A világ takarmányborsó-termelése tavaly elérte a 17,6 millió tonnát. Egy év alatt közel 20 százalékkal nőtt a termelés, leginkább amiatt, hogy Oroszországban és Kanadában kedvezett az időjárás a növénynek. Nálunk a borsó termőterülete is növekedett. Hirtelen lett nagy a piaci kínálat – és szinte minden terményből.
Az év közepétől a felvásárlási árak általános esésével szembesült a világ.
A termésátlagok jobban alakultak
Magyarországon a takarmányborsó termesztése az utóbbi években 8–10 ezer hektár körül alakult, de tavaly ennél jóval nagyobb lehetett a betakarított terület. Ennek legfőbb oka a kukorica térvesztése. A másik, hogy sok termelő az orosházi növényifehérje-feldolgozó beindulására alapozott. A Helvét Farm beruházása azonban még mindig nem zárult le, azon felül csak egy bizonyos, alacsony tannintartalmú szárazborsófajtára szerződnek, egyelőre szigorúan a környékbeli gazdákkal.
A takarmányborsó ára – Forrás: KSH
Az országos termésátlagok általában 2,2–2,7 tonna között szórnak. A fenti grafikon szerint a felvásárlási ajánlatok éves átlagban nem változtak, a tavalyinál jobb hozamokkal együtt azonban végre egy kis profitot is hozott a szárazborsó. Egy, a román határhoz közeli gazdaságban így látják a jövedelmezőséget:
A plusz nulláért dolgoztunk egész évben...? Az év vége felé folyamatosan esett minden termény ára, ezért az idei szerződéskötés is nyomott árakon indult. Most már megint áremelkedés van, de a bizonytalanság nem kedvez az elköteleződésnek."
Tartsuk szem előtt, hogy termeléshez kötött támogatás nélkül egy átlagos üzemnek 3 tonnás átlagra lenne szüksége ahhoz, hogy a termelés összes költségét kitermelje. Az AKI számításai szerint a 4–5 tonnás hozamot megcélzó gazdaságokban messze kisebb a termelés fajlagos költsége, azaz az egy tonnára jutó ráfordítás, mint az extenzíven dolgozó üzemekben. A magas hozamokat elérő gazdálkodók a földalapú és a termeléshez kötött támogatást teljes egészében zsebre tudják tenni.
Csakhogy ma mindenki a költségszint minimalizálásra törekszik. A jelenlegi gázolaj- és műtrágyaárak mellett romló terméseredményekre kell készülni.
Vajon mekkora lesz a borsó területe? – Fotó: Shutterstock
A világ összes nagy termelőjénél ugyanaz történt
Tavaly a világ három legnagyobb termelője közül egyedül Kanada bővítette a szárazborsó területét. A Nemzetközi Gabonatanács (IGC) becslése szerint a vetésterület 8 százalékkal nőtt, a hozamok viszont harmadával emelkedtek, elérve a 3,9 millió tonnát. Tehát a legtöbbet a kedvező időjárás tett hozzá az eredményhez.
Oroszország a világ legnagyobb takarmányborsó-termelője, évente 4–5 millió tonnát állít elő belőle. Tavaly a csökkenő vetésterület ellenére ugrott meg a termelésük közel 40 százalékkal, elérve az 5,3 millió tonnát. Az időjárás itt is megtette a magáét. Akárcsak Európában, ahol a vetésterület szintén kisebb volt az előző évinél, a hozamok ugyanakkor jobbak. 2025-ben 2,4 millió tonnára teszik a takarmányborsó-termést. A legnagyobb szereplők: Franciaország, Litvánia, Németország és Spanyolország.
Mint azt az alábbi ábra mutatja: Ukrajnában is lendületesen nő a takarmányborsó termesztése, vélhetően már idén lekörözi az USA-t.
Növekszik a takarmányborsó termelése – Forrás: IGC
A hüvelyes növények terméspotenciálja még messze nincs kihasználva, a kereslet pedig töretlen irántuk. Idén magasabb költségszinttel kell kalkulálnunk, de ezt talán kompenzálni fogják az árak. A hozamok terén szinte biztosra vehető, hogy rosszabbra kell készülni a tavalyinál. Nemcsak a ráfordítási szint csökkenése miatt: az időjárás terén is kevésbé jók a kilátások.
Indexkép: Shuttesrtock.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
