A harmadik helyezett trió a teveli telep szarvasmarha istállóinak tetőfelületére tervezett tetőhűtő rendszert és speciális világítástechnikát, amely a nyári hőterhelést és a téli sötétebb időszak kedvezőtlen hatásait egyszerre mérsékelné.

Mérnök, közgazdász, adatelemző

A dobogós, AranykalÁSZ nevű gárda három teljesen különböző területről érkezett:

  • Mórocz Máté villamosmérnök, jelenleg PhD-hallgató műszaki témában,
  • Török Hanna a MATE-n doktorál, a perfekcionizmus témáját kutatja,
  • Balogh Szabolcs pedig adatelemzést tanul mesterképzésben (gazdasági háttérrel).

– Konkrétan agrárvégzettségű szakember nem volt a csapatban – fogalmazott Mórocz Máté, csapatkapitány. – Éppen ezért tudatosan úgy ragadtuk meg a feladatot, hogy energetikai és állatjólléti szemlélettel közelítettünk a témához.

A csapat személyes kapcsolatok mentén állt össze.

– Hanna és én vezettem a csapatot, de mindenki egyenrangú partner volt – mesélte. – Így verődtünk össze, minden szektorból jött valaki, és úgy gondoltuk, ebből ütőképes csapat lehet.

Az indulás motivációja sem titok.

– Őszintén szólva: egyrészt vonzott, hogy az AgroVIRTUS csapatverseny, másrészt csábító volt a fődíj – mondta nevetve. – Természetesen az első helyet céloztuk, de a harmadik helyezéssel is elégedettek vagyunk. Viszont jövőre mindenképpen szeretnénk revansot venni.

harmadik

Prezentáció közben az AranykalÁSZ tagjai – Fotó: AgroVIRTUS

Teveli Zrt.: hőstressz, csökkenő tejhozam

Az idei AgroVIRTUS feladata a Teveli Mezőgazdasági Zrt. köré épült, amely mintegy 2200 hektár szántóval és 500 tejelő tehenet tartó szarvasmarhateleppel rendelkezik.

– A feladat az volt, hogy a növénytermesztést tegyük profitábilisabbá, javítsuk a gépek kihasználtságát, vagy találjunk olyan profitorientált fejlesztést, ami stabilabbá teszi a céget a piacon – magyarázta Mórocz Máté. – Mi mégis kifejezetten az 500 tejelő szarvasmarhára koncentráltunk. A teheneket ugyanis lemeztetős istállókban tartják és emiatt a nyári időszakban nagyon erős a hőstressz. Emiatt ebben az időszakban 10–15 százalékos tejhozam-csökkenés is jelentkezett.

A szakirodalom szerint a tejelő teheneknél 24 °C környékén, tartósan fennálló melegben, magas páratartalom mellett már komoly hőstressz lép fel. Ez nemcsak a tej mennyiségét, hanem annak beltartalmát is rontja.

Tetőhűtés 10 000 négyzetméteren – vízpermettel a hő ellen

A csapat egy viszonylag egyszerű fizikai jelenségre építette a megoldást: a párolgás hőt von el a felületről.

– Egyszerűsítve: egy öntözőrendszert terveztünk az istállók tetejére, tetőhűtés céljából – foglalta össze Mórocz Máté. – Ha a tető felületét folyamatosan nedvesen tartjuk, az elpárolgó víz hőt von el a 60–70 fokra felmelegedő lemezről, így jelentősen csökkenthető a tető hőmérséklete.

A műszaki koncepció:

  • kb. 10 000 m² tetőfelület,
  • ezen percenként mintegy 600 liter finom vízpermet,
  • cél, hogy a tető 60–70 °C helyett 30–40 °C-on maradjon,
  • ezzel az istálló belső hőmérséklete 6–12 °C-kal csökkenhet a kritikus időszakokban.

– Így a szarvasmarhákra már sokkal hűvösebb levegő jut – magyarázta a csapatkapitány. – Ha csökken a hőstressz, kisebb lesz a tejhozam visszaesése is.

harmadik

Az újszerű ötlet dobogós helyet ért – Fotó: AgroVIRTUS

A rendszer működési idejét részletes szimulációval becsülték:

– Öt évre visszamenőleg leprogramoztuk Pythonban az időjárási adatok alapján, mikor lenne szükség a hűtésre. Hőmérséklet, csapadék, páratartalom alapján modelleztük, hogy májustól szeptember közepéig milyen intenzitással futna a rendszer.

A vízhasználatot is tudatosan tervezték:

– Az esővizet és a csurgalékvizet is gyűjtenénk, tehát ipari, szürke vízzel dolgoznánk – mondta Mórocz. – Így a telep a tetőfelületekről érkező csapadékot is jobban hasznosítaná, ami az egyenlőtlen csapadékeloszlás mellett komoly előny.

Fény a teheneknek – világítástechnika a stabilabb tejhozamért

A tetőhűtés csak az egyik pillére volt a koncepciónak. A második elem a fényviszonyok javítása volt a sötétebb hónapokban.

