A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara évindító sajtóreggelijén Papp Zsolt György elnök részletesen beszélt arról, milyen háttértámogatással, jogszabályi könnyítésekkel, pályázati és szakmai segítséggel igyekszik a kamara stabil támaszt nyújtani az agrárium szereplőinek.

Kiszámíthatatlan környezet, erősödő kamarai szerep

A NAK elnöke hangsúlyozta: a gazdálkodók ma rendkívül összetett kihívásokkal szembesülnek. A klíma- és aszálykockázatok, az állat- és növényjárványok, az input- és felvásárlási árak hektikussága, a piaci és minőségi elvárások szigorodása, valamint a munkaerőhiány egyszerre nehezítik a mindennapi működést. Ebben a helyzetben a kamara feladata nemcsak az érdekképviselet, hanem a gyakorlati segítségnyújtás is – az adminisztráció csökkentésétől a támogatások lehívásán át a jogszabályi könnyítésekig.

Történelmi lehetőség a támogatásokban

A mezőgazdaság stratégiai ágazatként jelenik meg a kormányzati gondolkodásban is. A 2027-ig tartó költségvetési ciklusban a nemzeti társfinanszírozás mértéke eléri a 80 százalékot, ami Papp Zsolt György szerint történelmi léptékű lehetőség a magyar agrárium számára. A pályázati aktivitás ezt vissza is igazolja: a gazdák értik és érzik a fejlesztések jelentőségét.

A támogatások lehívása ugyanakkor egyre összetettebb adminisztrációval jár. Tavaly az egységes kérelmek beadásának június 10-i határidejéig 154 585 kérelem érkezett a Magyar Államkincstárhoz, ezek közül 102 047-et – vagyis közel kétharmadot – a falugazdász-hálózat segítségével nyújtottak be. A kamara ezért kiemelt hangsúlyt fektet a falugazdászok folyamatos képzésére, amely idén is hamarosan elindul.

grafika

Forrás: NAK

Enyhülő KAP-szabályok, kevesebb teher

A NAK aktív szerepet vállalt abban is, hogy a Közös Agrárpolitika szabályrendszerében érdemi könnyítések lépjenek életbe. Megszűnt a kötelező parlagoltatás, enyhültek a vetésváltási előírások, és a 10 hektár alatti gazdaságok adminisztrációja is egyszerűbbé vált. Ezek a változások kézzelfoghatóan csökkentik a gazdálkodók terheit.

Pályázatírás és generációváltás: egyre nagyobb szerepvállalás

Új elemként tavaly elindult a kamarai pályázatírási szolgáltatás is. A cél nem csupán a technikai lebonyolítás, hanem az együtt gondolkodás és a fejlesztési irányok közös kialakítása. Ennek eredményeként közel ezer pályázatot adtak be a NAK közreműködésével. A kisüzemi pályázatoknál különösen látványos volt az előrelépés: míg a márciusi beadási körben 13 százalék, addig az októberi szakaszban már 25 százalék volt a falugazdászok által benyújtott kérelmek aránya.

A fiatal gazdák támogatása és a generációváltás szintén kiemelt terület. Országos fórumsorozat, kiadványok és előadások segítették a gazdaságátadást, amely a kamarai kezdeményezés nyomán teljes egészében adó- és illetékmentessé vált. A gazdaságátadási pályázatok beadása ingyenes, és a 1730 benyújtott kérelem harmadát – 564-et – szintén falugazdászok segítségével készítették el.

A kamara az agrárium jövőjét az utánpótlás megerősítésével is védi. Tavaly 443 új duális képzőhely jött létre, országszerte pályaorientációs programokkal és „Szakmakóstoló” hetekkel igyekeztek vonzóvá tenni a mezőgazdasági pályát a fiatalok számára. Az egyetemekkel való együttműködés eredményeként új agrárképzések indultak, köztük az Állategészségügyi Mérnök és az Élelmiszerlánc Felügyelő szak.
A termelés biztonságát erősíti a JÉGER jégkármérséklő rendszer is: 2025-ben nyolcéves rekordot döntött a legalacsonyabb üzemidő, a bejelentett jégkárok területe pedig a korábbi évekhez képest jelentősen csökkent.
A piaci oldalon folytatódik a zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő kampány, valamint az állattenyésztést bemutató, tudományos alapú, „Tények ízekre szedve” címet viselő kommunikációs program, amely a termelők és a fogyasztók körében is kedvező fogadtatásra talált.

