Készül az Agrárkamara tavaszi munkálatokat összegző kiadványa. A vetési szándékok és a vetőmag-forgalmazásból származó információk alapján bejött az a jóslat, ami szerint idén eldől a verseny a kukorica és a napraforgó között. Kiderült, hogy a szójával kapcsolatos megérzések sem voltak túlzóak.
A napraforgó nyert
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a gazdálkodók a kis költségigényű, szárazságtűrő és magas áron értékesíthető napraforgóra szavaztak idén, még akkor is, ha sokan arra intenek: ne a múlt alapján döntsünk a jövőről. A vetési szándékokból kiindulva a szója területe szűk 70 ezer hektár lehet az idei tavaszon, azaz 9 ezer hektárt veszíthet a növény (-11%). A kukorica területe pedig történelmi mélységbe, 675 ezer hektárra csökkenhet. Már tavaly felmerült annak a lehetősége, hogy a napraforgó átlépi a 800 ezer hektáros bűvös határt, de ez csak idén következett be: a vetési szándékok mindenkori csúcsot jeleznek 811 ezer hektárral.
Eldőlt a verseny a két kapáskultúra között – Forrás: KSH
A tervezett munkák még mindig nagyon kis százalékban valósultak meg: április 15-én a szója vetése még el sem indult a hideg tavasz miatt, és a napraforgó is csak 26 százalékos készültséget mutatott. A szemeskukorica vetését szintén az áprilisi hidegek utánra időzítette a többség, a készültség mindössze 15 százalékos volt a felmérés időpontjában. A végső számokat a júniusi szemlekor tudjuk meg.
Mit jelent ez aratáskor?
Napraforgóból évek óta kevesebb van a közép-európai régióban, mint amennyit a feldolgozóipar kezelni lenne képes, ami magas árakat eredményezett. Idén a Hormuzi-szoros lezárásával nemcsak a kőolajtermékek, hanem a bioüzemanyagok ára is megugrott. Mivel ez a piaci helyzet várhatóan sokáig fennáll, valószínű, hogy magas napraforgóárakkal találkozunk ősszel.
Történelmi rekordot ír a napraforgó – Fotó: Shutterstock
A szója továbbra is hiánycikk Európában, de túlságosan erős a kínálata az amerikai kontinensen, ami versenyképtelenné teszi az európai babot – még akkor is, ha GMO-mentes termékről van szó. Az a tény, hogy a növény műtrágyamentesen termeszthető, illetve jó talajállapotot hagy maga után, nem bizonyult elegendő érvnek még ebben a műtrágyahiányos helyzetben sem. Vélhetően a növény termőképessége és ára döntötte le a versenyt.
A kukorica esetében már leírtuk, hogy az amerikai földrészen vélhetően hátrányba kerül a szójával szemben, ami világszinten csökkenti a kínálatát. Emellett azt látjuk, hogy Európában a növény tápanyagigénye és gyenge aszálytűrő képessége miatt szűkül iránta a bizalom. Az IGC szerint a tavalyinál kisebb, de nem rossz kukoricatermésre számíthat idén a világ. Tekintve, hogy a növény a bioetanolgyártás alapanyaga is, magas kukoricaárakra készülhetünk ősszel. A búzánál mindenképpen többet fog érni a tengeri, és úgy tűnik, ez hosszú időn át fennálló helyzet lesz.
Indexkép: Shutterstock.
