A több napon át tartó havazás és a tartós mínuszok összességében kedveznek a szántóföldi növénytermesztés feltételeinek, ugyanakkor az éghajlatváltozás hatásai miatt a most lehullott hómennyiség önmagában nem hoz érdemi fordulatot. A gazdálkodók bizakodóak: sokan remélik, hogy a növénytermesztés az elmúlt évekhez képest kedvezőbb eredménnyel zárhat.

A korábbi évek tapasztalatai azonban óvatosságra intenek. Tavaly például a Mezőségben – Magyarország egyik legjobb búzatermő térségében – mindössze 440 milliméter csapadék hullott egész évben, ráadásul rendkívül egyenetlen eloszlásban.

Jelentős a csapadékhiány

A jelenlegi 30–40 centiméteres hótakaró nagyjából ennek megfelelő csapadékmennyiséget jelent, azonban csak akkor javítja a talaj vízellátottságát, ha az olvadás lassan, fokozatosan történik. Egy hirtelen felmelegedés és gyors olvadás esetén a víz jelentős része elfolyik, így nem hasznosul a talajban.

Zászlós Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara alelnöke szerint korai lenne messzemenő következtetéseket levonni a jelenlegi időjárás alapján. Mint hangsúlyozta, téves az a gondolatmenet, hogy a vetéseken elterülő hó automatikusan jobb kukoricatermést eredményezne, hiszen a kukoricát csak tavasszal vetik.

A talaj vízháztartása továbbra is kritikus

A kamarai alelnök rámutatott: a talaj vízháztartása érdemben nem javult, mivel a felső talajréteg vízkészlete továbbra sem ér össze az altalajéval. A különbség több méteres is lehet, ezért a talaj jelenleg kizárólag az égből érkező csapadékkal tud gazdálkodni.

Ebben a helyzetben kiemelt jelentősége van a Vizet a tájba programnak, amelynek keretében több mint egy köbkilométernyi vizet juttattak vissza a mezőgazdasági területekre. Ugyanakkor hosszú távon elkerülhetetlen a nagy folyók víztározásának megoldása is, mivel a mélyülő medrek elszívják a környező területek talajvizét.

hó

Egy hirtelen felmelegedés és gyors olvadás esetén a víz jelentős része elfolyik, így nem hasznosul a talajban – Fotó: Pixabay

Szélsőséges csapadékeloszlás, alkalmazkodási kényszer

Az elmúlt ősz rendkívül száraz volt, és a tavasz is vízhiányosan indult.

Előfordult, hogy egy teljes hónap alatt mindössze 2–3 milliméter csapadék hullott, ráadásul hektikusan, ami a hasznosulás szempontjából alig ért valamit. A szeles időjárás tovább rontotta a helyzetet.

A szakember szerint hozzá kell szokni ehhez a csapadékeloszláshoz, és a megváltozott körülményekhez igazodó fajtaválasztásra van szükség. Bizonyos hagyományos növényeket – például a kukoricát – hosszabb vagy rövidebb időre akár háttérbe is kell szorítani.

Kártevők: nem elég hideg a gyérítéshez

Sok gazdálkodó reménykedik abban, hogy a téli mínuszok csökkentik a rovar- és gombakártevők számát, azonban ehhez legalább tíz napon át tartó, mínusz 10 Celsius-fok alatti hidegre lenne szükség. Ilyen időjárás hiányában tavasszal jelentős rovarkártevő-nyomásra lehet számítani, amit tovább nehezít a növényvédő szerek kivonása.

A mostani hidegnek mégis van kedvező oldala: az újonnan megjelenő, mediterrán eredetű invazív kártevők kevésbé tűrik a mínuszokat, így számuk csökkenhet. A csapadékos, fagyos időjárás a rágcsálók ellen is hatékonyabb, mivel járataik vízzel telítődnek, majd megfagynak.

Forrás: MTI
Indexkép: pixabay.com