Az agrofotovoltaikus technológiák alkalmazása a szőlőtermesztésben egyre több szakember figyelmét kelti fel, hiszen a mezőgazdasági termelők számára kulcskérdés az energia, miközben fontos szempont a gyümölcs minőségének megóvása is az erős napsugárzástól vagy a jégesőtől. Bemutatjuk az eddigi tapasztalatokat. 

Ez volt a cél

A spanyolországi Sost4vid projekt célja az, hogy olyan fotovoltaikus panelrendszereket alakítson ki, amelyek kifejezetten a szőlőültetvények igényeihez igazíthatók. Ezek a panelek nemcsak energiát termelnek, hanem segíthetnek a szőlő megóvásában is különböző időjárási szélsőségek, így például a jégeső vagy a túlzott napsugárzás ellen. Az ilyen rendszerek fejlesztésekor kulcsfontosságú jól eltalálni az adott kultúra fényigényét és a megfelelő mennyiségű csapadék bejutását a tövek közé. A projekt vezetői két különböző termőhelyen, a galíciai Bodegas As Laxas és Adegas Guímaro ültetvényein telepítettek kísérleti agrofotovoltaikus rendszereket. A fő törekvés az, hogy a panelek formatervezése és elhelyezése révén minimalizálják a technológiára és termésre gyakorolt  hatásokat. A spanyol kutatás még a kísérleti fázis elején jár.

Német tapasztalatok az almákkal

A németországi tapasztalatok alapján mindig van valamekkora terméscsökkenés a napelemek felhelyezését követően, legalábbis az ottani viszonyok között és almában. A helyi kísérletek alapján elsősorban a fajta dönti el, hogy a fénykövető, félig fényáteresztő modulok alatt mekkora a kiesés. A Delcored fajta például csak 5 százalékos terméscsökkenést mutatott, míg a Topaz 11 százalékosat. Emellett a napelemek alatt általában nőtt a kisebb átmérőjű almák aránya. A pirosodás szinte minden fajtánál gyengült, még úgy is, hogy az árnyékolt almát egy-két héttel később szedték.

Francia eredmények szőlőkkel

A szőlőnél az agrofotovoltaika legígéretesebb hatásai azonban éppen az árnyokoló hatás következtében lépnek fel:

  • lassíthatja a cukorfelhalmozódást,
  • késleltetheti az érést,
  • csökkentheti a fürtzóna túlmelegedését,
  • és magasabb savtartalmat őrizhet meg a szüretig.

Egy idén június végén közzétett tanulmányban egy Pessac-Léognan-i Merlot ültetvény felét napkövető, szabályozható napelemekkel fedték le. A paneleket nem kizárólag energiatermelésre optimalizálták, hanem szükség esetén „anti-tracking” helyzetbe fordították, hogy a szőlő igényei élvezzenek elsőbbséget.

A 2023–2025 közötti mérések szerint a napelemek alatt:

  • alacsonyabb volt a bogyók cukorkoncentrációja,
  • nagyobb maradt az összes savtartalom,
  • alacsonyabb volt az antocianintartalom,
  • és megváltozott az aminosav-összetétel, többek között nőtt az arginin relatív aránya.

A legfőbb tanulságok hazai szemmel

Az almáskertek fölé helyezett, legmodernebb fotovoltikus rendszerek mellett is fajtától függően reális kockázat a 5–10%-os terméscsökkenés. Ezenfelül számolni kell a gyengébb pirosodással és az elhúzódó éréssel. A szőlő esetében viszont az irányítható árnyékolás kifejezetten értékes lehet. Napjainkban a magyar borok mennyiségét és minőségét egyszerre veszélyezteti a klímaváltozás. Utóbbi a savtartalom csökkenésében, a bor karakterének teljes megváltozásában érhető tetten a leginkább. 

A szőlő részleges takarása szolárpanelekkel 

  • megőrizheti a savakat;
  • visszafoghatja a túl gyors cukrosodást;
  • csökkentheti a napégést és a hősokkot;
  • nyújthatja a tenyészidényt.

A legnagyobb veszély a túlárnyékolás: ilyenkor romolhat a bogyók színeződése, csökkenhet az antocianin- és aromaanyag-képzés, nőhet a lombfalban a páratartalom, ami növelheti a betegségek kockázatát. Ezért aki ilyesmiben gondolkodik, az válasszon dinamikusan állítható napelemrendszert, amelyik erős napsugárzásban árnyékol, virágzáskor, zsendüléskor vagy hűvös időben pedig több fényt enged át.

Ebben a cikkben már bemutattunk egy ígéretes hazai projektet: Napelemek árnyékában érik a málna + VIDEÓ.

Indexkép: Shutterstock.