Ha ezeket a jeleket látod a hárson vagy a rózsán, már elkéstél a védekezéssel

"Az elmúlt hetek esői, a talajból felszálló pára és a tavaszi meleg felébresztette a levéltetveket. Bangitán és díszribiszkén 04.01-én fotóztam a kárképét. A hűvös napok most visszavetették a fejlődésüket, a terjedésüket, de a melegedő időjárásnál biztosan beindulnak. Ahol hangyákat látunk szaladgálni vagy katicákat sütkérezni, ott valószínűleg megtaláljuk a tetves ágakat is. A hárs gubacsatkája is megkezdte a gubacsképzést. Eljött a növényvédősök ideje." – írja dr. Zsigó György, növényorvos, idei második közterületes felhívásában.

"A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és szponzoraink segítségével az idén is felszereltük az előrejelző csapdáinkat. Továbbra is keddenként olvassuk le a csapdákba repülő rovarokat. A selyemfényű puszpángmoly rajzását az ország 3 helyszínén, a vadgesztenyelevél-aknázómolyt pedig 13 ponton követjük. A fogási adatok szerdánként felkerülnek a támogatók holnapjaira. Az eredményeket érdemes összehasonlítani a korábbi évek adataival.

Egy adott körzeten belül is változhat pl. az aknázómoly első nemzedékének a rajzáskezdete és ebből adódóan az első permetezés időpontjában is eltérések lehetnek. Itt 2009-ig is „visszalapozhatnak” a táblázatokban és a friss adatokat is megtalálják. Óbudán április első hetében 135 db aknázómolyt találtunk a varsáscsapdában. A levelek is kezdenek kitelni, készülhetünk az első permetezésre."

A tavaszi meleg felébresztette a levéltetveket – Fotó: Zsigó György/NMNK

Bangita – Fotó: Zsigó György/NMNK

 Bangitán és díszribiszkén a levéltetvek okozta kárkép – Fotó: Zsigó György/NMNK

"A kertészeti kártevők követése is érdekes lehet Önöknek. Itt tájékozódhatnak pl. a rózsák, muskátlik, petúniák bimbóit is kirágó gyapottok-bagolylepke megjelenéséről. A lepkék már itthon is áttelelnek, de nagy tömegben délről vándorolnak be hozzánk. A csapdákkal tudjuk észlelni az imágók megjelenését. A rajzáscsúcsot követően, a növények rendszeres átvizsgálásával a berágásra készülő kicsi hernyókat el tudjuk csípni. A felszínen még elérhetőek a permetlével. A bimbók belsejébe már nem tudunk bejuttatni rovarölő szert. (De ekkor már különben is megtörtént a kártétel, „kilyukasztották” a bimbókat. Felesleges lenne a védekezés.)

Az idei év nagy újdonsága a japán cserebogár és az őszi sereghernyó csapdáinak a beállítása, mely a NAK és a NÉBIH közös szervezésében valósult meg. Mindkét kártevő a „karantén” csoportba tartozik és a parkok, utcák növényeiben is nagy kárt okozhatnak. Csak néhány faj a sok közül, amin a japán cserebogár teljes tarrágást okozhat: nyír, rózsa, galagonya, hárs, vadgesztenye, mályvarózsa, kardvirág, fekete nyár, korai juhar, mogyoró, dália, stb."

"Az őszi sereghernyó pedig a gyapottokhoz hasonlóan pl. a muskátliban, krizantémon, szegfűkön is rághat. Természetesen a szántóföldeken és az ültetvényekben is nagyon félnek a megjelenésüktől. Kérem, hogy figyeljék Önök is a növényeken megjelenő kártevőket és ha a NÉBIH leírása alapján „gyanúsnak ítélik” azokat, akkor jelezzék a NÉBIH szakembereinek. A honlapjuk alján megtalálják a bejelentésre szolgáló űrlapot. 

Ahol még maradtak permetezetlen bokrok, ott most is meg lehet találni a hernyókat – Fotó: Zsigó György/NMNK

A „buxusmoly” csapdáink számát csökkentettük, mert tavaly volt ahol már egyáltalán nem fogtunk a lepkékből. Valószínűleg azért, mert mohón elfogyasztották az ország buxusainak a többségét. Ahol még maradtak permetezetlen bokrok, ott most is meg lehet találni a hernyókat. Április 7-én még a levelekből összeszőtt téli fészkéből bontottam ki az alvó hernyócskát. Felébredése után majd folytatja az ősszel elkezdett kártételét. A kislevelű puszpángot is megrághatja! 
Szakszerű ápolással, növényvédelemmel még fenn lehet tartani a buxust.

A Graphisoft Park 24 db gömbre nyírt bokorsora rágásmentes, egészséges. A leveleken beszáradt permetcseppek arról árulkodnak, hogy rendszeresen védik a növényeket. Érdemes felkeresni a szépen fenntartott parkot a szobrok, a tavak és az épületek miatt is" – írja a növényorvos.