A technológia nemcsak a humán-egészségügyben hozhat áttörést, hanem kulcsfontosságú fegyverré válhat az állattartókat és az agrárgazdaságot sújtó világjárványok ellen is. Az új generációs vakcinát úgy tervezték, hogy a koronavírusok teljes családja ellen védelmet nyújtson – beleértve az állatokat megfertőző törzseket is –, de a kutatócsoport már gőzerővel dolgozik az univerzális influenza-, ebola- és a mezőgazdaságot jelenleg is rettegésben tartó H5N1 madárinfluenza elleni oltóanyagokon.

Miért van erre szükség? A vírusok mindig egy lépéssel előttünk járnak

A hagyományos vakcinák fejlesztése során általában egy aktuálisan keringő vírustörzset vesznek alapul. Az állattenyésztők és a szakemberek azonban pontosan tudják, milyen gyorsan képesek mutálódni ezek a kórokozók: mire egy hatékony oltóanyag elkészül és engedélyezést nyer, a vírus már megváltoztathatja a megjelenését, így a védekezés részben vagy egészben elavulttá válik.

Így működik az MI-alapú „szuperantigén”

A cambridge-i kutatók szakítottak a hagyományos módszerekkel:

  • Számos különböző – többek között a vadállatokban és haszonállatokban keringő, potenciális veszélyt jelentő – koronavírus ismert genetikai kódját gyűjtötték össze.
  • Ezeket a gigantikus adatbázisokat egy mesterséges intelligenciával működő programmal elemezték.
  • Az MI ez alapján tervezett egy mesterséges „szuperantigént”.
  • Ez a szuperantigén képes úgy felkészíteni az immunrendszert, hogy az a vírusok teljes családját felismerje és támadja – még akkor is, ha azok később mutálódnak, vagy ha egy új fertőzés állatokról emberekre (zoonózis) terjed át.

Fókuszban az agráriumot fenyegető veszélyek: Madárinfluenza és ebola

A technológia legnagyobb érdeme a gyorsaság és a rugalmasság, ami az állatállományok védelmében is sorsfordító lehet. A cambridge-i csapat már végzi az állatkísérleteket az alábbi területeken:

  • H5N1 madárinfluenza: Olyan vakcinát fejlesztenek, amely azonnali védelmet nyújthatna arra az esetre, ha a globális baromfiállományokat jelenleg is pusztító, vadmadarak által terjesztett vírus mutálódna és komolyabb humán járványt okozna.
  • Univerzális szezonális influenza: Olyan oltás, amelyet nem kellene minden évben újraalkotni és az új törzsekhez igazítani.
  • Vírusos vérzéses láz (Ebola): A Kongói Demokratikus Köztársaságban jelenleg pusztító ebolatörzs ellen még nincs vakcina, az MI segítségével azonban ez is gyorsan lekövethető.


Mit mondanak a szakértők?

Bár az első, 39 fős humán kísérlet során az immunrendszerre gyakorolt hatás még „szerénynek” bizonyult, a szakma rendkívül optimista. Egy következő, 200 fős tanulmány már pontosabb képet ad majd a hatékonyságról.

A kutatók szerint a technológia zsenialitása abban rejlik, hogy kiemelkedően jó a potenciális világjárványok elleni vakcinák gyors megtervezésében, miközben a vírusok változnak.

Az MI szerepe az oltóanyag-kutatásban azért is korszakalkotó, mert a technológia képes megjósolni az immunválaszokat, ezzel drasztikusan felgyorsítva a fejlesztést.

A gazdálkodók és az élelmiszer-biztonsági szakemberek számára ez a technológia a jövőben azt jelentheti, hogy a különböző állatbetegségek és zoonózisok megjelenésekor nem kell éveket várni a megoldásra, hanem napok vagy hetek alatt célzott, mégis széles spektrumú védelmet biztosító oltóanyagokat lehet majd tervezni.

Forrás: bbc.com

Indexkép: illusztráció/Shutterstock