A tavalyi, drasztikus, 80-90%-os kiesést okozó tavaszi fagyokhoz képest idén jóval mérsékeltebb károk érték a hazai cseresznyeültetvényeket. Nagyobb terméskiesés főként a korai fajtáknál tapasztalható, míg a kései fajták esetében a szakemberek közepesnél nagyobb termésmennyiséget is prognosztizálnak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) közös piaci körképe szerint a cseresznyetermés országos szinten rendkívül változatos képet mutat. Ennek okai egyrészt a lokálisan jelentkező április-májusi fagyokban, másrészt a virágzás alatti, térségenként eltérő időjárási viszonyokban keresendők. Az idei évben összességében 6-8 ezer tonna termés várható, ami elmarad a jó évjáratok 10-12 ezer tonnás mennyiségétől, de jelentősen meghaladja a tavalyi mindössze 2-3 ezer tonnás termést.
A termés mennyiségére, de különösen a minőségére – a gyümölcsméreten keresztül – döntő hatást gyakorolnak a május-júniusi csapadékviszonyok. Ebben az időszakban a cseresznye kifejezetten érzékeny a vízre: sem a túl sok, sem a túl kevés nem ideális számára. A szezon eddigi részében az aszály volt a meghatározó, aminek következtében az öntözetlen ültetvényekben a gyümölcs apróbb maradt. Ez komoly piaci hátrányt jelent, hiszen a kereskedelem a 28 mm feletti, de még inkább a 32 mm-t meghaladó méretű cseresznyét részesíti előnyben, így a kisebb gyümölcs csak nyomott áron vagy egyáltalán nem értékesíthető. Egyes térségekben a szüret első hetében és a június 10. körül érkező csapadék a gyümölcsök repedését okozta.
Mindez jól mutatja, hogy a mai klímaviszonyok között biztos árualapot már csak a korszerű, öntözött, fagyvédelemmel, jéghálóval és esővédő fóliával takart ültetvények képesek nyújtani.
A május-júniusi időjárás döntően befolyásolja a gyümölcsök méretét és minőségét, ami a piaci értékesítés kulcsa. Forrás: NAK/Lévai Zsolt
A cseresznye az egyik legkedveltebb kora nyári gyümölcsünk, amely az elsők között jelenik meg a piacokon. A hazai fogyasztók elsősorban az érési időszak második felében szüretelhető, ropogós, kemény húsú cseresznyéket keresik. A gyümölcs a házikertekben is rendkívül népszerű. Bár metszetlenül terebélyes koronát növeszt, intenzív koronaformára alakítva a legkisebb kertekben is sikeresen termeszthető.
Magyarországon a cseresznyetermesztés fellegvára Pest vármegye, amely egymaga adja a teljes hazai termés mintegy 25 százalékát. Emellett jelentős ültetvényekkel rendelkezik Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Zala, Fejér, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves vármegye is.
A szezon a korai fajták betakarításával május 20-a körül kezdődött, majd a május utolsó és június első napjaiban érő Bigarreau Burlat fajtával vett igazi lendületet.
Az idei szezon a megszokottnál valamivel korábban indult, és számos további fajta követi egymást az érési sorban. A vásárlók jellemzően a nagy méretű, fényes és sötétpiros színű gyümölcsöt keresik. Ilyen például a magyar nemesítésű Carmen, valamint a termelők körében népszerű Kordia és Regina, de számos más kiváló magyar nemesítésű fajta is megtalálható a kínálatban. A várakozások szerint a késői érésű fajták – az érési időszak előre tolódásával – egészen július elejéig elérhetők lesznek a piacokon.
A cseresznyetermesztés jövőjét a folyamatos fajtainnováció és a modern technológiák alkalmazása határozza meg. Az új fajtáknak egyszerre kell megfelelniük a fogyasztói elvárásoknak (nagy méret, ropogósság, íz, szín), a kereskedelmi szempontoknak (eltarthatóság, csomagolhatóság) és a termesztéstechnológiai, valamint a változó klímaviszonyok támasztotta követelményeknek. A termelés biztonsága jelentősen növelhető az intenzív, jég- és esővédő fóliával takart ültetvényekkel, ezek beruházási költsége azonban rendkívül magas. Szakmailag indokolt lenne az új telepítéseknél a speciális rovarvédő hálók felszerelése is, ami tovább drágítja a beruházást. A hazai termesztés bővítésével ugyanakkor csökkenthető lenne az évente főként Törökországból beérkező 2-3 ezer tonnás import. A termelők munkáját évről évre megnehezíti a súlyosbodó munkaerő-hiány. A cseresznye ugyanis nem utóérő gyümölcs, így csak teljes érettségben, egyszerre, egy menetben és kizárólag kézzel takarítható be.
Forrás: NAK/FruitVeB
Indexkép: NAK/Lévai Zsolt
_talajmunka_lead_fill_540x300_0.jpg)
