A CBAM célja, hogy az Európai Unión kívülről érkező termékek esetében is érvényesítse a szén-dioxid kibocsátás költségeit. Míg az uniós műtrágyagyártók már régóta fizetik a kibocsátáshoz kapcsolódó terheket – amelyeket áraikba beépítettek –, az importtermékek eddig mentesültek ez alól. Az új mechanizmus ezt a különbséget hivatott megszüntetni.

Czina Ferenc, az Agrolink Zrt. vezérigazgatója szerint a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha a terményárak nem követik a növekvő inputköltségeket. „Ha túlságosan szétnyílik az agrárolló a termény- és a műtrágyaárak között, akkor a gazdák a felhasználás csökkentésével reagálhatnak, ami közvetlenül visszaveti a termésátlagokat és a hatékonyságot” – fogalmazott.

A szakember rámutatott: bár a földgáz világpiaci ára az elmúlt hónapokban stabil maradt, és ez kiszámíthatóbbá tette a műtrágyaárakat – jelenleg mintegy 120 ezer forintos tonnánkénti szinten –, a CBAM bevezetése az import műtrágyák versenyképességét jelentősen ronthatja. Ez akár egyes termékek eltűnéséhez is vezethet a piacról, miközben az uniós gyártók számára áremelési mozgásteret teremthet. „Egy dolog azonban biztos: a műtrágya ára a következő hónapokban nem csökken” – tette hozzá.

A hatás időben nem azonnali. A tavaszi szezonra szükséges komplex műtrágyák jelentős részét a termelők már beszerzik március végéig, így a változás inkább a következő szezonokban érezteti hatását. Ugyanakkor a koronavírus-járvány időszaka intő példa: akkor a költségnövekedés miatt sok gazda csökkentette a műtrágya-felhasználást, ami a termés mennyiségében és minőségében is megmutatkozott. Az aszályos évek ezt a kockázatot tovább erősítették.

Czina Ferenc szerint ezért nem egyetlen szezonban, hanem legalább hároméves időtávban érdemes gondolkodni. „Egy mezőgazdasági befektetés nem az adott évben, hanem a következő szezonban térül meg” – hangsúlyozta.

Az Agrolink Zrt. a Talentis Agro Zrt. cégcsoport ellátása mellett a szabadpiacon is aktív, és 2025-ben is meg tudta tartani a mintegy 70 ezer tonnás éves műtrágyaforgalmát. A vállalat felkészülten várja a piaci változásokat, amelyek akár megerősödési lehetőséget is jelenthetnek.

A megoldást a szakember nem a műtrágya kiváltásában, hanem az okszerű felhasználásban látja. A biostimulátorok és mikrobiológiai készítmények kiegészítő szerepet tölthetnek be, javítva a hatékonyságot és a talajéletet, de önmagukban nem pótolják a tápanyag-utánpótlást. „Ha egy háznak jó az alapja, arra lehet építkezni – a műtrágya továbbra is az alap marad” – összegezte.

Forrás: Növényvédőszer.hu

Indexkép: Pexels