A hazai vágóhidak rendkívül erős negyedévet zártak 2026 első három hónapjában. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb statisztikai jelentése szerint a főbb állatfajok esetében kivétel nélkül növekedett a vágási volumen az előző év azonos időszakához képest. A hústermelés dinamikus bővülése mögött a hazai állományok növekedése és az élénk külkereskedelmi forgalom áll.
Erősödő marha- és sertésvágások a hazai üzemekben
A magyarországi vágóhidakon 26,4 ezer darab szarvasmarhát vágtak le 2026 első negyedévében, ami 13,5 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A levágott állatok hasított súlya elérte a 7,7 ezer tonnát, ami 16 százalékkal múlta felül a bázisidőszaki értéket. A vágások belső szerkezetét tekintve a tehenek aránya volt a legmeghatározóbb (56 százalék), a tehénvágás darabszám alapján 24 százalékkal emelkedett.
A sertéságazatban is folytatódott a növekedési trend: a vágóhidakra 1 millió 271 ezer sertés került, ami 4,4 százalékkal (+54 ezer darab) több a 2025. január–márciusi volumenhez képest. Ebből a mennyiségből az üzemek 122,5 ezer tonna sertéshúst (hasított súly) állítottak elő.
Érdekesség, hogy a sertésvágások koncentrációja igen magas, hiszen a legnagyobb tíz üzem végezte a hazai vágások több mint 80 százalékát a vizsgált időszakban.
Valóságos robbanás a baromfifélék piacán
A legnagyobb arányú bővülést a baromfiszektor produkálta, ahol darabszám tekintetében 22,7 százalékos növekedést regisztráltak, így összesen 68,5 millió darab szárnyas került a vágóhidakra. A levágott baromfi élősúlya 213 ezer tonnát, míg a vágott (tisztított, bontott) súlya 160 ezer tonnát tett ki az első negyedévben.
A vágóhídi adatok alakulása az egyes baromfifélék esetében a következőképpen alakult:
- Vágócsirke: 58,7 millió darab (17,6 százalékos növekedés, a teljes baromfivágás 86 százaléka).
- Vágókacsa: 7,2 millió darab (kiemelkedő, 93,6 százalékos növekedés az alacsony bázishoz képest).
- Vágópulyka: 1,4 millió darab (10,2 százalékos emelkedés).
- Vágóliba: 310 ezer darab (43,2 százalékos bővülés).
A statisztikákból jól látszik, hogy a tyúkfélék hazai állományának korábbi, közel 13 százalékos bővülése megalapozta a feldolgozóipar alapanyag-ellátottságát.
Nemzetközi kitekintés és élőállat-forgalom
A külkereskedelmi adatok alapján Magyarország továbbra is jelentős élőállat-exportőr a szarvasmarha-ágazatban: az első három hónapban 21 ezer tonna élő marhát szállítottunk külföldre – főként Izraelbe, Lengyelországba és Olaszországba –, ami 17 százalékos növekedés. A sertéságazatban az élő sertés kivitele 41 százalékkal bővült (fő célpiacok: Moldova, Románia, Albánia), de a behozatal (10,3 ezer tonna) még így is meghaladta a kivitelt (9,5 ezer tonna).
Európai szinten az Eurostat adatai szerint a sertésvágásban Spanyolország vezetett közel 10 millió darabbal az év első két hónapjában , míg a csirkevágások terén Lengyelország állt az első helyen a maga 231 millió darab feletti volumenével. Magyarország a középmezőnyben foglal helyet, de a baromfi- és sertéshús-termelés dinamikája stabil pozíciót biztosít a hazai szereplőknek a regionális piacon.
Forrás: Agrárközgazdasági Intézet
Indexkép: Shutterstock
