Az elmúlt hónapokban jelentős jogszabályi változás történt a zártkerti ingatlanok művelés alóli kivonására vonatkozó szabályozást illetően, ami különösen fontos az agrárgazdaságban érintett tulajdonosok és önkormányzatok számára.
A Magyarország versenyképességének javítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi LXVII. törvény alapján az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (Inytv.) az új, 72/E. §-sal egészült ki – ez alapozza meg a művelés alóli kivonás egyszerűbb eljárását.
A zártkerti ingatlan művelés alóli kivonására korábban is volt lehetőség, ám a termőföld védelmére vonatkozó szabályok miatt ez csak szűk körben történhetett meg. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása alapján a zártkerti ingatlan Inytv. szerinti kivonása nem minősül más célú hasznosításnak, így a korábbi földvédelmi engedélyezési kötelezettség e körben nem alkalmazandó.
Az Inytv. 2025. június 26. napjától hatályos módosítása értelmében az önkormányzatok – ha rendeletükben ezt engedélyezik– lehetővé tehetik, hogy a zártkerti ingatlan tulajdonosa kérelmezhesse, hogy az ingatlan-nyilvántartásban a művelési ág „művelés alól kivett terület"-ként kerüljön bejegyzésre. A tulajdonos kérheti akár az ingatlan csak egy részének kivonását is, ilyenkor azonban meg kell osztani a telket – írja dr. Mikó András agrár szakjogász, aki az Agroinform.hu TechMag Magazinjában minden hónapban a gazdákat érintő fontos témákkal foglalkozik.
.jpg "zártkert")
A jogszabály-változás egyértelműen kedvező a zártkert-tulajdonosok számára – Fotó: pexels.com
Az Inytv. fenti rendelkezésének gyakorlati alkalmazhatósága érdekében szükség volt az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény végrehajtási rendeletének (az Inytv. vhr.) megfelelő módosítására, amelyet a 2025.10.30. napján megjelent, és másnap hatályba is lépett 332/2025. (X. 30.) Korm. rendelet biztosított, megnyitva ezzel a művelés alóli kivonás egyszerűsített eljárásának lehetőségét.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez az új lehetőség nem automatikus, hanem helyi önkormányzati döntést igényel, azaz kizárólag akkor kérelmezhető a földhivataltól a zártkertként nyilvántartott ingatlanművelési ágának „művelés alól kivett terület"-ként történő bejegyzése, ha az ingatlan fekvése szerinti helyi önkormányzat ennek lehetőségét rendeletben biztosítja. Várhatóan az Inytv. vhr. módosítását követően egyre több önkormányzat fogja rendeleti szinten biztosítani ezen lehetőséget.
Amennyiben a települési önkormányzat rendeletben megengedi, meghatározhatja azt is, hogy a zártkertek mely területein engedélyezhető a kivonás, illetve mely övezetekben nem. A „művelés alól kivett" minősítés azonban nem jár automatikusan beépíthetőséggel, és nem mentesít az építmények ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges hatósági engedélyek alól. A módosítás célja többek között az, hogy igazodjanak a zártkerti ingatlanok valódi funkciójához: sok zártkert ugyanis ma már nem hagyományos mezőgazdasági területként, hanem hétvégi telekként, pihenő-vagy lakófunkcióval hasznosul.
Az egyszerűsített kivonási eljárás lehetőséget teremt arra, hogy a tulajdonosok rendezzék ingatlanjaik jogi helyzetét, és ne kényszerüljenek mezőgazdasági előírásokat teljesíteni olyan telkeken, amelyek valójában nem mezőgazdasági célú használatra szolgálnak.
Hangsúlyozandó, hogy bár a 72/E. § nagy fokban egyszerűsíti az eddigi művelés alóli kivonásra vonatkozó szabályokat a zártkerti ingatlanok vonatkozásában, figyelemmel kell lenni arra, hogy egyes önkormányzati rendeletek további feltételeket szabhatnak (pl. megközelíthetőség, településszerkezethez való illeszkedés), így mindenképpen szükséges a művelés alóli kivonás iránti kérelem benyújtását megelőzően tájékozódni az illetékes önkormányzat előírásairól.
A kérelmet az illetékes földhivatal részére lehet benyújtani azzal, hogy a „kivett területként" történő bejegyzését lehetővé tevőönkormányzati rendeletet a kérelemben meg kell jelölni. Ha a kivonással érintett ingatlanon nem áll épület, a kivonást követően a kivett megnevezés „zártkerti művelés alól kivett terület" lesz, míg ha a földrészleten épület áll, úgy a „zártkerti művelés alól kivett terület" mellett feltüntetésre fog kerülni a fennálló épület fő rendeltetésének jellege is (pl. gazdasági épület).
Ez a jogszabály-változás egyértelműen kedvező a zártkert-tulajdonosok számára, különösen azoknak, akik nem klasszikus mezőgazdasági tevékenységet folytatnak, hanem például pihenő- vagy lakófunkcióval hasznosítják, vagy eladni kívánják, a művelés alóli kivonás ugyanis növelheti a piaci értéket, és ösztönözheti a fejlesztéseket (pl. infrastruktúra-hozzáférés, közművesítés) az érintett telkeken. Szükséges ugyanakkor az óvatosság: ha túl lazává válik a szabályozás, fennállhat az „ingatlanfejlesztés" motivációja, ami a zártkerti területek beépítéséhez, átminősítéséhez vezethet – ezzel pedig megváltozhat a vidék karaktere.
Cikksorozatunk következő részében dr. Mikó András az agrárjogi szabályok év végi változásáról fog áttekintést nyújtani olvasóink számára.
Dr. Mikó András agrár szakjogász
A korábbi TechMag lapszámokat elolvashatod a Magazin rovatban.
_fill_540x300_0.jpg)
