A nyári hőhullámok nemcsak az embereket, hanem a haszonállatokat is komoly kihívások elé állítják. A sertések különösen érzékenyek a magas hőmérsékletre, mivel más állatfajokkal ellentétben nem rendelkeznek verejtékmirigyekkel, így a testhőmérséklet szabályozására elsősorban lihegéssel képesek. Amikor a környezeti hőmérséklet meghaladja az állatok komfortzónáját, a hőstressz jelentősen ronthatja a teljesítményt, az egészségi állapotot és a gazdasági eredményeket.
Miért veszélyes a hőstressz?
A sertések számára a túlzott meleg számos élettani változást idéz elő. A szervezet elsődleges célja ilyenkor a testhőmérséklet fenntartása, ezért nő a légzésszám, csökken a takarmányfelvétel, valamint a vérkeringés részben a bőr felé irányul, hogy elősegítse a hőleadást.
Mindez azonban jelentős energiaveszteséggel jár, miközben az állatok kevesebb tápanyaghoz jutnak. Ennek következtében romolhat a növekedési teljesítmény, csökkenhet a termelés hatékonysága, és nőhet az egészségügyi problémák kockázata.
A környezet hűtése az első védelmi vonal
A hőstressz elleni védekezés alapja a megfelelő tartástechnológia.
A termelők számos eszközzel csökkenthetik az állatok hőterhelését:
- hatékony szellőztetőrendszerek alkalmazásával,
- párologtató vagy egyéb hűtőrendszerek telepítésével,
- elegendő mennyiségű friss, hűvös ivóvíz biztosításával,
- az állatsűrűség optimalizálásával,
- valamint az épületek megfelelő árnyékolásával.
A környezet hőmérsékletének mérséklése önmagában is jelentős javulást eredményezhet az állatok komfortérzetében és teljesítményében – Fotó: Shutterstock
A kocák különösen érzékenyek
A magas hőmérséklet különösen a szoptató kocák esetében okoz komoly problémát. A csökkent takarmányfelvétel miatt kevesebb tápanyag áll rendelkezésre a tejtermeléshez, ami közvetlenül befolyásolja a malacok növekedését.
A hőstressz hatására a kocák szervezete a testzsír- és fehérjetartalékok mobilizálására kényszerül. Ennek következtében romolhat a kondíciójuk, meghosszabbodhat a választás és az ivarzás közötti időszak, valamint csökkenhet a következő ciklus termékenyülési eredménye. A kutatások szerint a vemhesség és a szoptatás alatti tartós hőterhelés még a születő malacok életképességére és fejlődésére is kedvezőtlen hatással lehet.
Az étrend szerepe a hőstressz mérséklésében
A megfelelő takarmányozás kulcsszerepet játszik a nyári időszak kihívásainak kezelésében. A takarmány összetételének módosításával csökkenthető az emésztés során keletkező anyagcsere-hő mennyisége, miközben javítható a tápanyagok hasznosulása.
A szakemberek szerint a hőstresszes időszakokban különösen fontos:
- a takarmány energiasűrűségének optimalizálása,
- az aminosav-egyensúly pontos beállítása,
- a könnyen emészthető alapanyagok alkalmazása,
- valamint a nettó energia alapú takarmányformulázás.
Kevesebb fehérje, jobb eredmények
A túl magas fehérjetartalmú takarmány növeli az anyagcsere során keletkező hő mennyiségét, ami tovább fokozhatja a hőstressz hatásait.
Vizsgálatok kimutatták, hogy a nyersfehérje-szint mérsékelt csökkentése, megfelelő aminosav-kiegészítés mellett, javíthatja a takarmányfelvételt, mérsékelheti a súlyveszteséget és növelheti a tejtermelést szoptató kocák esetében.
Az alacsonyabb fehérjetartalmú, ugyanakkor aminosavakban kiegyensúlyozott étrend segíthet csökkenteni az emésztés során felszabaduló hő mennyiségét, ezáltal enyhítve a szervezet terhelését.
A bélrendszer védelme is kulcskérdés
A hőstressz nemcsak a takarmányfelvételt csökkenti, hanem a bélrendszer működését is károsíthatja. Magas hőmérsékleten a vérkeringés részben az emésztőrendszertől a bőr felé irányul át, ami csökkenti a bélfal oxigénellátását. Ennek következtében kialakulhat az úgynevezett „szivárgó bél” szindróma, amikor a bélfal áteresztőképessége megnő, és olyan anyagok is bekerülhetnek a véráramba, amelyek gyulladásos folyamatokat indíthatnak el.
A megfelelő takarmányozás és a bélrendszert támogató kiegészítők alkalmazása segíthet fenntartani a bél integritását és csökkenteni a hőstressz negatív következményeit.
A cink szerepe a hőstressz elleni védekezésben
A cink nélkülözhetetlen mikroelem a sertések szervezetében. Számos enzim működésében vesz részt, támogatja az immunrendszert, a növekedést és a szaporodási folyamatokat. A kutatások szerint a jól hasznosuló, szerves kötésű cinkforrások hozzájárulhatnak a bélrendszer épségének fenntartásához, mérsékelhetik a hőstressz okozta károsodásokat, és támogathatják az állatok általános ellenálló képességét.
Antioxidánsokkal az oxidatív stressz ellen
A hőterhelés fokozza a szervezetben képződő szabad gyökök mennyiségét, ami oxidatív stresszhez vezethet. Ennek mérséklésében fontos szerepet játszanak az antioxidánsok. Az E-vitamin, a szelén, a cink, a réz és a mangán egyaránt hozzájárulnak a sejtek védelméhez és az immunrendszer megfelelő működéséhez. Különösen a nyári időszakban lehet indokolt az antioxidáns-ellátottság fokozott figyelemmel kísérése.
A megelőzés a legjobb stratégia
A hőstressz hatásainak mérséklése összetett feladat, amely a megfelelő környezet kialakításától a takarmányozás finomhangolásáig számos tényezőt foglal magában.
A korszerű hűtési megoldások, az optimalizált takarmányozás, a bélrendszer egészségének támogatása, valamint a megfelelő mikroelem- és antioxidáns-ellátás együttesen segíthetnek abban, hogy a sertések a nyári hőségben is megőrizzék teljesítményüket és egészségi állapotukat.
A hőhullámok várható gyakoribbá válása miatt a hőstressz kezelése ma már nem csupán állatjóléti kérdés, hanem a sertéstartó gazdaságok versenyképességének egyik kulcstényezője is.
Forrás: foodagribusiness.world
Indexkép: shutterstock.com
