Egy hollandiai tejtermelő gazdaságban valósították meg a globális szinten is egyedülálló projektet, amely a laboratóriumi hústermelést igyekszik közelíteni a hagyományos mezőgazdasághoz. Hogy ez lehetséges-e, majd eldől, mindenesetre a kezdeményezés célja állítólag, hogy a gazdák ne áldozatai, hanem nyertesei legyenek az élelmiszeripari innovációnak.
A RespectFarms a napokban hivatalosan is felavatta a világ első, működő tejgazdaságba integrált húsipari létesítményét a hollandiai Schipluidenben. A Corné van Leeuwen tejtermelő gazdálkodóval és szakmai partnerekkel közösen kidolgozott projekt lényege: ahelyett, hogy óriási, központosított gyárakban állítanák elő a termesztett húst, a termelést magukra a családi és helyi gazdaságokra bíznák.
A gazda marad az élelmiszertermelés középpontjában
A kezdeményezés alapvető célja, hogy a termesztett hús előállítása plusz bevételi forrást, egyfajta másodlagos üzleti modellt jelentsen a hagyományos állattartók számára.
„Egy olyan modellt építünk, ahol a gazdák továbbra is az élelmiszertermelés középpontjában állnak, és nem helyettesítik őket a gyárak”
– hangsúlyozta Ira van Eelen, a RespectFarms társalapítója.
A 2025-ben telepített kísérleti farm mostani hivatalos megnyitója a projekt új fázisát jelzi. A helyszín a jövőben élmény- és kutatóközpontként is funkcionál majd, ahol gazdálkodók, politikai döntéshozók, kutatók és diákok közvetlenül tanulmányozhatják a technológiát. Ez azt jelenti, hogy akár Magyarországról is lehetőség lesz szakmai utat szervezni, és működés közben megnézni, hogy néz ki a modell.
Mi az a termesztett hús, és hogyan működik?
A termesztett hús (más néven laboratóriumi vagy kultivált hús) valódi állati hús, amelyet nem állatok leölésével állítanak elő, hanem állati sejtekből növesztenek ellenőrzött körülmények között. Fontos kiemelni, hogy nem növényi alapú húspótlóról (szója- vagy borsófehérje) van szó, hanem biológiailag és szerkezetileg is valódi húsról.
A gyártási folyamat lépései:
- Mintavétel: Egy élő állatból (például tehénből vagy sertésből) ártalmatlan biopsziával őssejteket vesznek ki.
- Táplálás: A sejteket rozsdamentes acéltartályokba (bioreaktorokba) helyezik, ahol megkapják a növekedéshez szükséges tápanyagokat (aminosavakat, vitaminokat, szénhidrátokat).
- Növekedés és formázás: A sejtek osztódni kezdenek, majd egy speciális hordozószerkezet (váz) segítségével izom-, zsír- és kötőszövetté alakulnak, felvéve a megszokott hústextúrát.
Előnyök és globális kihívások
A technológia támogatói szerint a termesztett hús választ adhat az állatvédelmi aggályokra, és jelentősen csökkentheti a hústermelés környezeti lábnyomát (föld- és vízhasználat, üvegházhatású gázok). Emellett a steril környezet miatt a hús mentes a fertőzésektől és az antibiotikum-maradványoktól.
A tömeges elterjedés előtt azonban még komoly akadályok állnak: a termelési költségek egyelőre magasak, és a jogi szabályozás is világszerte eltérő. Míg Szingapúrban, az Egyesült Államokban és Izraelben már zöld utat kaptak egyes termékek, addig az Európai Unióban rendkívül szigorú az engedélyezés, néhány tagállam – köztük Magyarország és Olaszország – pedig politikai és gazdasági okokból kifejezetten tiltja vagy korlátozná a technológia hazai bevezetését. A holland kísérlet mindenesetre bizonyítja, hogy a technológia és a hagyományos agrárvilág között létezhet átjárás.
Forrás: feedandadditive.com
Indexkép: illusztráció/Shutterstock
