"A klímaváltozás hatására egyre szélsőségesebb lett az időjárásunk. Már nem számíthatunk biztosan az aranyat érő májusi esőkre, a hosszantartó téli hidegre és hótakaróra vagy az István nap utáni lehűlésre, csapadékra… Úgy tűnik, hogy a tavaszi fagyokban viszont nem csalódhatunk! Évek óta biztosan megérkezik és gyéríti a csonthéjasok felébredt rügyeit (tavaly a pirosbimbós alma is megsínylette), elviszi a kajszi, majd a szilva virágait, stb. De a már elvirágzott csonthéjasoknál, fakadó szőlőnél is nagy pusztítást végezhet a beáramló hideg. Sajnos a fagy hatásával még később is találkozhatunk! A kis gyümölcsök majdani hullásában is szerepet játszhat az, hogy most megfáztak a gyümölcskezdemények" – írja dr. Zsigó György, növényorvos idei ötödik felhívásában.
"A vesszőket, rügyeket a fagyokra felkészítő, nyári-őszi tápfeltöltés után most is lesznek teendőink. Az OMSZ szerint Húsvétig nem kell félnünk a fagyoktól. Azonban ha beigazolódik a hosszútávú előrejelzés, akkor a
15. héten már komoly mínuszok jöhetnek. Erre fel kell készülnünk, és még a májusi fagyosszentek is tartogathatnak meglepetést a kertbarátoknak!
A talajból kisugárzó hideg ellen a nagyüzemek úgy-ahogy még tudnak védekezni, de a profiknál bevált füstölés, a ködgyertyák, a fagyvédelmi fűtés, a légkeverő ventilátorok, a korona feletti mikroöntözés a házikertekben nem alkalmazható. (Ha továbbra is jóban szeretnének lenni a szomszédokkal, akkor a nedves szalmabálák begyújtását sem javaslom :-). Az északról-keletről beáramló jeges levegő hatását (ez a szállított fagy) pedig az ültetvényekben sem tudják kivédeni"
Virágzó kajszi – Fotó: Zsigó György/NMNK
A fagykár nagyságát sok tényező befolyásolhatja
"A fagyos órák hossza, a szélerő, a növény fajtája, a fejlődési szakasza, a kert fekvése és a növények egészségi állapota, életereje. Ez magyarázhatja azt, hogy még a szomszédos kertekben is eltérő lehet a pusztítás nagysága.
Tavaly óta nem változtak a lehetőségeink a tavaszi fagy kivédésre. 2025-ben, a rügy és a virágfotókat is tartalmazó 4. felhívásban ezt írtam: „Dr. Roszik Péter keddi előadásából idézek: „a várható fagyok előtti napokon kijuttatott magas aminosav, bór, cink, borostyánkősav, huminsavak, jázmonsav, fulvolsav tartamú készítmények a zöld ill. pirosbimbós állapotban sokat segíthetnek, - 4 - -5 fokig. Ezek közül több a vesszőkön, rügyeken át is felszívódik és segítik a terméskötődést, sőt védenek a későbbi fagyok ellen is.” Figyeljék a meteorológiai előrejelzéseket és ha a ki tudnak menni a kertjükbe, akkor végezzék el a megelőző permetezést!
A fenti hatóanyagok többsége kis kiszerelésben is kapható. A kisebb bokrokat, az ágyásokat és a fiatal csemeték törzsét fóliatakarással is védhetik.
"A megelőző fagyvédelemmel nem érnek véget a teendőink. Tökéletesen nem tudjuk kivédeni még a talajból kisugárzó fagy hatását sem, a szállított hideg ellen pedig alig tehetünk valamit. Segíthetjük a fák felépülését ha egy olyan biostimulátorral kezeljük a növényeket, melyek ezekben a lombnélküli-kisleveles stádiumokban is felszívódnak.
.jpg "fagy")
Rügyfagy – Fotó: Zsigó György/NMNK
Két héttel késöbb – Fotó: Zsigó György/NMNK
Fagyok utáni regenerálás
"Minden gyümölcsfánk meghálálja, ha a hidegbetörés után egy kis extra segítséget kap a kondíció javítására. Az első permetezést már 3–5 nappal a fagy után érdemes elvégezni – idén ez egy szeles és esős időszakra esett, nem feltétlenül sikerült kivitelezni –, majd 10–14 nap múlva ismételni.
- Az aminosavak és algakivonatok segítenek a stressz oldásában és a fehérjeszintézis újraindításában.
- A kalcium és a bór a sejtfalak erősítésében és a rügydifferenciálódás serkentésében segíthetnek.
- A magnézium- és mikroelem-pótlás a fotoszintézist és az anyagcserét serkenti.
- A biostimulátorok fokozzák a növény élettani folyamatait, segítik a tápanyag-felvételt és hasznosítást."
Forrás, indexkép: Dr. Zsigó György
_fill_540x300_0.jpg)
