A JÉGER jégkármérséklő rendszer felülvizsgálatát követelő petíció már mintegy 22.600 aláírásnál tart. A kezdeményezők azt szeretnék elérni, hogy egy független, több tudományterületet bevonó vizsgálat értékelje a rendszer működését, környezeti/humánegészségügyi hatásait, szabályozási hátterét és a gazdálkodók tapasztalatait. A kezdeményezés mögött álló gazdák szerint az országos lefedettségű rendszer olyan kérdéseket vet fel, amelyekre átfogó válaszokat kell adni. Közben Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter megtette az első fontos lépést az ügyben.
Nem csillapodik a vita a JÉGER körül
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által működtetett JÉGER jégkármérséklő rendszer célja a mezőgazdasági jégkárok mérséklése. A technológia alapja, hogy veszélyes időjárási helyzetekben talajgenerátorok segítségével ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot juttatnak a légkörbe, amely a jégképződés folyamatának befolyásolását szolgálja.
A rendszer indulása óta a mezőgazdasági ágazatban alapvetően két álláspont alakult ki. Támogatói szerint a technológia fontos szerepet tölt be a termelők vagyonának védelmében, különösen egy olyan időszakban, amikor a szélsőséges időjárási események gyakorisága és intenzitása növekvő kockázatot jelent.
Más gazdálkodók és civil kezdeményezések ugyanakkor azt mondják: egy országos kiterjedésű, légköri folyamatokra ható rendszer esetében szükség van a működés minden elemének független értékelésére.
A JÉGER felülvizsgálatát követelő petíciót elindító gazdálkodók szerint több olyan kérdés is van, amelyre jelenleg nem kaptak megnyugtató választ.
Négy területet vizsgálnának
A kezdeményezők öt fő kérdésben várnak vizsgálatot:
- Elsőként a rendszer működésének és finanszírozásának átláthatóságát szeretnék tisztázni. Véleményük szerint egy ilyen jelentőségű országos rendszer esetében fontos lenne pontosan látni a működtetés minden részletét, felmérni az országban működő összes generátort a kumulált hatások miatt. A vizsgálat idejére a teljes rendszer felfüggesztését kérték az Agrárminisztériumtól.
- Második kérdésként a generátorok telepítésének sűrűségét és elhelyezésének szakmai indokoltságát emelik ki.
- Harmadikként azt kérik, hogy független szakértők vizsgálják meg az ezüst-jodidos technológia esetleges környezeti és légköri hatásait.
- Negyedik elemként pedig a jogszabályi környezet megteremtését tartják szükségesnek.
- Ötödik elemként fontosnak tartják az Élő Környezetért Felelős Minisztérium bevonását.
A kezdeményezők szerint jelenleg nincs olyan átfogó vizsgálat, amely a rendszer teljes, hosszabb távú és összeadódó hatásait elemezné.
Talajgenerátorok az országban Forrás: Deák Hajnalka
Deák Hajnalka: „Nem lehet kijelenteni, hogy csak a JÉGER okozza az aszályt”
A kezdeményezés egyik meghatározó szereplője Deák Hajnalka, a Mezőhegyesi Agrár Zrt. vezérigazgatója. A társaság Mezőhegyesen és a környező települések határában mintegy 560 hektáron gazdálkodik.
A szakember szerint az elmúlt évek időjárása alapjaiban változtatta meg a mezőgazdasági termelés kockázatait.
– Víz nélkül nem lehet termelni. A talajvízszint már 7-8 méteren van, és azt látjuk, hogy nemcsak a szántóföldi kultúrák kerülnek egyre nehezebb helyzetbe, hanem az egész élő környezet. Pusztulnak az erdők, és jelenleg nincs olyan technológia, amely víz nélkül eredményesen működtethető lenne – fogalmazott.
Szerinte a kukorica helyzete látványos példa, de nem egyetlen növénykultúra problémájáról van szó.
– Nem lehet egyetlen növényre leszűkíteni a kérdést. Minden kultúrának vízre van szüksége. A vízhiány az egész mezőgazdasági rendszert érinti – mondta.
A gazdaságvezető szerint az aszály az elmúlt években százmilliós nagyságrendű bevételkiesést okozott.
– Ez minden gazdaságnál más, hiszen más a befektetett tőke, más a termelési szerkezet. De mára nagyon sok gazda eljutott arra a pontra, hogy számolnia kell: meddig tudja még hitelből finanszírozni a termelést. Öt év aszály után sokan már a túlélésért küzdenek – fogalmazott.
A légköri hatások kérdése
Deák Hajnalka hangsúlyozta: szerinte nem lehet egyszerű egyenlőségjelet tenni a csak a JÉGER működése és a magyarországi aszály között.