– A hűtési rendszer nagyjából négy hónapig működik – mondta a csapatkapitány. – Az év többi részében a tejelő szarvasmarhákra specifikus világítási rendszert terveztünk.

Mórocz világítástechnikai előtanulmányaira támaszkodva kért be konkrét árajánlatokat:

–A megfelelő megvilágítás stabilabb tejhozamot, jobb tejzsír-tartalmat és akár hozamnövekedést is eredményezhet a sötétebb hónapokban. Ezt is számszerűen modelleztük, hogy öt évre milyen gazdasági eredményt hozhat.

Napelem vs. hűtés – mi térül meg jobban?

A zsűritől érkezett kritikus kérdések egyike az volt, miért nem napelemes rendszerben gondolkodtak a tető felületén.

– Megkaptuk észrevételként, hogy a tetőre inkább napelemet szeretnének – mesélte Mórocz. – A teveli istállók teteje viszont kelet–nyugati tájolású, ami napelemes szempontból nem a legideálisabb. A telepen vannak egyébként déli tájolású tetők is, ezeken sokkal jobb a napelemes beruházás megtérülése.

A csapat világítástechnikai előtanulmányaira támaszkodva kért be konkrét árajánlatokat.

A hűtés–világításcsomag gazdasági modellje meggyőző volt:

– A megtérülés nagyon gyorsnak jött ki, talán túl gyorsnak is – fogalmazott Máté. – De az biztos, hogy pénzügyileg is megalapozott beruházásról beszélünk, nem csak egy szép elvi állatjólléti projektről. Ez köszönhető annak is, hogy a csapatban két közgazdász is volt. Nélkülük a megtérülés, a gazdasági megalapozottság nem sikerülhetett volna a csapatnak.

Félmillió forint, borkóstoló és tőzsdei képzés

A harmadik helyezés komoly elismerést és más jutalmakat is hozott.

– Félmillió forint járt a csapatnak összesen – sorolja a csapatkapitány. – Emellett különdíjként részt vehetünk a Capstone Trade A terménykereskedelem alapjai című képzésén az AgroMinds és az AuraFarmers csapatokhoz hasonlóan. Továbbá a MATE különdíjával is gazdagodtunk, amely egy borkóstoló programot kínál – egyébként mind a 10 elődöntős csapat meghívást kapott az egyetem Badacsonyi Borászati Kutatóközpontjába.

A pénz sorsáról is született már egy laza megállapodás:

– Azt beszéltük, hogy először elmegyünk egy jó közös vacsorára, utána pedig mindenki a saját részét költi el – mondta a fiatal szakember. – Valószínűleg közös külföldi kirándulásra is elmegyünk pár napra, és a tanulmányainkba is visszaforgatjuk, például kurzusokra.


harmadik


„Jövőre revans” – és még több mérnöki ötlet az agráriumnak

A csapatkapitány szerint a projekt legnagyobb értéke az, hogy agráron kívüli tudást fordítottak az agrárium javára.

– Pont azért, mert nincs agrár végzettségünk, még inkább rendszerszemléletben, energetikai és állatjólléti oldalról fogtuk meg a feladatot – mondta a csapatkapitány. – Úgy érezzük, hogy ezzel olyan irányt mutattunk, ami segíthet a hazai tehenészeteknek a hőstressz és az időjárási szélsőségek kezelésében.

A harmadik hely tehát nem lezárás, inkább startvonal:

–– Elégedettek vagyunk, de jövőre mindenképpen vissza szeretnénk jönni – fogalmazott Mórocz Máté. – Revansot vennénk, még felkészültebben, még több ötlettel. Az biztos, hogy az agráriumban bőven van tere az eddigiektől eltérő, innovatív, rendszerszintű komplex gondolkodásnak.

Végül hozzátette: a csapatban nagyon nagy szerepet játszott, különösen a több mint 1 hónapon át tartó selejtezőfeladatok alatt Hanna, aki elszántságával, idejét és energiáját nem sajnálva folyamatosan szervezte a feladatmegoldásokat és lelkesítette a csapatot, hogy megfelelő hozzáállással és akarattal képesek legyenek megoldani a feladatokat. Megterhelő volt a selejtező időszaka, hogy minden héten naprakészen, határidőket betartva, és jó minőségben be tudják adni a feladatokat.

– Hanna mindnyájunknak motiváltságot biztosított, csak így juthattunk a dobogóra! – vélekedett a csapatkapitány, majd így folytatta: – Szabolcs pedig szakmájából kifolyólag nagy precizitással és megfontoltsággal készítette el az ötéves szimulációt, melynek eredményeire épült a teljes tetőhűtés koncepciója.

Zárásként a csapatkapitány megfogalmazta: a döntő során a többi csapattal jó hangulatú beszélgetéseik születtek, új és értékes embereket ismerhettek meg és ezért különösen hálásak.

Indexkép: AgroVIRTUS