„Minden egyes eurócentért komoly küzdelmet folytattunk, még az éjszakai órákban is feszített tempójú egyeztetéseket végeztünk, és végül eredményt értünk el, ami a hazai oldal és az európai közösségi intézmények közös sikereként könyvelhető el” – ezekkel a szavakkal értékelte Magyar Péter miniszterelnök Brüsszelben az Európai Bizottsággal a zárolt közösségi források kapcsán tető alá hozott politikai egyezséget. A kormányfő azt is megosztotta, hogy a szabott követelmények teljesítése esetén az őszi szezontól 16,4 milliárd eurónyi fejlesztési forrás nyílik meg az ország előtt.
De mekkora előrelépést jelent ez a valóságban? – tette fel a kérdést a G7, majd végzett egy gyors számolást arról, hogy pontosan mennyit vesztettünk, és mennyit nyerhetünk egy európaibb politizálással.
A felhasználható keret
A 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó pénzügyi keret nemcsak a hagyományos felzárkóztatási és agrárpolitikai pénzeket foglalja magában, hanem kiegészült egy gazdaságélénkítő alappal is, amelyen belül támogatási formák és kedvező hitelkonstrukciók egyaránt elérhetőek. Ezzel egy időben szintén gyakran esik szó a költségvetési kereteken felüli SAFE (Security Action for Europe) hitelről, amelyet az Európai Bizottság a múlt esztendőben hívott életre a védelmi szektor és a katonai készenlét fokozása érdekében.
Ezekből a forrásokból a különféle juttatások és hitelkonstrukciók révén összességében csaknem 57 milliárd eurós keret állhatna a hazai szereplők rendelkezésére, amiből
- 21,7 milliárd euró a kohéziós forrás,
- 8,4 milliárd euró az agrártámogatás,
- 10,4 milliárd euró a helyreállítási keret (amelyből 6,5 milliárd a támogatás és 3,9 milliárd a kedvező kamatozású kölcsön),
- a SAFE védelmi hitelkeret pedig 16,2 milliárd eurót tesz ki.
Az agrártámogatások eddig is rendben megérkeztek. A kohéziós keretből pedig rövid időn belül szabaddá válhat összesen 18,9 milliárd euró. Ebből 12,5 milliárd euróhoz az Európai Bizottság 2023. decemberi, valamint 2024-es határozatai alapján jutott hozzá az ország. Az új adminisztráció ehhez további 6,4 milliárd eurónyi kohéziós forrást kapcsolt hozzá, amiből 2,2 milliárd euró a felsőoktatási és innovációs célokat szolgálja, 4,2 milliárd pedig főként a vasúti infrastruktúra és a környezetvédelem korszerűsítésére fordítható.
A SAFE-hitel kérdése hátravan még. A hitel igénybevételére vonatkozó stratégiát decemberben nyújtotta be a kormány az Európai Bizottságnak, amelyet egyedül Magyarország esetében nem hagytak még jóvá, mert ezt jogállamisági és antikorrupciós lépések megtételéhez kötötték.
Mi az, ami elveszett?
A helyreállítási alapból a jelenlegi folyamatok alapján úgy látszik, hogy a 400 millió eurós részről már le kell mondani. Ez ugyanis nem képezi részét a politikai megállapodásnak, amelynek a feltételeit igen szoros határidővel, augusztus 31-ig szükséges teljesíteni. A kohéziós forrásokból 2,1 milliárd euró már biztosan elveszett, mivel az előző adminisztráció nem hajtotta végre határidőre (2024 és 2025 végéig) az Európai Bizottság által megfogalmazott antikorrupciós és igazságügyi reformokat.
A fennmaradó kohéziós forrás elvileg még megszerezhető lenne, de az eddig kivetett szankciók teljes összege már jócskán meghaladja azt a keretet, amihez a támogatások révén hozzá lehetne férni. Az EU bírósága 2024 nyarán 200 millió eurós egyösszegű büntetést és napi egymillió eurós szankciót állapított meg Magyarországgal szemben a menekültügyi szabályok miatt. Mivel a korábbi vezetés a bírságot nem egyenlítette ki, azt negyedéves szinten összevontan, nyolcszázalékos büntetőkamattal növelve vonják le a nekünk járó támogatásokból. Ez idáig nagyjából 1000 millió eurónyi támogatás végleges elvesztését vonta maga után.
Összegezve:
- A korábbi kormányzat a teljes potenciális uniós keret 37 százalékát tudta mozgósítani.
- A Tisza-kormány ehhez 29 százaléknyi felzárkóztatási és helyreállítási forrást illeszthet hozzá. Amennyiben a SAFE-hitelt is sikerül mozgósítani, akkor ez az arány 57,5 százalék is lehet.
- Emellett az előző kabinet 2,1 milliárd eurónyi forrást veszített el, a Tisza-kormány pedig 400 millió eurónyi helyreállítási pénzt nem tudott megmenteni. A korábbi időszakban felhalmozott bírságok összege pedig felülmúlja a kohéziós forrásokból még lehívható pénzmennyiséget.
A legoptimistább forgatókönyv szerint a teljes uniós forráskeret nagyjából 94 százalékát tudnánk még mindig lehívni. A 2014–2020-as költségvetési időszakban az uniós keret 98,9 százalékát hívtuk le, míg az uniós átlag 97,9 százalék volt.
Tehát a legkedvezőbb esetben 5 százaléknyi forrást veszítünk el. Nagyobb baj azonban, hogy mélyen az uniós átlag alá kerülhetünk a forráskihasználásban, vagyis nőhet a gazdasági szakadék köztünk és az ügyesebben lavírozó tagállamok között.
Lásd még a témában: Ennyi pénz múlik most Magyar Péter kormányán.
Indexkép: Shutterstock.
