A Western University kutatói által készített, az Applied Energy folyóiratban publikált tanulmány rámutat: a napelemparkok és a juhtartás integrációja hatékony válasz lehet a mezőgazdaság romló jövedelmezőségére. Az úgynevezett agrovoltaikus rendszerek egyszerre biztosítanak energiatermelést és mezőgazdasági hasznosítást, miközben csökkentik a piaci kockázatokat.

Két modell, kiemelkedő jövedelmezőséggel

A kutatás két működési modellt vizsgált. Az egyik az egész éves „tenyésztési modell”, amelyben a gazdaság saját anyajuh-állományt tart fenn. Bár ez jelentős kezdeti beruházást és folyamatos munkaerőt igényel, a legnagyobb pénzügyi stabilitást nyújtja. Az EBITDA-mutató ebben az esetben 22–40 százalék között alakulhat, ami többszöröse az agráriumban megszokott, átlagosan 7,32 százalékos szintnek.

A másik, úgynevezett „aukciós modell” rugalmasabb: a gazdák fiatal bárányokat vásárolnak, majd egy öt hónapos legeltetési időszak után értékesítik őket. Ez a rendszer kisebb állandó költséggel működik, és optimális esetben akár 43 százalékos megtérülést (ROI) is biztosíthat, bár érzékenyebb az ármozgásokra.

Kettős bevételi forrás ad biztonságot

A modell egyik kulcsa a két lábon álló bevételi struktúra. A gazdálkodók nemcsak az állatok értékesítéséből profitálnak, hanem a naperőművek üzemeltetőitől növényzetkezelési díjat is kapnak. Ez a tanulmány szerint 212–374 kanadai dollár/angol hold (kb. 0,4 hektár) között alakul, és egyfajta garantált minimumbevételt jelent.

Ez a stabil cash flow különösen fontos a növekvő inputköltségek – például az üzemanyag és a műtrágya árának – ellensúlyozásában.

Technológia helyett biológiai megoldás

A juhok alkalmazása a naperőművek területén nemcsak gazdasági, hanem műszaki előnyökkel is jár. A legeltetés kiváltja a mechanikus kaszálást, csökkenti a karbantartási költségeket, és megszünteti a gépi munkából eredő károsodási kockázatokat.

Emellett a napelemek által biztosított árnyék kedvező mikroklímát teremt: csökken a hőstressz és a vízigény, ami javítja az állatok jólétét és növekedési mutatóit.

Vidékfejlesztési és élelmiszerbiztonsági hatások

A tanulmány szerint az agrovoltaika széles körű elterjedése komoly gazdasági hatással járhat. Az észak-amerikai piacok jelenleg erősen függnek az importált bárányhústól, amely jóval drágább a hazai termelésnél. A naperőművek alatti juhtartás bővítése évente akár 170 millió dolláros többletbevételt generálhat, miközben munkahelyeket teremt és erősíti a helyi élelmiszer-ellátást.

Kompromisszum helyett szinergia

A kutatók szerint az agrovoltaika egyik legnagyobb előnye, hogy feloldja a mezőgazdaság és az energiatermelés közötti földhasználati konfliktusokat. A termőföldek nem kerülnek ki a mezőgazdasági művelésből, hanem magas hozzáadott értékű, többfunkciós rendszerekké alakulnak.

A következtetés egyértelmű: a naperőművek és az állattenyésztés integrációja nemcsak technológiai innováció, hanem a mezőgazdaság jövőjének egyik kulcsa lehet – különösen egy olyan időszakban, amikor a jövedelmezőség és a stabilitás egyre nagyobb kihívást jelent a gazdálkodók számára.

Forrás: villanyautosok.hu

Indexkép: Pexels