Szinte teljes terméskiesést okozott a tavaszi fagy Csizmadia György nagyvenyimi gazdálkodó almásában, pedig a hőmérséklet nem érte el a kritikusnak tartott szintet. A termelő szerint a háttérben nem önmagában a hideg, hanem a rendkívüli szárazság és az alacsony páratartalom állhat.
A súlyos fagykárról közösségi oldalán számolt be a gazda, aki szerint az idei tavaszi fagyok szinte teljesen lenullázták nála az almatermést: a virágok mintegy 98 százaléka károsodott. A gazda értetlenül áll a történtek előtt, hiszen a mért hőmérséklet – mínusz 2,38 Celsius-fok – önmagában nem indokolna ekkora mértékű pusztulást.
Nem a hőmérséklet a döntő tényező?
A termelő felidézi: korábban még -7 fokos hidegek mellett is előfordult, hogy közepes termés megmaradt, különösen akkor, ha a lehűlés rövid ideig tartott, vagy a virágok fejlettsége nem volt kritikus. A szakirodalom is megerősíti, hogy a fagykár nem mindig arányos a hőmérséklettel: előfordult már, hogy -4 °C után is normál terméshozam alakult ki, míg enyhébb, -0,6 °C-os fagy is komoly károkat okozott.
A virágok fagytűrése ugyanis erősen függ a fenológiai állapottól. A kutatások szerint a pirosbimbós állapotban még -4,4 °C körüli értéket is elviselhet a növény, míg a virágzás végén már -2,7 °C is kritikus lehet.
A barnulás jól mutatja a károsodást – Fotó: Facebook
A valódi ok: extrém szárazság és alacsony páratartalom
Csizmadia György szerint azonban az idei helyzet kulcsa nem a hőmérsékletben, hanem a légköri viszonyokban keresendő. A tavaszi aszály következtében a talaj teljesen kiszáradt, a levegő páratartalma alacsony volt, ami alapvetően megváltoztatta a fagy hatását.
A gazda felhívja a figyelmet az úgynevezett „száraz fagy” (black frost) jelenségére. Ilyenkor a levegő páratartalma olyan alacsony, hogy nem képződik dér vagy zúzmara a növény felületén. Ez azért kritikus, mert a dérképződés során felszabaduló látens hő normál esetben bizonyos mértékig védi a növényi szöveteket. Ennek hiányában a hideg mélyebbre hatol, és súlyosabb károkat okoz.
Hosszabb és erősebb lehűlés, mint amit mértünk
A probléma tovább súlyosbodhatott azzal, hogy a tényleges fagyhatás időtartama jóval hosszabb volt, mint amit elsőre gondolni lehetett. A termelő számításai szerint már este 11 órakor, 70 százalékos páratartalom mellett megindulhatott a lehűlés a növények felületén, így a fagyhatás nem három, hanem akár 7–8 órán át is fennállhatott.
Ráadásul az alacsony páratartalom miatt a növények felületén a hőmérséklet akár 2 fokkal is alacsonyabb lehetett a mért levegőhőmérsékletnél. Ez azt jelenti, hogy a -2,5 °C-os érték valójában -4 °C körüli terhelést jelenthetett a virágok számára.
Nemcsak megfagytak, ki is száradtak
A száraz levegő további károsító hatása, hogy fokozza a növények párologtatását. A virágok több vizet veszítenek, mint amennyit pótolni tudnak, így nemcsak megfagynak, hanem gyakorlatilag kiszáradnak is. Ez különösen a bibék és a szirmok esetében figyelhető meg, ahol sokszor csak a bibe csúcsa barnul el, de ez már elegendő a termékenyülés meghiúsulásához.
Megoldás lehetne a párásítás?
A termelő szerint a jövőben a védekezés egyik lehetséges iránya a mikroklíma javítása lehetne, például szórófejes öntözéssel, amely növeli a páratartalmat és mérsékli a fagyhatást. Ez azonban jelentős beruházást igényel, és sok gazdaság számára rövid távon nem megvalósítható.
Az idei eset mindenesetre rámutat arra, hogy a tavaszi fagykár megítélésénél egyre kevésbé elegendő pusztán a hőmérsékleti adatokra hagyatkozni. A klímaváltozás hatására ugyanis egyre gyakrabban alakulnak ki olyan szélsőséges kombinációk – mint a száraz fagy –, amelyek alapjaiban írják át a gyümölcstermesztés kockázatait.
Forrás és indexkép: Facebook/Csizmadia György
