A PREGA Konferencia keretein belül személyesen is láthattuk Budapesten Kit P. Franklin előadását az Egyesült Királyságból, aki a Hands Free Farming vezető kutatója és a koncepció egyik úttörője. Kit létrehozott egy kísérleti gazdaságot, ahol kisméretű erőgépekkel, teljesen automatizált módon végzik a termelést anélkül, hogy az ember akár egy kapavágást is tenne a szántóföldön.
Vezető nélküli tarlóhántás – fotó: Hands Free Farming
Az előadását azzal nyitotta, hogy mezőgazdaságból élők aránya folyamatosan csökken az utóbbi száz évben, és szerinte ez a trend az automatizációval tovább fog folytatódni a jövőben. Azonban a nagyobb gyártókkal ellentétben – ahol nagy teljesítményű automata erőgépekben látják a jövőt – ő egy alternatív utat lát: nyílt forráskódú, úgynevezett "open source" rendszerek felhasználásával készült kis teljesítményű és -méretű, egyszerűbb erőgépek automatizálását javasolja.
A kisebb gépek elhanyagolható talajtaposási károkat okoznak, és esős időszakban akkor is tudnak dolgozni, amikor a nagyobb erőgépek nem tudnak rámenni a talajra. Ezek a gépek egymással is együtt tudnak működni, és nagyobb területek esetén rajban (swarm technology) dolgoznának együtt a megfelelő területteljesítmény eléréséért.
Az eszközök rengeteg szenzorral vannak felszerelve és hatalmas mennyiségű adatot gyűjtenek a különböző munkaműveletek során. Az így keletkezett adatok segítségével a farmmenedzserek sokkal pontosabb döntéseket tudnak hozni és jobban tudnak tervezni a következő műveletek során.
A kis gépméret további előnye, hogy sokkal nagyobb felbontású információt kapnak a földről: míg a nagy kombájnok gyakran 10-12 méter széles vágóasztallal dolgoznak és úgy készítik a hozamtérképüket, addig ők 2 méteres felbontásban tudnak térképezni.
Az elmúlt évek tapasztalatait felhasználva mára gyakorlatilag sikerült a teljes termelési ciklust automatizálniuk, és állításuk szerint emberek csak fényképezés céljából fordulnak meg a területeiken. Számításaik szerint jóval költséghatékonyabb a kisebb méretű munkagépek üzemeltetése, mint a költségesebb nagyobb társaiké: elsősorban a bekerülési árak, másodsorban pedig a jóval olcsóbb alkatrészköltségek miatt.
Jelenleg egy nagyjából 40 hektárból álló gazdaságban kísérleteznek, és már több mint 6 éve fejlődnek évről évre. Az elmúlt évben az üzemi átlaguk 9 tonna felett alakult búzából, mely részben a taposási kár minimalizálásából és a tökéletesen időben elvégzett műveletekből adódik.
Aratás emberek nélkül – fotó: Hands Free Farming
A jövőben a fenntarthatóság és a biodiverzitás irányába szeretnének fejlődni, és az idei évben elkezdenek kísérletezni a váltott, szalagszerű termeléssel: egy táblában több vékony (pár méter széles) csíkban egymás mellé különböző növényeket vetnek: az egyik sorban található nitrogénmegkötő növény segíti a mellette található másik növényt. A különböző növényekben különböző rovarpopulációk élnek, így segítve a beporzást és a természetes védelmet.
A kutatóval az előadás után személyesen is lehetett beszélgetni a PREGA Konferencia ideje alatt, ahol szívesen mesélt a mintagazdaság működéséről részletesebben.
