A Magyar Közlönyben kihirdették a 2025. évi XCVII. törvényt, amely az agrárminiszter feladatkörét érintő jogszabályok – köztük a vad védelméről és a vadászatról szóló törvény – több pontját módosítja. A változtatások célja a gyakorlati tapasztalatok beépítése, az adminisztráció csökkentése és az agrárium versenyképességének erősítése; a vadgazdálkodásban különösen a haszonbérleti rendszer tisztázása, a zárttéri vadtartás következetesebb felügyelete, valamint egy új, közbiztonsági és vagyonvédelmi helyzetekre szabott intézkedési fejezet emelkedik ki.

A törvény indokolása egyértelmű: a termőföld védelmétől a földforgalmon át a hal- és vadgazdálkodásig olyan területek jogalkalmazási tapasztalatait ülteti át a szövegbe, ahol a mindennapi gyakorlat jelezte a pontosítások szükségességét. Ennek egyik hangsúlyos eleme a vadászati jog hasznosításának rendezése: haszonbérlet útján egy vadászterületre érvényesen csak egy haszonbérleti szerződés köthető, és a szabályt a vadaskert alhaszonbérletére is kiterjesztik. A módosítás ezzel egy régóta vitatott, értelmezési bizonytalanságokkal terhelt területen tesz rendet.

Fontos pontosítás érkezik a vadállomány „ellenértékének” értelmezéséhez is: a törvény kimondja, hogy az ellenérték alatt a végrehajtási rendeletben meghatározott vadgazdálkodási értéknek a vadállomány egyedeire számolt összértékét kell érteni. Ez a gyakorlatban a vitás elszámolásoknál, értékmegállapításoknál adhat egyértelműbb kapaszkodót.

Zárttéri vadtartás: szigorúbb jogutódlás, visszavonás, eltiltás és felszámolás

A zárttéri vadtartó létesítményekre vonatkozó szabályrendszer több ponton erősödik. A jogutód csak akkor folytathatja a tevékenységet, ha az engedélyes megszűnését követően 30 napon belül egyoldalú jognyilatkozattal bejelenti a szándékát, és elfogadja a létesítési engedély valamennyi feltételét. A vadászati hatóság ezzel párhuzamosan meghatározott esetekben visszavonhatja a létesítési engedélyt – például ha a jogutód nem nyilatkozik határidőre, ha az előírt feltételek nem teljesülnek a figyelmeztetés után sem, vagy ha három éven belül három alkalommal jogerős bírságot szabnak ki a zárttéri vadtartás szabályainak megsértése miatt.

Új elem az is, hogy a hatóság a cselekmény súlyosságára tekintettel a tevékenységtől eltiltást is alkalmazhat (legfeljebb három vadászati évre). A szabályozás részletesen rendezi a vadállomány felszámolásának menetét és a következményeket: ha a felszámolási kötelezettség határidőre nem teljesül, a jogosultság megszűnhet, és a felszámolás – meghatározott keretek között – az új vadászatra jogosultra hárulhat az engedélyes költségére. A törvény a kerítések sorsára is kitér: vadászterületen lévő zárttéri vadtartó létesítmény megszűnésekor a hatóság határidővel kötelezheti az engedélyest a kerítés felszámolására, eredménytelenség esetén pedig intézkedhet annak elvégzéséről.

Legelőkerítés állattartó telep mellett: külön engedélyezési út

A módosítás a vadászterületen létesítendő, állattartó telephez tartozó legelő művelési ágú ingatlan tartós telepítésű bekerítésére is külön szabályt ad. Bizonyos, korábban alkalmazott korlátozásokat nem kell érvényesíteni, ugyanakkor a kerítés engedélyezéséről a vadászati hatóság dönt, és a törvény pontosítja azt is, mit kell állattartó telepnek tekinteni (a Tenyészet Információs Rendszerben nyilvántartott tartási hely definíciójával).

