Túl kötelező, túl drága

A TISZA párt választási győzelme után kiélesedtek azok a viták, amelyek a kötelező Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Agrárkamarai tagság, az árbevétel-arányos tagdíj-fizetési kötelezettség és a cserébe nyújtott kamarai szolgáltatások körül már évek óta folynak a piacra termelő agráriumban. Míg a kisgazdálkodók élvezték a kamara ingyenes tájékoztató kiadványait, a falugazdász-hálózat szolgáltatásait, a támogatási kérelmek és kisebb pályázatok benyújtásának ingyenes lehetőségét, ezalatt a közepes méretű és annál nagyobb gazdaságok inkább profi könyvelőkkel és tanácsadókkal intézték az ügyeiket, és kvázi büntetőadóként élték meg a kötelező tagdíjat.

A bruttó átlagkereset emelkedésével idén kamarai tagdíj maximális összege már 3 millió 150 ezer forint, amit 1,657 milliárd forint árbevétellel lehet elérni. 100 millió forintos árbevétellel évi 190 ezer forintba kerül a kamarai tagság.

Ehhez képest a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara részére 14 éve 5 ezer forintos kötelező kamarai hozzájárulást kell fizetni, és ezért az összegért a területi kamaráktól minden vállalkozás térítésmentesen veheti igénybe a tanácsadást gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben, vagy az üzleti partnerkeresés és a pályázatfigyelés terén. 

Érkezik Bóna Szabolcs

Mielőtt agrárminiszter lett volna, Bóna Szabolcs a Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója volt, valamint a NAK Győr-Moson-Sopron megyei és országos küldötte, illetve a Rábapordányi Területi Agrárgazdasági Bizottság elnöke. Tagdíjbefizetőként és földbizottsági elnökként kívülről és belülről is sok mindent látott a NAK működéséből. Kritikai észrevételeit nem titkolta. Érvelésének egyik tartóoszlopa, hogy a kamara jelenleg nem látja el maradéktalanul a törvényben rögzített feladatát, azaz a tagság minden tagjának pártatlan képviseletét. Véleménye szerint:

  1. A szervezet az egyik vezető szereplő ugyan az ágazatban, de túlzottan összefonódott a pártpolitikával. Sok esetben a kormányzati döntések utólagos legitimálására törekszik, ahelyett, hogy a gazdák kritikai észrevételeit csatornázná be a jogalkotásba. Szakmailag önálló intézményként kellene működnie.
  2. Kritikájának másik központi eleme a kötelező tagság. Álláspontja szerint ha a tagság önkéntes lenne, a kamara rá lenne kényszerítve, hogy valódi, értékes szolgáltatásokat nyújtson a gazdáknak. 
  3. Kifogásolja a jelenlegi tagdíjrendszert is: a befizetett milliárdok hasznosulása a mindennapi termelés szintjén sokszor kérdéses. Szerinte a kamarának kisebb, hatékonyabb és olcsóbb apparátussal kellene működnie.

Bóna Szabolcs agrárminiszter

Bóna Szabolcs agrárminiszter – Fotó: Agroinform

Légüres térben

A választások után nem sokkal, május 6-án országgyűlési feladataira hivatkozva lemondott a NAK elnöke, Papp Zsolt György. A leköszönt NAK-vezető most az Országgyűlés Agrár- és Élelmiszergazdasági Bizottságának alelnöke. Május 12-én eldőlt, hogy a június 3–4-re tervezett NAK Szántóföldi Napok elmarad Mezőfalván. A szervezők ezt azzal indokolták, hogy az ágazat új szakpolitikai irányai még kialakulóban vannak. Jelenleg a kamarát az országos alelnökök irányítják, köztük dr. Cseh Tibor András, aki az operatív feladatokért felel. A NAK holnap tart országos küldöttgyűlést, ahol személyi kérdésekre is sor kerül.

