A történeti kertek kezelése különleges szaktudást igényel: egyszerre kell megfelelni a műemlékvédelem, az ökológia, a kertművészet, a gazdasági fenntarthatóság és a mindennapi üzemeltetés elvárásainak. Erre a komplex feladatra reagál a MATE Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézetének történetikert-kezelő szakirányú továbbképzése, amelynek második évfolyamára még január 15-ig lehet jelentkezni.
„Ez egy kétéves, négy féléves képzés, amelyet több célcsoportnak is ajánlunk: olyan szakembereknek, akik már történeti értékű kertekben, arborétumokban, közparkokban felelős fenntartói, kezelői feladatokat látnak el, de olyan fiatalabb generációs tájépítész- és kertészmérnököknek is, akik az egyre inkább felértékelődő történeti kertek ügyét magukénak érzik” – fogalmazott Prof. Dr. Fekete Albert, a MATE Kertművészeti és Kertépítészeti Tanszékének egyetemi tanára.
Nem „átlagos” zöldfelületek
A történeti kertek köre jóval szélesebb, mint elsőre gondolnánk. „Természetesen ide tartoznak a kastélykertek, de ugyanígy a városi közparkok kiterjedt csoportja is, mint pl. Budapesten a Városliget, a Margitsziget, a Városmajor vagy a Népliget is” – hangsúlyozta a professzor. Ezekben a kertekben olyan idős növényállomány, épített elemek és egy-egy kerttörténeti korszakra jellemző térszerkezetek találhatók, amelyek műemléki, táji vagy természetvédelmi oltalom alatt állnak, és ezért egészen más megközelítést igényelnek, mint egy átlagos közpark. Magyarországon a történeti értékű zöldfelületek száma több ezerre tehető, ezek úgy városi, mint vidéki környezeteben előfordulnak és fenntartásuk egyedi szaktudást igényel.
A képzés egyik kulcskérdése például az, hogyan lehet egy száz évnél idősebb fa számára megfelelő életfeltételeket biztosítani egy zsúfolt városi környezetben.
Ugyanígy fontos téma a barokk vagy tájképi kertek speciális elemeinek – boszkék, sövények, parterek – fenntartása úgy, hogy az egyszerre legyen költséghatékony, szakmailag hiteles és ökológiailag valamint gazdaságilag is fenntartható.
Víz, talaj, klíma, társadalom – összetett kihívások
Prof. Dr. Fekete Albert rámutatott: a történeti kertek egyik központi eleme a vízrendszer. „Régen a kerteket tudatosan patakok, folyók mellé telepítették e kerteket, vagy tórendszereket alakítottak ki. Ezek fenntartása, tisztítása, rekonstrukciója ma különösen összetett feladat.”
A keszthelyi Festetics-kastély kertje. Ehhez bizony, speciális szaktudás kell – Fotó: NÖF Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft.
A képzés ezért foglalkozik talajjavítással, televényképződéssel, vízgazdálkodással és a klímaváltozás hatásaival is. Utóbbi nem elméleti kérdés: a következő évfolyamon várhatóan Angliából érkezik vendégelőadó, a Kew Garden egyik igazgatója, aki kifejezetten a klímaváltozás történeti kertekre gyakorolt hatásairól tart majd előadást és osztja meg az angol tapasztalatokat.
„Minden évben törekszünk arra, hogy olyan külföldi szakembereket is bevonjunk, akik olyan országokból jönnek, ahol ennek a szemléletnek nagyobb hagyománya van – Németországból, Ausztriából, Angliából” – tette hozzá a professzor.
Több mint kertfenntartás: menedzsment és nemzetközi kapcsolatok
A képzés nem áll meg a növényápolásnál. Jelentős hangsúlyt kap a gazdasági és szervezési tudás is: forrásszerzés, projektmenedzsment, valamint a nemzetközi hálózatokba való bekapcsolódás. „A Nemzetközi Botanikus Kertek Szövetsége vagy a European Route of Historic Gardens olyan hálózatok, amelyekhez csatlakozni komoly szakmai feltételeket jelent – ezek megértéséhez és fenntartásához is tudást adunk” – mondta a professzor.
A történetikert-kezelő képzés szorosan kapcsolódik a MATE másik szakirányú továbbképzéséhez, az ökológiai zöldfelület-fenntartó szakmérnöki képzéshez. „Az első év teljesen közös, a második évben válik ketté a két irány” – magyarázta Prof. Dr. Fekete Albert. Így a hallgatók szilárd közös alapokra építhetik későbbi specializációjukat.
Az első két évfolyamban összesen 31 hallgató végzett: közülük 8-an történetikert-kezelő, 23-an ökológiai zöldfelület-fenntartó szakirányon. A tapasztalatok szerint eddig főként olyan jelentkezők érkeztek, akik már a gyakorlatban dolgoznak ezekben a kertekben, és tudatosan szeretnék elmélyíteni tudásukat.
Ritka képzés, korlátozott alkalmak
A történetikert-kezelő szakirányú továbbképzés kétévente indul, levelező munkarendben, négy féléven át. A jelentkezés feltétele agrár vagy műszaki területen szerzett mérnöki végzettség. „Ez egy még kevésbé ismert képzés, ezért most különösen fontos a népszerűsítése” – jelezte Prof. Dr. Fekete Albert, hozzátéve: ha nem gyűlik össze időben a minimális létszám, a jelentkezési határidő rövid időre meghosszabbítható.
A szakember szerint azonban az igény egyértelmű: „Ezek a kertek pótolhatatlan értéket képviselnek. A megőrzésükhöz nemcsak jó szándék, hanem speciális, korszerű tudás is kell. Erre ad választ ez a képzés.”
Indexkép: Pexels
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