Szabályozási könnyítések és adócsökkentések

A versenyképesség megőrzése érdekében a NAK számos jogszabály-módosítást kezdeményezett. Az elmúlt évek eredményei közé tartozik a települési földadó megszüntetése, majd az erdők kikerülése a települési adó hatálya alól.

Mentességet kaptak a szolgalommal terhelt földek, a mezőgazdasági vontatók pótkocsijai a gépjárműadó alól, csökkent a marhahús áfája, a kisüzemi habzóborok pedig 50 százalékos jövedékiadó-kedvezményben részesülnek.

Fontos előrelépés történt a termelési eszközök értékesítésének jövedelem-megállapításában, valamint az építményadó alóli mentesség igazolásában is. A növényvédelem területén létrejött a Kiskultúrás Munkacsoport, amely tavaly mintegy 300 hatóanyag-kiterjesztést és 8 új készítmény engedélyeztetését segítette elő, közel 200 kultúrában.

Földügyek: a magyar föld védelme

Papp Zsolt György kiemelte: a magyar földforgalmi szabályozás az EU-ban egyedülálló módon védi a helyi gazdálkodók érdekeit. A helyi földbizottságok 2025-ben is mintegy 50 ezer adásvételi és csereszerződés esetében hoztak állásfoglalást, minden esetben a helyi közösségek érdekeit szem előtt tartva.

Nemzetközi fellépés és brüsszeli érdekérvényesítés

A kamara 2025-ben jelentősen erősítette nemzetközi jelenlétét, különösen a KAP jövőjével, az uniós költségvetéssel és a kereskedelmi megállapodásokkal kapcsolatos vitákban. A NAK aktív szereplője volt a Copa–Cogeca munkájának, a V4-es együttműködéseknek és a kelet-közép-európai érdekegyeztetésnek. A nyári budapesti és a december 18-i brüsszeli gazdatüntetés egyértelmű üzenetet hordozott: az agrárium érdekeit nem lehet figyelmen kívül hagyni.

Vízgazdálkodás: válasz az aszályra

A rendkívül aszályos 2025-ös év rámutatott a vízgazdálkodás kulcsszerepére. A tartósan vízhiányos időszak már márciusban kihirdetésre került, rendkívüli vízhasználati lehetőséggel. A kormány átvállalta a vízszolgáltatási díjat, és megalakult a Vízgazdálkodási Tárcaközi Bizottság. A Vizet a tájba! program révén több mint egymilliárd köbméter vizet sikerült visszatartani, jelentősen mérsékelve az aszálykárokat.

Élelmiszeripar, erdőgazdálkodás, tudásátadás

Az élelmiszeripari beruházási pályázatok iránti óriási érdeklődés jelzi az ágazat fejlesztési potenciálját. A NAK FoodTechShow pedig mára az egyik legfontosabb szakmai eseménnyé vált. Az erdőgazdálkodásban klímaadaptációs stratégiák kidolgozása zajlik, több milliárdos pályázati forrásokkal.

A tudásátadás érdekében tavaly több mint 120 szakmai fórumot szervezett a kamara, míg a szakképzés területén új duális képzőhelyek, pályaorientációs programok és új felsőfokú szakok indultak el.

Egyértelmű üzenet a gazdáknak

A NAK elnöke összegzésként hangsúlyozta: a kamara célja nem pusztán a problémák jelzése, hanem a megoldások kikényszerítése és a gazdák mindennapi munkájának érdemi segítése. A háttértámogatás akkor ér valamit, ha a terepen is érezhető – a pályázatokban, a szabályozásban, a jövedelmezőségben és végső soron a magyar agrárium jövőjében.

Forrás és indexkép: NAK