Az európai uniós tagállamok pénzügyminiszterei egyhangú döntéssel jóváhagyták Magyarország módosított Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervét (RRF). Kármán András pénzügyminiszter az Országgyűlés európai ügyek bizottságának csütörtöki ülésén elmondta: a döntés lehetővé teszi, hogy Magyarország több mint 10 milliárd euró, mintegy 3600 milliárd forint értékű RRF-forráshoz jusson. Hozzátette, hogy a szükséges feltételek teljesítése esetén további 6,4 milliárd euró korábban befagyasztott kohéziós támogatás is elérhetővé válhat.

Mit várt el az EU a támogatás fejében?

Az MTI tudósítása szerint a tárcavezető ismertette a július 9-i Eurogroup, valamint a július 10-i Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN) ülésének legfontosabb eseményeit. Elmondása szerint a tárgyalásokon arról tájékoztatta uniós partnereit, hogy az új magyar kormány elkötelezett a jogállamisági feltételek teljesítése mellett, és az uniós források kifizetéséhez szükséges úgynevezett szupermérföldkövek jelentős részét már az augusztus végi határidő előtt teljesítette.

Elmondtam a képviselőknek: a kormány elkötelezett a jogállamiság helyreállítása és Magyarország pénzügyi stabilitásának megteremtése mellett. Ennek jegyében megreformáljuk az egyetemeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, és átláthatóvá tesszük a költségvetési döntéshozatalt. Az európai gyakorlattal összhangban ősszel nyújtjuk be a költségvetést az Országgyűlésnek: szakítunk azzal a gyakorlattal, hogy a kormány fél évvel korábban, megalapozatlan számokra építve fogadtat el büdzsét, amelyet aztán számtalanszor módosítani kell"

- áll a pénzügyminiszter Facebook-bejegyzésében. Hozzátette:

Most 10 milliárd eurónyi forrás szabadult fel, amelyet a működő és emberséges Magyarország megteremtésére fogunk fordítani. Az RRF határidői szorosak, de dolgozunk a teljesítésükön – és mivel a még zárolt, 6,4 milliárd eurós kohéziós források feltételei nagyon hasonlóak, nincs kétségem afelől, hogy ez a pénz is hazaér."

Kármán András emlékeztetett arra is, hogy az előző kormány időszakában Magyarország két alkalommal is véglegesen elveszített 1-1 milliárd eurónyi uniós forrást. Hozzátette, hogy az idei költségvetés 970 milliárd forintnyi RRF-bevétellel számolt, miközben annak lehívására korábban nem volt reális lehetőség.

Kármán András pénzügyminiszter

Kármán András pénzügyminiszter – Fotó: Facebook

Mire fordítható az uniós pénz? 

Kármán András ismertetése szerint az elfogadott helyreállítási csomag 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást és 3,5 milliárd euró kedvezményes hitelt foglal magában. A teljes keret közel 60 százalékát a zöld és digitális átállást szolgáló beruházásokra fordítják, összhangban az Európai Unió elvárásaival.

Az új RRF-terv ambiciózus beruházási csomag is, amelyben nagy hangsúlyt fektetünk a digitális átállásra, a vasúti infrastruktúra és a villamosenergia-hálózat fejlesztésére, valamint a megújuló energia szerepének növelésére."

A program részeként 1,5 milliárd eurót fordítanak a villamosenergia-hálózat fejlesztésére és korszerűsítésére. A beruházások célja, hogy a rendszer további mintegy 1000 megawattnyi megújuló energiatermelő kapacitást tudjon befogadni. Ez megalapozza azt, hogy a szélerőmű-fejlesztések is lendületet vehessenek. A közösségi közlekedés fejlesztésére 1,8 milliárd euró jut. Ebből 1 milliárd euró felhasználásával mintegy 200 vasúti kocsi cseréjét tervezik, további 800 millió euróból pedig új HÉV-szerelvények beszerzését finanszíroznák.

A pénzügyminiszter arról is beszélt, hogy a program részeként 2 milliárd eurós tőkeemelés valósul meg a Magyar Fejlesztési Banknál (MFB). A cél, hogy a hazai kis- és középvállalkozások kedvezményes hitelekhez és vissza nem térítendő támogatásokhoz jussanak az MFB közvetítésével. Emellett új lakhatási program is indulhat, amelyben az állami támogatás intenzitása elérheti a 20 százalékot.

Átcsoportosítások és a támogatások "igazságosabbá" tétele

A módosított helyreállítási terv 2,6 milliárd euró értékben olyan projekteket is tartalmaz, amelyek már korábban elindultak vagy megvalósultak, és amelyeket eddig a magyar költségvetés finanszírozott. Ezek uniós elszámolása növelheti a költségvetés mozgásterét. Az átcsoportosítások révén más uniós programokban is felszabadulhatnak források új fejlesztések számára. A módosított RRF-terv nem kizárólag beruházásokat tartalmaz, hanem a költségvetési egyensúly javítását célzó intézkedéseket is. Ezek között szerepel egyes támogatott hitelprogramok felülvizsgálata, valamint egyes kiadások csökkentését célzó változtatások. A korábbi kommunikációk alapján a jövedelmeket is figyelembe vennék a családok vagy a nyugdíjasok támogatásakor, mivel azok most aránytalan módon kedveznek a nagyobb bevételekkel rendelkező háztartásoknak. 

Az RRF keretében vállalt adóreformok között szerepel több, még az előző kormány által vállalt intézkedés, például az adónemek számának csökkentése. Új elemként említette a bizalmi vagyonkezelés szabályainak módosítását, amelynek célja az adóelkerülés lehetőségeinek szűkítése. Tájékoztatása szerint a kapcsolódó törvényjavaslat hamarosan az Országgyűlés elé kerülhet. Emellett a társasági adó egyes kedvezményeinek felülvizsgálata is napirenden van, amelynek részeként megszűnhet például a kastélyfelújításokhoz kapcsolódó adókedvezmény.

A pénzügyminiszter jelezte, hogy a kormány ősszel új, középtávú költségvetési tervet terjeszt az Országgyűlés elé. Ennek célja a költségvetési egyensúly erősítése és a gazdasági tervezhetőség javítása, valamint az, hogy a magyar költségvetési ciklus közelebb kerüljön az euróövezeti országok gyakorlatához. A kormány idén 1,6–1,7 százalékos, jövőre pedig 2 százalék feletti GDP-növekedéssel számol. 

Indexkép: MÁV.