PREGA 2026

A precíziós állattartás (PLF) a gazdasági haszonállatok tartásában IoT-alapú szenzoros adatgyűjtésre és adatátvitelre, adatkezelésre, mesterségesintelligencia-alapú elemzésre és döntéstámogatásra, valamint vizualizációra és felhasználóbarát visszacsatolásra épül. E technológiák a takarmányozás, a környezet és az állatok egészségének folyamatos monitorozásával és optimalizálásával növelhetik a termelés hatékonyságát, támogathatják az állatjóllétet, és mérsékelhetik a környezeti terhelést. Hazai terjedését a magas beruházási költség, a digitális kompetenciák hiánya és az adatkezelési bizonytalanságok gátolják. A szélesebb körű adaptációhoz szemléletváltás, célzott képzés és tudásátadás szükséges, amelyet a Magyarországi Precíziós Állattartásért Egyesület (MAPÁE) szakmai hálózatépítéssel és tudásmegosztással támogathat.

A hagyományos, nagygépes növényvédelem az ezredfordulót követő években jelentősen visszaszorult, ám a drónok megjelenése új lendületet adott ennek a területnek. Az előadás a drónos és a nagygépes növényvédelem lehetőségeit egyaránt bemutatja, különös tekintettel a mai kor igényeire – például a precíziós kijuttatásra és egyéb modern szempontokra. A légi növényvédelemben rejlő potenciál kihasználása a gazdálkodók és a szolgáltatók számára egyaránt előnyöket kínál.

Ezzel előadással szeretnénk rávilágítani Magyarország talajainak jelenleg sürgős beavatkozást igénylő helyzetére, és bemutatni saját tapasztalataink és Németországban történő legfrissebb kísérletünk alapján, melyben még le nem aratott búza állományra vetettünk takarónövény keveréket, hogy a drón technológia miképpen tud hozzájárulni többek között e talajok épségéhez, élővilágához, humusztartalmának javításához, valamint saját költségeink csökkentéséhez.

A műholdas távérzékelés és a GIS alkalmazása a precíziós gazdálkodásban a növényállomány-monitoring, a differenciált kijuttatás, a talajmintavétel és a szántóföldi kísérletek értékelése érdekében.

A precíziós akvakultúra egyre hangsúlyosabbá válik a hazai haltermelésben, hiszen a magyar édesvízi akvakultúra ágazat olyan kihívásokkal néz szembe – mint a változó éghajlat, a szűkülő víz- és energiaforrások, valamint a növekvő takarmányköltségek –, amelyekre csak adatalapú, hatékonyabb termelési módszerek képesek hosszú távú választ adni. Előadás célja bemutatni, hogy a precíziós technológiák milyen módon alakítják át a tradicionális tógazdálkodást és az intenzív rendszereket, és mennyiben tekinthetjük mindezt álomnak vagy épp nagyon is valóságos lehetőségnek a hazai gyakorlatban.

Az automatikus fejési rendszerekhez (AMS) való alkalmazkodási képesség és az alkalmazkodás gyorsasága nagymértékben meghatározza a technológia alkalmazásának sikerét. A hagyományos fejési technológiáról az automatikus fejési rendszerekre való áttérés során megfigyelhető, hogy a tehenek adaptációja eltérő. A tanulási folyamat során reakcióik egyediek és jellemzően eltérő viselkedési mintázatokat tanúsítanak. Előnyös lenne olyan tejelő állományt létrehozni, amelyben az állatok mind a beindítási időszakban, mind azt követően önállóan, emberi jelenlét nélkül keresik fel a fejőrobotot. Az előadásban arra keressük a választ, hogy melyek azok az egyedi tulajdonságok, amelyek befolyásolhatják az automatizált rendszerekhez való sikeresebb alkalmazkodást.

Az IntelliFarmMoo egy olyan mesterséges intelligencia alapú döntéstámogató rendszer, amelyben gépi látás platformra építve kerül létrehozásra egy multimodális (adat, kép, hőkép alapú) érzékelő rendszer. Ezen primer információk kiegészítve a genomikai vizsgálatok, valamint a meglévő rendszerek információival képzik az alapot a predikciós, anomália detekciós és optimalizációs képességekhez. A digitalizáció segítségével a biometrikus érzékelő technológiák által kínált egyedi viselkedési, fizikai és biológiai jellemzők elemzése és mérése, valamint a kapcsolódó komplex és nagyméretű adathalmazok újszerű és reális elemzése utat nyitnak az egyes állatok vagy állományok minden eddiginél magasabb színvonalú környezeti-, állategészségügyi- és állatjóléti monitoringjához. A rendszer részét képző, AI alapú szakértő agent-ek - a mért és egyéb adatkörök felhasználása és elemzése által - döntéstámogatást nyújtanak a különböző felhasználói szinteknek, a fizikai dolgozóktól a felső vezetésig, támogatva a termelési hatékonyság és a versenyképesség maximalizálását. Szerzők: Sudár Gergő - Dr. Mikó Edit - Dr. Süli Ágnes - Prof. Dr. Kusza Szilvia - Dr. Bagi Zoltán - Dr. Jánki Zoltán - Seffer Péter - Dr. Bilicki Vilmos

