavállalót a hajtatásos zöldségtermesztésben is.
„A hajtatott paprika- és paradicsomtermesztők elsődleges célja mindig az volt, hogy magyar munkaerővel dolgozzanak” – hangsúlyozta Nagypéter Sándor. Először magyar dolgozókat kerestek a vállalkozások, aztán erdélyi magyarokat, később kárpátaljai magyarokat is alkalmaztak. De sokan közülük továbbmentek Nyugat-Európába. Közben a hazai munkaerőpiac is átalakult: sokan más ágazatokban helyezkedtek el.
„Egy fóliás kertészetbe nehezebb munkaerőt találni, mint egy gyárba, még akkor is, ha a termelők folyamatosan fejlesztették az üvegházakat és a fóliasátrakat. Ma már itt is jók a munkakörülmények: zárt, klimatizált rendszerben, szinte egész éven át folyik a termelés. 600–700 ezer forintos bruttó fizetést kapnak a dolgozók a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben. Ott, ahol a termelés 3–6–9 hónapos időszakokra koncentrálódik, a munkaerőt még többnyire meg tudják oldani egyszerűsített foglalkoztatással, bár egyre nehezebben. Az egész évben működő üvegházaknál vagy a gombaágazatban azonban ez már nem megoldható. Külföldi munkavállalókra van szükség.”
Nagypéter Sándor – Fotó: Agroinform
Nincsenek sokan, de nagy gazdasági hasznot hajtanak
Ma határozott időre, legfeljebb két évre szóló összevont engedéllyel dolgozhatnak unión kívüli munkavállalók Magyarországon, legfeljebb egy év hosszabbítással. Továbbá maximum 35 ezer ilyen dolgozó tartózkodhat az országban. Mint megtudtuk, a dél-alföldi régióban nagyjából 80–100 hektárnyi üvegházi területen dolgoznak unión kívüli munkások; összesen néhány száz emberről beszélünk.
Ez csekély létszám, de jelentős termelési érték függ tőlük: akár 100 milliárd forint értékű zöldségtermeléshez járulnak hozzá. A kertészeti pályázat keretében most megvalósuló 60–70 hektárnyi új üvegházba nagyon nehéz hazai munkaerőt találni. A DélKerTÉSZ-en belül mintegy 10 hektárnyi új növényház építése zajlik, de tudom, hogy sokkal több beruházás valósult volna meg, ha nincs munkaerőhiány az országban”
– hangsúlyozta a termelői szövetkezet elnöke. Nagypéter Sándor kiemelte, hogy nem igaz az az állítás, miszerint az unión kívülről érkező munkavállalóknak kevesebb lenne a fizetésük. A 2025 januárjában szigorított szabályozás szerint csak akkor dolgozhatnak Magyarországon, ha az adott munkakörben ugyanazt az átlagbért kapják meg, mint a hazai munkavállalók. Úgy véli,
nem megszüntetni, hanem szabályozni kell a külföldiek hazai munkavállalását. Csak a jogszerűen működő munkaerő-közvetítők foglalkozzanak ezzel, és ne fordulhassanak elő visszaélések.
Emellett módosításra érdemesnek tartotta a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszerét is. Ez egyes termékek körforgásos hulladékkezelésének költségeit terheli arra, aki az adott anyagot elsőként forgalomba hozza Magyarországon. Jelenleg állami koncesszióban a MOHU működteti ezt a hulladékgazdálkodási rendszert. Nagypéter Sándor szerint drágán: „Az osztrákoknál ágazati koncessziók vannak a hulladék begyűjtésére, és sokkal hatékonyabban, olcsóbban működik a rendszer.” Ezen a téren a TISZA-kormány már kinyilvánította: felülvizsgálja és átalakítja a hulladékkezelés jelenlegi gyakorlatát.
Lásd még korábbi cikkeinket a sajtótájékoztatóról:
Mi köze az iráni háborúnak és a forintárfolyamnak a magyar paradicsomhoz?
27% helyett 5%, árrés helyett ársáv – Ez jön a kertészeti ágazatban
Indexkép: Agroinform.
