A szervezők változtatnak a korábbi gyakorlaton: a Szántóföldi Napokat a jövőben két külön időpontra bontják, eltérő tematikával. A cél az, hogy a gazdálkodók valóban akkor és azokról a kérdésekről kapjanak érdemi információt, amikor annak gyakorlati jelentősége van.

Miért kerül előre a március?

A döntés hátterében egyszerű, de szakmailag indokolt megfontolás áll: számos alapvető agronómiai és technológiai kérdésről júniusban már késő beszélni.

Ilyenek például:

  • a vetőmagválasztás,
  • a talajvizsgálatok értelmezése,
  • a vízgazdálkodási stratégia kialakítása,
  • az agrotechnikai és termesztéstechnológiai döntések.

szántóföldi napokra

Fotó: NAK

Ezekről a kérdésekről az év elején kell dönteni, amikor a talajállapot, a vetések előkészítése és a gazdálkodási tervezés még aktívan formálható. A tervek szerint a márciusi eseményeket – az időjárás függvényében – március 15. és 31. között, vagy ahhoz közeli időszakban tartják meg.

Két külön rendezvény, két külön cél

A járványos időszakban elmaradt szántóföldi napok pótlása mellett a szervezők tudatosan szétválasztják a szakmai fókuszokat:

Márciusban: az agrotechnikai megoldások, a szántás, vetés, vetőmagfajták, talaj- és vízgazdálkodás kerülnek a középpontba.

Júniusban: a hangsúly a piaci helyzeten, az értékesítésen, valamint azon lesz, hogy a szezon közepén hol tart a termelés, és milyen irányba halad.

Ez a kettéválasztás lehetővé teszi, hogy a gazdák célzott, időben releváns információkhoz jussanak.

Indexkép: NAK