Támad a MOSZ

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) is aggályokat fogalmazott meg a NAK működésével kapcsolatban, amelyek lényegében egybeesnek az agrárminiszter meglátásaival. A legfőbb kritikai pontok a következők:

  1. A kamara feladta függetlenségét, és egyfajta politikai eszközként működik, szorosan összefonódva a MAGOSZ ideológiai célrendszerével.
  2. Kötelező tagság: A gazdálkodók jelentős része kényszerként éli meg a tagságot, és sürgetik az önkéntes alapú csatlakozás bevezetését, amely valódi versenyhelyzetet teremtene az érdekképviseleti piacon.
  3. Képviseleti hiányosságok: Felmerült a vád, miszerint a kamara sok esetben nem a tagjai érdekét nézi, sőt, egyes intézkedései kifejezetten hátrányosan érintik a termelőket.

Mint írják: "a NAK (...) évente közel 20 milliárd forint tagdíjat szed be, és a költségvetési forrásokkal együtt 30 milliárd Ft-ot(!) meghaladó összeget fordít tevékenysége finanszírozására. Ez érdemben meghaladja az ágazatban képződő eredmény 10%-át."

A szakmai szervezetek javasolják:

  1. A tagdíjrendszer azonnali felülvizsgálatát és a válságidőszakra vonatkozó fizetési mentességet.
  2. A kamara költséggazdálkodásának parlamenti szintű átvilágítását.
  3. Annak biztosítását, hogy a befizetett összegek arányban álljanak a nyújtott szolgáltatásokkal.

Kemény adok-kapok

Kemény adok-kapok – Fotó: Shutterstock

A NAK visszavág

A köztestület visszautasítja a MOSZ vádjait, és számokkal cáfolja a tagdíjakról szóló állításokat. A szervezet közleménye szerint a támadás mögött politikai motivációk és egy szűk, nagytőkés réteg – az általuk „agrároligarcháknak” nevezett kör – érdekeinek védelme áll, szemben a kamara által képviselt széles gazdatársadalommal.

A NAK válasza az egyik legfontosabb ponton a pénzügyi adatokat érinti. Míg a MOSZ azt állította, hogy a kamara az ágazati jövedelmek tizedét vonja el tagdíjként, a köztestület szerint ez csúsztatás. A kamara érvelése szerint:

  1. A teljes kamarai tagdíjbevétel a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat jövedelmének kevesebb mint 2%-át teszi ki.
  2. A kisebb bevételű termelők esetében ez az arány még ennél is jóval alacsonyabb.
  3. Cáfolták azt is, hogy a június lenne a befizetési időszak, mivel a határidőt a gazdák helyzetére való tekintettel már korábban őszre halasztották.

A kamara visszautasította a politikai elkötelezettség vádját is, emlékeztetve arra, hogy tisztségviselőik törvényes választások útján nyerték el mandátumukat. A NAK rámutatott: a MOSZ-nak minden lehetősége megvolt arra, hogy saját listát állítson.

A NAK hangsúlyozza, hogy az egyik vezető szereplő marad a jogalkotás befolyásolásában is. Érvelésük szerint a kormánnyal való stratégiai partnerség nem politikai lojalitás, hanem a hatékony érdekérvényesítés eszköze. Példaként említették, hogy a kamara javaslatára mentesültek az erdők a települési adó alól, és vált illetékmentessé a gazdaságátadás. Emellett jelentős a szolgáltató szerepük is: évente több mint 100 ezer gazdálkodó egységes kérelmét adják be a falugazdászok, és 33 ezer tagnak segítettek az e-GN (elektronikus Gazdálkodási Napló) kitöltésében is. Kiemelték a duális szakképzésben elért eredményeiket, a jégkármérséklő rendszer működtetését és a több mint 116 ezer tagnak nyújtott ingyenes, személyre szabott tanácsadást. A földbizottságok révén pedig több tízezer szerződést vizsgáltak felül a helyi termelők védelmében.

A NAK leszögezte: nem enged a szűk lobbiérdekeknek, és fenntartva azt a szolgáltatói hálózatot, amely ma a magyar mezőgazdasági adminisztráció gerincét alkotja.

Ez a cikk is érdekes lehet: FRISSÍTVE! Bóna Szabolcs bemutatta tárcája államtitkárait

Indexkép: Shutterstock.