– Nem állítjuk azt, hogy a csak a JÉGER a fő oka az aszálynak, de felerősítheti azt. A környező országokban is tapasztalható szárazság, legyen szó Szerbiáról, Horvátországról, Romániáról vagy Ausztriáról. Ugyanakkor azt gondoljuk, hogy minden olyan technológiát meg kell vizsgálni, amely a légkörbe avatkozik be. A rendszer környezetre gyakorolt hatását független vizsgálatnak kell igazolnia. Ha van kockázat, akkor azt fel kell tárni – mondta. – Pártai Lucia meteorológus is beszélt arról, hogy bizonyos helyzetekben a felhőmagvasítás hatása nem feltétlenül úgy alakul, ahogy azt várják, az ellenkező hatást váltja ki. Felmerült annak lehetősége, hogy egyes felhőtípusok esetében a folyamat akár az ellenkező irányba is változhat, csökken a csapadék.
Ha nincs átfogó kép arról, mennyi berendezés működik egyáltalán Magyarországon, akkor hogyan tudhatja bárki, hogy mennyi hatóanyagot juttatunk a légkörbe és az milyen hatást vált/váltott ki?
Ezt nem nekünk kell eldönteni, hanem független kutatásoknak – fogalmazott. – Márpedig az Élhető Környezetért mozgalom tagjai, akik között sok gazdálkodó van, arról számoltak be, hogy rendszeresen a megjelenő felhők feloszlását, irányváltozását tapasztalták. Ezek természetesen megfigyelések, nem bizonyított tudományos eredmények, de éppen ezért lenne szükség arra, hogy egy független vizsgálat megnyugtató választ adjon ezekre a kérdésekre. Fontosnak tartjuk a külföldi tapasztalatok figyelembe vételét is, Ausztriában, Németországban, Kanadában repülőgépes módszerrel védekeznek, célzottan a felhőkbe és csak akkor, amikor nagyon indokolt. A 21. században fontos, hogy védjük az értékeket, egy egy borvidéket például, de a legkevesebb környezeti terheléssel és hatósági kontroll alatt.
Vázsonyi László: Ez már nem csak a gazdák kérdése
A VulcanAgro Kft. ügyvezetője, Vázsonyi László szerint a JÉGER körüli vita egyik legfontosabb eleme az átláthatóság kérdése.
Szerinte egy országos lefedettségű, időjárási folyamatokra ható rendszer esetében nem elegendő, ha annak működését kizárólag az üzemeltető szervezet szempontjai alapján értékelik.
– Ez nem pusztán egy agrárkérdés. Ha egy ilyen rendszernek lehet bármilyen hatása a csapadékképződésre vagy a környezetre, akkor ez az egész társadalom ügye – fogalmazott.
Vázsonyi szerint az egyik legnagyobb probléma, hogy szerinte a gazdatársadalmat korábban nem kérdezték meg megfelelő módon.
Soha senkit nem kérdeztek meg arról, hogy akarják-e ezt a rendszert, és arról sem, hogy milyen formában szeretnék működtetni. Egy valódi érdekképviseletnek ezekben a kérdésekben a tagság véleményét kellene képviselnie – mondta.
Szerinte a kamarának már korábban is lehetősége lett volna arra, hogy szélesebb körű vizsgálatokat kezdeményezzen.
– Évek óta vannak kérdések a rendszerrel kapcsolatban. Nem lett átláthatóbb a működés, nem kaptak megnyugtató választ a gazdák a kezelők oktatásáról, a munkavédelemről, a technológia hosszú távú hatásairól – fogalmazott.
Algoritmus, emberi beavatkozás, ellenőrzés
Vázsonyi László szerint külön vizsgálni kellene a rendszer döntési mechanizmusait is.
A JÉGER működésében előrejelzések, meteorológiai adatok és kezelői beavatkozások egyaránt szerepet játszanak.
– Egy ilyen rendszerben minden döntési pontnak ellenőrizhetőnek kell lennie. Tudni kell, hogyan születik meg a bekapcsolási döntés, milyen adatok alapján történik, és hol van lehetőség emberi beavatkozásra – mondta.
Szerinte nem lehet kizárni annak szükségességét, hogy egy teljesen független szakértői kör értékelje a működést.
– Nem az a cél, hogy bárkit hibáztassunk. A cél az, hogy legyenek ellenőrizhető válaszok – tette hozzá.
A kezelők biztonságát is vizsgálnák
A kezdeményezők szerint a rendszer működtetésének egyik kevésbé vizsgált területe a manuális kezelők helyzete.
