A nedves körülmények kifejezetten kedveznek a gombás kórokozók fertőzésének és terjedésének, miközben egyes kártevők aktivitása is megfigyelhetővé vált. A kultúrák jelenlegi fenológiai állapota és az időjárási tényezők együttesen több esetben kritikus fertőzési kockázatot eredményeznek, így a következő időszakban a megelőző védekezések és a rendszeres állományellenőrzés kulcsfontosságú.

A kalászos gabonák fejlődése a korábbi száraz időszak hatására lelassult, azonban a csapadék érkezésével a növekedés új lendületet vehet. Ezzel párhuzamosan a kórokozók számára is kedvezőbbé váltak a feltételek. Jelenleg elsősorban a rozsdagombák – különösen a sárgarozsda és a törperozsda – megjelenése jelent veszélyt, mivel ezek a betegségek hűvös, párás környezetben gyorsan felszaporodnak. A fertőzés kezdetben apró tünetek formájában jelentkezik, de rövid idő alatt komoly levélfelület-veszteséget okozhat.

A hőmérséklet emelkedésével várhatóan megjelenik a lisztharmat és a vörösrozsda is, ami tovább szélesíti a fertőzési kört. Azokban az állományokban, ahol a korai lisztharmat-fertőzés miatt már sor került fungicides kezelésre, jelenleg alacsonyabb fertőzési nyomás tapasztalható, ami jól mutatja a korai védekezések jelentőségét.

Rovarkártétel egyelőre nem számottevő, azonban a vetésfehérítő bogarak és a levéltetvek betelepedésére a közeljövőben számítani kell, ezért a növényállományok rendszeres szemléje indokolt.

Az őszi káposztarepce fejlettsége területenként jelentős eltérést mutat. A gyengébb állományok még szármegnyúlásban vannak, míg kedvezőbb körülmények között már a virágzás kezdete is megfigyelhető. A repceszár-ormányos és a nagy repceormányos betelepedése már kora tavasszal megindult, és a legtöbb területen megtörtént az első rovarölő szeres védekezés. A jelenlegi hűvös időjárás hatására aktivitásuk mérséklődött, azonban ez csak átmeneti jelenség. A repcefénybogarak már megjelentek az állományokban. A zöldbimbós fenológiai állapot különösen kedvez számukra, mivel a bimbók táplálékforrást jelentenek. Hűvösebb időben a kártevők a bimbók között rejtőznek, ezért nehezebben észlelhetők, ugyanakkor egy hirtelen felmelegedés esetén gyors és tömeges felszaporodásuk várható. A rendszeres és alapos állományellenőrzés ezért elengedhetetlen a megfelelő időben történő beavatkozáshoz.

A csonthéjas gyümölcsfajok többsége jelenleg virágzásban van, ami egyben a legérzékenyebb időszak a moníliás fertőzésekkel szemben. A kajszi virágzását követően a szilva, a cseresznye, a meggy és az őszibarack is virágba borult.

növényvédelem

1. ábra: Teljes virágzásban a nektarin – Fotó: Lepres Luca

A tartósan nedves, hűvös és párás időjárás ideális feltételeket biztosít a moníliás virág- és hajtásszáradás kórokozójának. A kórokozó a virágokon keresztül fertőz, majd a hajtásokba is behatolhat, ahol száradást és elhalást okoz. Súlyos fertőzés esetén akár a teljes fa károsodhat. A védekezések során kiemelten fontos a permetezések megfelelő időzítése és ismétlése. A hosszabb virágzási időszak – amelyet a hűvös idő tovább nyújthat – indokolttá teszi a permetezési fordulók sűrítését és a felszívódó hatóanyagok alkalmazását.

A gyakori csapadék és az erős szél jelentősen megnehezíti a növényvédelmi munkákat. Sok esetben csak rövid időablakok állnak rendelkezésre, amelyeket hatékonyan ki kell használni, akár rendhagyó – például esti vagy éjszakai – kezelésekkel.

A szilva esetében külön figyelmet kell fordítani a poloskaszagú szilvadarázs elleni védekezésre is, amelyet a sziromhullás időszakára kell időzíteni.

Az őszibarack esetében a tafrinás levélfodrosodás kialakulásának kockázata kiemelkedően magas. A fertőzés már a levelek megjelenésének kezdetén bekövetkezhet, különösen csapadékos időszakokban.

A jelenlegi időjárási körülmények ideálisak a kórokozó számára, ezért a védekezés halogatása jelentős terméskieséshez vezethet. Ebben a fenológiai állapotban már elsősorban felszívódó készítmények alkalmazása javasolt, amelyek hatékonyabban képesek megállítani a fertőzés terjedését.

Az alma jelenleg zöldbimbós–pirosbimbós állapotban van, és a korai virágzás jelei mutatkoznak. A varasodás elsődleges fertőzési ciklusa megkezdődött, az aszkospórák szóródása a csapadék hatására elindult. Az egérfüles állapot elérése jelzi a védekezések kezdetét. A hűvös, csapadékos idő fokozza a fertőzési veszélyt, ezért indokolt a kontakt és felszívódó készítmények együttes alkalmazása. A lisztharmat elleni védekezést szintén ebben az időszakban kell megkezdeni. Az almalevél-pirosító levéltetű egyelőre csak gyenge mértékben van jelen, azonban ahol még nem történt kezelés, ott szükséges a védekezés.

növényvédelem

2. ábra: Az alma már pirosbimbós állapotban van – Fotó: Lepres Luca

A körte esetében a fehérbimbós állapotban a körtelevélbolha tojásrakása folyamatos, és már az első lárvák is megjelentek. A védekezés időzítése kulcsfontosságú, mivel a különböző fejlődési alakok eltérő érzékenységet mutatnak a készítményekre.

A szőlőültetvényekben a rügyduzzadás és a rügygyapotos állapot jellemző, melegebb fekvésű területeken már a rügypattanás is megfigyelhető. Ez az időszak optimális a tavaszi lemosó permetezések elvégzésére, amelyek alapvető szerepet játszanak a kórokozók és kártevők áttelelő képleteinek gyérítésében. A megfelelően időzített lemosó kezelés jelentősen csökkentheti a szezon későbbi növényvédelmi terhelését.

Összegezve a jelenlegi időjárási helyzetben a növényvédelem egyik legfontosabb eleme a gyors reagálás és a megelőzés. A csapadékos, hűvös periódusok kedveznek a fertőzések kialakulásának, miközben a permetezések kivitelezése sokszor nehézségekbe ütközik.

A sikeres védekezés érdekében elengedhetetlen tehát a folyamatos állományszemle, a fenológiai állapotok pontos nyomon követése, valamint a kezelések szakszerű időzítése. A következő hetekben ezek együttes alkalmazása határozza meg az állományok egészségi állapotát és a várható terméseredményeket.

Ha még több, növényvédelemmel kapcsolatos hírre, szakcikkre vagy kíváncsi, látogasd meg a Növényvédelem rovatot.

Ingyenes növényvédőszer-keresőnket megtalálod ide kattintva.

Forrás, indexkép: Lepres Luca