Sokan a szarvasmarhatartást egyre inkább a klímaváltozás egyik fő oka közt említik. A kérődző állatok metán kibocsájtása valóban jelentős, azonban a szélsőséges és az ágazatot súlyosan érintő javaslatok helyett, a Semex olyan genetikai megoldásokat ad a tenyésztők kezébe, ami segít a fenntarthatóbb tejelőtehén előállításban. A tejelő szarvasmarha teljes immunrendszeri válaszának erőssége jól öröklődő tulajdonság. Az erre való genetikai szelekció egészségesebb borjakat, hatékonyabb vakcinázási választ, kevesebb megbetegedést, ez által jelentősen kisebb antibiotikum felhasználást eredményez. Mindez végső soron egészségesebb, versenyképesebb állományt és terméket biztosít a tenyésztők számára. A tejtermelés teljes karbonlábnyomának 85%-a a tejtermelő tehenészetekben képződik. Ennek a kibocsájtásnak körülbelül 45%-a metán, melynek üvegházhatása 30-40-szer erősebb a széndioxidénak. A Semex által kínált genetikai szelekció segítségével a következő 25 évben a szarvasmarha állományok metánkibocsátása várhatóan 20%-kal csökkenni fog. A genomika segítségével a Semex stratégiai tervezési lehetőséget ad partnereinek a jövő tejelő állományainak nagy pontosságú tervezésére.

A valódi tejfolyás-alapú fejés (Flow-Responsive TM Milking, FRM) a DeLaval fejőrobotok legújabb innovációja, amely a robotizált fejést a precíziós technológia szintjére emeli. A rendszer a tényleges tejáramlást valós időben követve szabályozza a vákuumszintet, így a fejés folyamata minden tehén egyedi fiziológiai igényeihez igazodva, gyorsan és kíméletesen zajlik. Ennek eredménye a rövidebb bokszidő, a nyugodtabb állatok, a javuló állatjóllét és a fejőrobot kapacitásának növekedése. Az előadás bemutatja, hogyan válhat ez a megoldás a mindennapi telepi működésben kézzelfogható, mérhető előnnyé a tejtermelő számára.

A RISKA rendszer az FMM (Farm Menedzsment Modell) programra építve, már AI-alapú statisztikai módszerekkel támogatja a tervezhető, biztonságos napi tejtermelést. Előadásunk megmutatja, hogyan határozható meg egyedileg, tehenenként az elvárt jövőbeli napi termelés, és miként segíti az FMM az eltérések elemzésével a hibák és vészhelyzetek korai felismerését. Precíz célok. Gyors reakció. Mesterséges intelligencia a gyakorlatban.

Az állattartásban, csak úgy, mint más ágazatokban is egyre kiélezettebbé vált a küzdelem a profitért. A legjobb teljesítményt, fenntartható gazdálkodást csak megalapozott döntésekkel lehetséges elérni. A jó döntések alapját az adatok adják, az adatok mennyisége, minősége, relevanciája. Ha megvannak az adatok, mit kezdünk velük, hogyan lesz az adatokból eredmény, fenntarthatóság, profit? Világunkba betört a mesterséges intelligencia (AI) és legalább annyian félnek tőle, mint amennyien a csodát várják a használatától. Mi az a pont, ahol beléphet az állattartásba az AI, mennyiben lehet az állattartók segítségére, hogyan lehet tudatosan előkészülni a használatára? Ezekre a kérdésekre kínál választ az előadás gyakorlati példák bemutatásával. Izgalmas a jövő, de élni az AI adta lehetőséggel csak akkor lehet, ha az új információkat befogadjuk, megértjük és okosan állítjuk szolgálatba.

A modern sertéstelepeken egyre gyakrabban használnak automata etetőrendszereket, amelyek egyrészt biztosítják, hogy minden állat időben megkapja a számára szükséges takarmányt, másrészt az állomány takarmányfogyasztása pontosan nyomonkövethető általuk. A „real-time” adatmonitoring mellett a rendszerben tárolt nagy mennyiségű idősoros adatok lehetővé tennék ugyan a növekedési teljesítmény és egyes viselkedési mintázatok vizsgálatát, de az adatbázis mérete és változékonysága miatt a telepek ezt nem végzik el. A mintázatok elemzéséhez elengedhetetlen ugyanis az adatbázisok tisztítása, rendszerezése és strukturálása. Az általunk kidolgozott módszer egy gépi tanulási elven alapuló modell, amely a sertések takarmányfelvételi mintázatából képes előre jelezni a következő időszakban várható növekedését. A modell továbbá képes kiválogatni azokat a tulajdonságokat, amelyek leginkább befolyásolják a teljesítményt, így a kialakított toolbox adatvezérelt döntéshozatalt is támogatja.

