A szőlő egyik legveszélyesebb betegségének visszaszorításában hozhat áttörést az a korszerű diagnosztikai eszköz, amely hamarosan megérkezik a Neumann János Egyetem kecskeméti laboratóriumába. A kutatások középpontjában az aranyszínű sárgaság áll, amely ellen jelenleg nincs gyógymód, így a megelőzés és a korai felismerés kulcsfontosságú.

Egy pusztító betegség, amely egész ültetvényeket veszélyeztet

Az aranyszínű sárgaság (flavescence dorée, FD) egy fitoplazmás eredetű szőlőbetegség, amely már egész Európában elterjedt, és Magyarországon is jelen van. Bár Bács-Kiskun vármegyében egyelőre kisebb arányban fordul elő, a kórokozó terjedése komoly kockázatot jelent a hazai szőlőtermesztés számára.

A betegség különösen veszélyes, mert nem gyógyítható: a fertőzött tőkéket ki kell emelni és meg kell semmisíteni. Éppen ezért a védekezés alapja a megelőzés és a gyors, pontos diagnózis.

Modern technológia a korai felismerés szolgálatában

A kecskeméti Neumann János Egyetem Talaj- és Növényvizsgáló Laboratóriuma egy real-time PCR berendezéssel bővül, amely lehetővé teszi a kórokozó gyors és pontos kimutatását. Az eszköz nemcsak azt képes megállapítani, hogy jelen van-e a fertőzés, hanem annak mennyiségét is meghatározza.

Ez különösen fontos, mivel a betegségnek lappangási ideje van: a növényben már jelen lehet a kórokozó, miközben még nem láthatók a tünetek. A korai diagnosztika így kulcsszerepet játszik abban, hogy a fertőzés ne terjedjen tovább az ültetvényben.

A terjesztő rovar: mit nem kedvel az amerikai szőlőkabóca?

A betegséget egy rovar, az amerikai szőlőkabóca terjeszti, amely a növény nedveit szívogatva viszi át a kórokozót egyik tőkéről a másikra. A védekezés szempontjából kulcsfontosságú ismerni a rovar életfeltételeit – különösen azt, hogy milyen körülményeket nem kedvel.

A szakemberek szerint az amerikai szőlőkabóca kifejezetten kerüli a száraz, alacsony páratartalmú környezetet. Ez az egyik oka annak, hogy az Alföld egyes részein – ahol a klíma szárazabb – kisebb mértékben terjed a betegség. Emellett a rovar nem kedveli azokat a területeket sem, ahol a szőlőültetvények ritkábban helyezkednek el, hiszen kizárólag a szőlőn képes táplálkozni és szaporodni.

Ez a klimatikus érzékenység fontos támpontot ad a védekezési stratégiák kialakításához, hiszen a mikroklíma és az ültetvényszerkezet is befolyásolja a fertőzés terjedését.

Gyors segítség a termelőknek

A laboratórium a jövőben közvetlen segítséget nyújthat a gazdálkodóknak is: fertőzés gyanúja esetén mintát vihetnek be, amelyet rövid időn belül elemeznek. Ez lehetővé teszi, hogy a termelők megalapozott döntéseket hozzanak, és elkerüljék a felesleges tőkekivágást.

Ha a fertőzés beigazolódik, a hatósági eljárás a Nébih irányításával indul meg, amely szükség esetén elrendelheti a fertőzött növények megsemmisítését.

Hosszabb távú célok: ellenállóbb ültetvények

A kutatások nem állnak meg a diagnosztikánál: a szakemberek 2–4 éves távlatban a betegség lefolyását és terjedési dinamikáját is vizsgálni kívánják. Emellett együttműködnek egy hazai fejlesztővel olyan növénykondicionáló készítmények kidolgozásában, amelyek erősíthetik a szőlő ellenálló képességét.

Bár az aranyszínű sárgaság jelenleg nem gyógyítható, a tudomány és a technológia fejlődése új eszközöket ad a termelők kezébe – és talán esélyt arra, hogy a fertőzés terjedése hosszú távon visszaszorítható legyen.

Forrás: BAON.hu

Indexkép: Pexels