Vázsonyi szerint fontos kérdés, hogy minden kezelő megfelelő oktatást kap-e, ismeri-e a felhasznált anyagok biztonsági előírásait, illetve rendelkezik-e megfelelő munkavédelmi felszereléssel.
– A kezelőket nem szabad egyedül hagyni ebben a rendszerben. Ha veszélyes anyaggal dolgoznak, akkor a munkavédelemnek ugyanolyan fontosnak kell lennie, mint magának a technológiának – mondta.
Baján a belvárosban is található – Forrás: Deák Hajnalka
A kárenyhítési rendszer problémája
Deák Hajnalka szerint a JÉGER-ügyet nem lehet elválasztani a mezőgazdaság általános válsághelyzetétől sem. Véleménye szerint a jelenlegi kárenyhítési és biztosítási rendszer sem követi megfelelően az elmúlt évek változásait.
– A kárenyhítés alapja az előző 5 év termésátlaga (kivéve a mintából a legnagyobb és legkisebb értéket). De amikor egymás után jönnek az aszályos évek, akkor egy idő után már egy alacsony termésszinthez viszonyítunk. Ez torzíthatja a valós veszteségeket – mondta.
Szerinte a biztosítások ezen termésszinthez (bázishoz) viszonyított értéke ma már nem fedezi a veszteségeket.
Más országok példái
A kezdeményezők szerint más országokban is alkalmaznak jégkármérséklő technológiákat, de gyakran eltérő módon. Vázsonyi László példaként Kanadát említette, ahol bizonyos térségekben biztosítói háttérrel, repülőgépes és célzott beavatkozással működnek rendszerek.
Álláspontja szerint a célzottabb, ellenőrzöttebb megoldások jelenthetnek alternatívát.
A gazdafelmérés eredményei – Forrás: Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium
Vizsgálóbizottságot szeretnének civilek bevonásával
A kezdeményezők szerint a következő lépés egy olyan szakértői vizsgálóbizottság létrehozása lehetne, amelyben meteorológusok, agrárszakemberek, környezetkutatók, egészségügyi szakértők és civil képviselők is részt vesznek.
– Nem az a lényeg, hogy ki nyer meg egy ügyet. Hanem az, hogy egy ilyen jelentőségű rendszer működése mögött legyen társadalmi bizalom és tudományos bizonyíték – mondta Vázsonyi László.
A JÉGER jövőjéről így várhatóan további szakmai egyeztetések döntenek majd. A következő időszak kulcskérdése az lesz, hogy milyen összetételű és milyen módszertannal dolgozó független vizsgálat indulhat el, valamint annak eredményei milyen változtatásokat tesznek szükségessé.
A miniszter döntött
Az országos gazdafelmérés eredménye alapján vármegyénként döntenek a JÉGER jégkármérséklő rendszer működtetéséről – jelentette be csütörtök este közösségi oldalán Bóna Szabolcs agrárminiszter. Az ötezer gazdálkodó megkérdezésével készült reprezentatív felmérés szerint a válaszadók 66,1 százaléka a rendszer szüneteltetését, 24,5 százaléka a fenntartását támogatja. Azokban a vármegyékben, ahol a többség a leállítás mellett foglalt állást, nem indítják el a rendszert, míg ahol támogatják, tovább működik. Emellett országosan szigorítják az üzemeltetés feltételeit: a jövőben csak akkor avatkoznak be, ha a jégeső kialakulásának valószínűsége eléri a 80 százalékot. A miniszter hangsúlyozta, hogy független tudományos vizsgálat dönti majd el, van-e összefüggés a JÉGER működése és az aszály között.Deák Hajnalka a lépésre így reagált: "Meghallgattak minket, Molnár János államtitkár úr, Ráki Zsolt képviselő úr, Békés megyei képviselők kivétel nélkül támogattak minket az első perctől, Dr. Gurzó Mária fogta a kezünk, csendben sok-sok titkár, titkárnő… mindenki együtt érzett velünk! Megszületett az első döntés a JÉGER rendszerről, köszönjük Bóna Szabolcs miniszter úr! Elnézést mindenkitől, akinek az agyukra mentünk, nekünk ez fontos volt! Remélhetően a 80% bekapcsolási valószínűség majd azt jelenti, hogy szinte soha, de most következik a szakmai vizsgálat, ami fel fogja tárni a rendszer hibáit biztosan, hisz van bőven. A magángenerátorok kérdése legalább ennyire fontos lesz és a jogszabályi környezet kialakítása, hogy senki ne avatkozzon az időjárásba kontroll nélkül a jövőben!"
Indexkép: NAK
_fill_540x300_0.jpg)
