A közel-keleti konfliktus hatásait egyre intenzívebben érzékeli a mezőgazdaság és az élelmiszerpiac világszerte. A brit gazdaszervezetek szerint az elkövetkező hetekben és hónapokban emelkedő élelmiszerárakkal kell számolni, amely mögött elsősorban az energia- és műtrágyaköltségek növekedése áll.

Az Egyesült Királyságban a gazdálkodói érdekképviseletek arra figyelmeztetnek, hogy a friss zöldségek – különösen az üvegházi termesztésből származó termékek, mint a paradicsom, paprika vagy uborka – ára már rövid távon, akár néhány héten belül reagálhat a költségnövekedésre, erről írt a bbc.com. Ennek oka, hogy ezek előállítása erősen energiaigényes, így a földgáz árának emelkedése gyorsan beépül a termelési költségekbe.



A konfliktus egyik kulcspontja a Hormuzi-szoros térsége, ahol a szállítási korlátozások az energiahordozók és a műtrágya világpiaci árát is felfelé hajtják.

Mivel ezek az inputanyagok alapvetőek a mezőgazdasági termelésben, a hatás szinte minden ágazatban megjelenik.

A brit példák alapján az állattenyésztés és a tejágazat esetében a drágulás késleltetve jelentkezhet, jellemzően 3–6 hónapos időtávon. A szántóföldi növénytermesztők egy része átmenetileg kevésbé érintett, mivel sokan előre beszerzik a szükséges inputokat, ugyanakkor a következő szezon költségszintje már jelentősen emelkedhet.

Nemcsak az Egyesült Királyságban, hanem Európa más országaiban is fokozott figyelemmel követik a fejleményeket. Németországban és Franciaországban a termelői szervezetek elsősorban az energiaárak tartós emelkedésétől tartanak, míg Olaszországban és Spanyolországban a szállítási útvonalak bizonytalansága és az importfüggő ágazatok sérülékenysége került előtérbe.

Közép-Európában – így Magyarországon is – a műtrágya- és üzemanyag-költségek alakulása jelenti a legnagyobb kockázatot a gazdálkodók számára.


ubi

Fotó: Shutterstock

Az ellátási lánc egészére kiterjedő nyomás már most érzékelhető. A termelők, feldolgozók és kereskedők között megoszlik a többletköltség terhe, azonban általános várakozás, hogy ennek egy része végül megjelenik a fogyasztói árakban is. Ugyanakkor az, hogy a vásárlók ebből milyen mértékben érzékelnek drágulást, nagymértékben függ a kiskereskedelmi láncok árképzési stratégiájától, a piaci versenytől és az esetleges kormányzati beavatkozásoktól.

A kiskereskedelmi szektor szereplői igyekeznek mérsékelni az áremelkedés hatását, ugyanakkor a tartósan magas energiaárak közvetlenül beépülhetnek az élelmiszerárakba. Több országban már napirenden van az inflációs nyomás kezelése, valamint az, hogy miként lehet a háztartások terheit csökkenteni egy ilyen bizonytalan gazdasági környezetben.



Összességében a közel-keleti konfliktus hatása nemcsak regionális, hanem globális léptékben is érezhető az agráriumban. A következő hónapok kulcskérdése az lesz, hogy a költségnövekedés milyen arányban oszlik meg az ellátási lánc szereplői között, és ebből mennyi hárul át végül a fogyasztókra.

Indexkép: Pixabay