A 2026. június 14-től hatályos változás alapjaiban forgatja fel az uniós piacot, és különösen nehéz helyzetbe hozhatja az importált, ultraszűrt mézkeverékek forgalmazóit. A méhészeti ágazat évek óta kongatja a vészharangot az Európai Unióba áramló, bizonytalan eredetű és sokszor tisztázatlan minőségű importmézek miatt. A legnagyobb problémát eddig a szinte követhetetlen keverékek, illetve az úgynevezett szűrt mézek jelentették. Utóbbiakból a technológiai eljárás során szinte a teljes virágport (pollent) kivonják, ami által a laboratóriumok számára lehetetlenné válik a méz botanikai és földrajzi eredetének azonosítása.

A jogalkotók most megálljt parancsolnak a visszaéléseknek: az új uniós mézirányelvvel (EU 2024/1438)  új korszak kezdődik az élelmiszer-kiskereskedelemben.

Búcsút inthetünk a „nem EU-s” kiskapunak

A fogyasztók eddig lépten-nyomon találkozhattak az európai boltok polcain, és korábban itthon is, az „EU-s és nem EU-s mézek keveréke” felirattal. Ez a megfogalmazás tökéletes paravánként szolgált arra, hogy az olcsó, harmadik országból (gyakran Ázsiából) származó mézeket minimális európai színmézzel felütve értékesítsék, miközben a vásárlónak fogalma sem volt a valódi származásról.

2026. június 14-től ez a jelölés végleg illegálissá válik.

Az új szabályozás értelmében Európa-szerte a főcímkén, jól látható helyen kötelező lesz feltüntetni:

  • Az összes származási országot, ahonnan a méz származik.
  • Az országokat a keverékben lévő tömeg szerinti csökkenő sorrendben kell felsorolni.
  • Minden egyes ország mellett százalékos pontossággal meg kell adni a részarányt (±5%-os tűréshatárral).

Ha egy mézkeverék például 75%-ban kínai szűrt mézből és 25%-ban magyar napraforgómézből áll, azt a címkén pontosan így, eltitkolhatatlanul ki kell majd írni. (Némi könnyítés csak a 4-nél több országból álló, komplex keverékeknél van, de a többségi tulajdonos államokat ott is nevesíteni kell százalékosan).


A magyar kormány egyébként nem várta meg az uniós szabályozást, hanem a rendelkezést nemzeti hatáskörben 2023 augusztusában bevezette itthon. Azaz a hazánkban forgalmazott mézeken már kötelező feltüntetni a származási országokat százalékos arányban is.  

Miért pont a szűrt méz van a célkeresztben?

A szűrt méz forgalmazására Magyarországon eddig is egyedi szabályok vonatkoztak: a termék nevében tilos volt bármilyen botanikai vagy földrajzi eredetre utalni (nem létezhetett a boltokban „szűrt akácméz” vagy „szűrt hazai méz”, csak simán „szűrt méz”).

A pollenhiány miatt azonban ez a kategória volt a hamisítási és keverési technikák melegágya.

Mivel 2026 nyarától a papíralapú és adminisztratív nyomonkövethetőséget is a legfelsőbb szintre emelik az EU-ban – létrehozva egy dedikált uniós mézszakértői platformot –, a nagyüzemi csomagolóknak és importőröknek tűpontos nyilvántartást kell vezetniük. Minden egyes szűrt tételnek igazolhatóan visszakövethetőnek kell lennie egészen a termelőig vagy a beszállító importőrig.

Védelem a magyar méhészeknek

Mint ismert, a magyar méz kiváló minőségű, természetes termék, amelynek piacát nehezítik a külföldi, olcsó keverékek. A hazai szabályozás a piacfehérítés mellett a termelői oldalt is támogatja: a nemrégiben frissített ágazati támogatási rendeletek (például a 1/2026. (I. 19.) AM rendelet) már a klímaváltozás, az új kártevők (pl. ázsiai lódarázs) és a gazdasági nehézségek ellenére is igyekeznek talpon tartani a magyar méhészeket.

Az új címkézési korszak hatalmas lehetőséget ad a méhészeti ágazatnak.

Amint az európai vásárlók szembesülnek azzal, hogy a diszkontáras, átlátszó, folyékony „szűrt mézek” valójában a világ túlsó feléről származnak, a kereslet radikálisan eltolódhat a tiszta, ellenőrzött, közvetlenül helyi méhészektől származó fajtamézek irányába.

Mire figyeljenek a forgalmazók?

Aki Európában ma mézcsomagolással, importtal vagy forgalmazással foglalkozik, annak a felkészülési idő gyorsan fogy. A 2026. június közepi határidőig az összes meglévő címketervet át kell alakítani, a beszállítói láncokban pedig kötelezővé kell tenni a százalékos alapú áruigazolást.


Nemzetközi összefogás

Szlovénia rendkívül erős méhészeti hagyományokkal rendelkezik. Ők kezdeményezték a méhek világnapját is az ENSZ-nél, és ők elégelték meg, hogy az olcsó, ellenőrizhetetlen ázsiai és egyéb harmadik országbeli importmézek az „EU-s és nem EU-s mézek keveréke” felirat mögé bújva tönkreteszik a helyi, minőségi termelői piacot. Magyarország pedig az első pillanattól kezdve az egyik leghangosabb és legaktívabb támogatója volt a szlovén javaslatnak.

Indexkép: Shutterstock