Az előadás a mesterséges világítás szerepét mutatja be a baromfiak intenzív, zárt tartásmódjában. A világszinten növekvő baromfitermelés és a zárt rendszerek elterjedése miatt kiemelten fontossá vált az állatok számára ideális körülmények biztosítása, amelyben a világítás meghatározó szerepet játszik. A korszerű, baromfiistállókhoz tervezett LED-es világítási rendszerek alkalmazása hozzájárul a termelékenység növeléséhez, az állatok jólétének megőrzéséhez és az üzembiztos energia-hatékony üzemeltetéshez.

A szarvasmarha takarmányozása izgalmas kihívások elé állítja a szakembereket, de sok lehetőséget is tartogat a siker eléréséhez. A bendő működését a phytokémia segítségével hatékonyabbá lehet tenni. Célunk áthangolni a bendő mikróbák működését, aminek eredményeképpen a tejtermelés szinten tartása mellett akár 5-7%-kal csökkenthetők a takarmányozási költségek. Az előadás a fitobiotikumok használatának előnyeiről, hatásmechanizmusukról és alkalmazásukban rejlő lehetőségekről szól.

Az előadás azt mutatja be, hogy hogyan tehető a tejelő tehenészetekben a takarmányozás teljes folyamata mérhetővé és kontrollálhatóvá, hogy stabilabb TMR-rel kiszámíthatóbb eredmények és kevesebb veszteség legyen elérhető. Középpontban a Strautmann SDS + Verti-Mix + Primus gyakorlati működési rendszere áll, aminek segítségével folyamatos az adatgyűjtés és ezzel pontosan követkető és kontrollálható a recept → keverés → kiosztás folyamata. Miként érhető el gyorsan realizálható megtakarítás és hatékonyságnövekedés? Egyértelművé válik, hogyan alakul át a takarmányozás „érzésből” adatvezérelt, stabilan működő folyamattá.

A Bauer Hungária Kft. egy olyan partnerének történetét és tapasztalatait szeretné megosztani a közönséggel, mely példaértékű és minden alföldi növénytermesztő gazdaság számára tanulságos fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. A cég gyakorlatilag jövőkép nélkül a Dél-Alföld legaszályosabb területén gazdálkodott. A fenntarthatóság záloga az öntözés lett, mely 2026-ra nemcsak a fennmaradást, de a fejlődést is elhozta. Pertich Bence közgazdászként, ennek megfelelő szemlélettel irányítja a vállalatot és terelgeti az öntözés és a fejlődés útján a gazdaságot. Minden forint számít! ez a 2026-os PREGA mottója, melyet az előadása is követ: megmutatja milyen számokkal és megtérüléssel lehet számolni egy nagy volumenű öntözési beruházásnál.

Magyarország legnagyobb egybefüggő felszín alatti csepegtető öntözéses rendszerének részeseként szeretne a Pipelife hasznos információkat, tanulságokat megosztani a konferencia résztvevőivel. Az előkészületek, tervezés, kivitelezés és beüzemelés után a hatékony üzemeltetésről is szót ejtenénk, annak a reményében, hogy minél több gazdálkodó ismerhesse fel a precíziós öntözésben rejlő lehetőségeket.

Az öntözés és vízmegtartás Magyarországon is kiemelt téma a mezőgazdaságban. Célunk hazai és külföldi munkákon keresztül bemutatni, hogyan segíthet az angol Concrete Canvas™ (CC) cementkötésű geokompozit technológia és termékek alkalmazása a hazai öntöző-hálózat felújításában, fejlesztésében. A CC betonpaplannal™ önerőből, betontechnológiákhoz képest 10x gyorsabban, költséghatékonyan, időtállóan építhetők vízzáró, géppel is karbantartható árkok, csatornák, tározók, vízépítési műtárgyak, melyek nagymértékben segítik a mezőgazdasági vízellátási igények kiszolgálását, a vízgazdálkodást.