Határidők és eljárási pontosítások: tervek, trófeák, fegyverhasználat

Több eljárási elem is céldátumot kap. Az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásáról a vadászati hatóság – a tájegységi fővadász és a területi vadgazdálkodási tanács véleményének kikérését követően – április 10-ig dönthet, szükség esetén módosításokkal. Emellett trófeabemutatási határidők is módosultak: a gímszarvas, dámszarvas és őz agancsát főszabály szerint 30 napon belül, más trófeák (például szikaszarvas agancsa, muflon csigája, a 16 cm-nél hosszabb vaddisznóagyar) esetén 90 napon belül kell trófeabírálatra bemutatni. A hatóság a trófeabírálat után – meghatározott kivétellel – 8 napon belül dönthet az elejtés esetleges szakszerűtlenségéről.

A hivatásos vadász feladatellátását is pontosították: szolgálati tevékenységét a szolgálati vadászlőfegyveren túl vadászati célból bejegyzett vadászlőfegyverével is megvalósíthatja. Egy másik, a jogkövetkezményeket érintő rész szerint jogerős marasztalás esetén a bíróság tájékoztatja a vadászati hatóságot a vadászjegy vagy engedély visszavonása érdekében.

Új elem: kárt okozó vagy kockázatot jelentő vad eltávolítása

A törvény egyik legmarkánsabb újítása a Vtv.-ben megjelenő IV/A fejezet, amely köz- és állategészségügyi, közbiztonsági, illetve súlyos vagyonvédelmi okból beavatkozási rendet állít fel. E keretben – meghatározott területeken – a kárt okozó vagy kockázatot jelentő vad befogása és szükség szerinti elejtése a település polgármesterének feladata, az elejtéshez pedig előzetes rendőrségi tájékoztatás szükséges, részletes adattartalommal (személyi adatok, helyszín, időszak, biztonsági intézkedések, lakossági tájékoztatás módja). A szabályozás nyilvántartási és éves, január 31-ig teljesítendő jelentéstételi kötelezettséget is előír.

A részletes szabályozás:
74/C. §
(5) Az elejtést végző személynek legalább 10 éve érvényes vadászjeggyel kell rendelkeznie.
(6) A kárt okozó vad elejtése – golyós vadászlőfegyver esetén – csak a lőfegyverre szerelt hangtompító eszköz
használatával végezhető, az elejtéshez továbbá az elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló célzóeszköz
is használható.
(7) A kárt okozó vad elejtése esetén lövést leadni csak akkor szabad, ha a lövés mások életét, testi épségét, illetve
a vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. A lövés előtt mérlegelni kell a lövedék várható útját és a becsapódás helyét.
74/D. § (1) A kárt okozó vad elejtése esetén a vadat meg kell semmisíteni.
(2) A kárt okozó vad befogását követő, vadászterületre történő kihelyezéshez a kihelyezés helye szerinti vadászatra
jogosult előzetes hozzájárulása és a vadászati hatóság engedélye szükséges.
(3) A település polgármesteri hivatalának az elejtésről és a befogásról nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza
a) a 74/C. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatokat,
b) az elejtés, befogás helyét és idejét,
c) az elejtett, befogott vad faját és a vadféleséget, valamint
d) befogás esetén a befogott vad vadászterületre történő kihelyezése esetén a kihelyezés helyét és idejét.
(4) A település polgármestere minden év január 31. napjáig az előző naptári évben végrehajtott elejtésekről és
befogásokról a (3) bekezdésben foglalt adattartalommal jelentést tesz a vadászati hatóságnak.

Átmeneti szabályok: 2026-tól élesedő pontok

A törvény átmeneti rendelkezéseket is tartalmaz: egyes rendelkezések első alkalmazása a 2026. március 1-jén kezdődő vadászati évhez kötődik, illetve van olyan szabály (például a legelőkerítés engedélyezésének új rendje), amelyet a 2026. március 1-jén folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

Forrás: Magyar Közlöny