A precíziós öntözés alapvetően megváltoztatja, hogyan közelítünk a víz- és tápanyaggazdálkodáshoz a mezőgazdaságban. Ezek a technológiák lehetővé teszik a pontos vízadagolást, így csökkentve a pazarlást és javítva a terméshozamot. Az földfelszín alatti (SDI) rendszer különösen előnyös a hosszútávú fenntarthatóságra törekvő gazdaságokban, mivel mélyebben juttatja az öntözővizet a gyökerek közelébe, míg a felszíni csepegtető egyszerűbb, rugalmasabb és gyorsabban adaptálható megoldást kínál. Mindkét technológia jelentősen csökkenti a vízfelhasználást és a szükséges műtrágya-mennyiséget, ezáltal csökkentve az üzemeltetési költségeket és a környezetterhelést. Az anyagi vonzatok tekintetében az SDI nagyobb kezdeti beruházást igényel, de hosszú élettartama révén gazdaságos, míg a felszíni csepegtető alacsonyabb beszerzési árral és mobilabb kialakításával jól alkalmazható kisebb és közepesen méretezett területeken.

A Vizion komplex víz-és öntözés menedzsment rendszere kerül bemutatásra, amellyel a gazdák többet és jobb minőségben, hatékonyabban képesek termelni.

A második generációs Tempo vetőegység műszaki újdonságai, összefüggésben a Vaderstad E-Connect alkalmazással ami a munkagépek telemetriai rendszerének alapja lesz a jövőben.

A Calhoun membrános acélcsarnokok kerülnek bemutatásra kifejezetten az agrárium számára nyújtott előnyök kiemelésével.

Az előadás során bemutatásra kerül a FarmMAP rendszer, egy magyar fejlesztésű, komplex térinformatikai döntéstámogató platform, térképes szaktanácsadó rendszer, amely a precíziós mezőgazdaságot a valós adatokra és automatizált elemzésekre építve támogatja. A fejlesztés célja, hogy az adatgyűjtéstől az elemzésen át a döntéshozatalig átfogó, könnyen kezelhető digitális rendszert kínáljon a gazdálkodók és szaktanácsadók számára. Az előadásban szó lesz a mezőgazdasági és környezeti adatok gyűjtésének és elemzésének fontosságáról, továbbá a rendszer jelenlegi és tervezett funkcióról.

A növénytermesztés rendkívül összetett, sok tényező által befolyásolt időigényes tevékenység. Az időt gyakran a nem szükséges és nem értékteremtő folyamatok emésztik fel. Az előadásban azt mutatjuk meg, hogy hogyan lehet megtalálni ezeket a veszteségeket és mit tegyünk velük.

A klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási események – aszály, fagy, jégeső, árvíz –, amelyek nemcsak a mezőgazdaságot, hanem az egész gazdaságot érintik. Miként reagál ezekre a kihívásokra egy speciális agrárbiztosító. Milyen káralakulási trendek látszanak, meddig maradnak a kockázatok biztosíthatók, és hol ütközünk határokba. Mi a jelentősége a köz- és magánszféra együttműködésének a mezőgazdasági termelők védelmében. Milyen feltételek mellett maradhatnak a klímakárok hosszú távon is kezelhetők és finanszírozhatók a biztosítási rendszerben.

Az előadás bemutatja, hogyan illeszthető be a Digitális Termékútlevél a precíziós gazdálkodás digitalizált folyamataiba úgy, hogy a termelési és feldolgozási adatok automatizáltan, valós időben és auditképesen rögzüljenek (pl. talajnedvesség, permetezési paraméterek, hőmérsékletadatok). Kiemeljük, hogyan válhat 2 rendszer, a QSTS és Product Broker integrációja üzleti eszközzé: a nyomonkövethetőség nemcsak a szabályozási megfelelést (pl. sarzs szintű visszahívás), hanem a működési döntések adatvezérelt támogatását is lehetővé teszi (pl. veszteségarány-csökkentés, adminisztrációs terhelés minimalizálása). A Product Broker (digitális és interaktív címkeszolgáltatás) révén a kötelező és önkéntes termékinformációk (akár elnyert díjak esetében) dinamikusan, újranyomtatás nélkül frissíthetők, így a vállalat rugalmasan reagálhat jogszabályi változásokra vagy piaci igényekre. Az előadás gyakorlati példákon keresztül mutatja be, hogyan generál mérhető gazdasági értéket a digitalizált, végpontok közötti termékút a termőföldtől a fogyasztóig.

A dióburok-fúrólégy jelentős mértékben csökkentheti a szüretelhető dió termésmennyiségét, ezért védekezni kell ellene. Mivel e kártevő napimádó, ezért a korona felső részén található meg, így olyan növényvédelmi technológiát kell alkalmazni, mely ezt a részt eléri. Erre alkalmas többek között a drónokkal végzett növényvédelmi technológia. Az előadás során egy, a dióburok-fúróléggyel teljesen fertőzött dióültetvény növényvédelmi technológiája kerül bemutatásra.