A tél beköszöntével az egyik legfontosabb feladat a közlekedési útvonalak járható állapotban tartása. Legyen szó egy családi ház udvaráról, egy mellékutcáról vagy éppen Budapest legforgalmasabb csomópontjairól, a csúszásmentesítés elengedhetetlen a balesetek megelőzéséhez. A kérdés nem az, hogy szükség van-e rá, hanem az, hogy milyen módszerekkel érjük el mindezt, és milyen árat fizetünk érte környezeti és gazdasági értelemben.

Miért terjedt el ennyire a sózás?

Az útsózás elve egyszerű és hatékony: a vízhez adott só csökkenti az oldat fagyáspontját, így a jég megolvad, a sós víz pedig lefolyik az útfelületről. Bár az útburkolat nedves marad, mégis jóval kevésbé csúszik, mintha jég borítaná. Nem véletlen, hogy a módszer a második világháború óta világszerte elterjedt, az Egyesült Államokban ma már az összes sóeladás döntő része útszóró sóként kerül felhasználásra. Magyarországon az 1960-as évektől vált általánossá, és máig a legolcsóbb, ezért leggyakrabban alkalmazott megoldás.

A sózás valódi költségei

Itthon évente átlagosan mintegy ötven olyan nap van, amikor jégmentesítésre van szükség. Egy nagyobb önkormányzat egyetlen télen akár több tízezer köbméter sót is kiszórhat. Ez nemcsak jelentős anyagi terhet ró a költségvetésre, hanem súlyos és hosszan tartó károkat okoz a környezetben is.

Bardóczi Sándor, a főváros főtájépítésze szerint a konyhasó gyakorlatilag a talajélet egyik legnagyobb ellensége. A nátrium-klorid elszikesíti a talajt, amely így elveszíti vízfelvevő és vízáteresztő képességét. A talajban élő baktériumok és gombák elpusztulnak, a növények gyökérzónája károsodik, a fák és cserjék pedig legyengülnek vagy akár ki is pusztulhatnak.

Nemcsak a növények sínylik meg

A sózás hatása messze túlmutat a zöldfelületeken. A sós latyak bekerül a felszíni vizekbe, ahol károsítja az apró vízi élőlényeket, és felborítja az ökológiai egyensúlyt. Emellett az utak, hidak és járművek állapotát is rontja: a só a kipufogógázokból származó anyagokkal reakcióba lépve erősen maró hatású vegyületeket hoz létre, amelyek gyorsítják a korróziót. A gumiabroncsok, cipők és nem utolsósorban a háziállatok tappancsai is megsínylik a sós szennyeződést.

hó

A síkosságmentesítés elengedhetetlen, de nem mindegy, hogyan valósítjuk meg – Fotó: Shutterstock

Tiltott, mégis bevett gyakorlat

Kevesen tudják, hogy a járdák sózása nemcsak káros, hanem jogszabályba is ütközik.

A fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet kimondja, hogy belterületi közterületen – az úttest kivételével – csak olyan anyag használható síkosságmentesítésre, amely nem veszélyezteti a fák egészségét.

Ennek ellenére a gyakorlatban ma is sok helyen alkalmazzák az útszóró sót ott is, ahol már tilos lenne.

Léteznek jobb megoldások

Szakértők szerint szinte minden alternatíva kíméletesebb a konyhasónál. A főváros több területén évek óta olyan anyagokat használnak, amelyek kevésbé terhelik a környezetet, miközben biztosítják a közlekedés biztonságát. Parkokban és kiemelt fasorok mentén már régóta bevett gyakorlat a sómentes vagy csökkentett kloridtartalmú síkosságmentesítés.

Külön figyelmet érdemelnek a hazai fejlesztések is. Az úgynevezett zöld só például nem tartalmaz hagyományos konyhasót, és csak minimális mennyiségben kloridot. Oldódás közben hőt termel, hatékonyan olvasztja a jeget, majd a hideg elmúltával könnyen eltakarítható.

Mit tehetünk otthon?

Saját környezetünkben is számos természetbarát megoldás áll rendelkezésre.

A homok, a faforgács vagy akár a finomra őrölt téglatörmelék kiváló csúszásgátló, miközben nem károsítja sem a burkolatot, sem a növényeket. A hamu szintén használható, és magas káliumtartalma miatt még talajjavító hatása is van.

Bár léteznek drágább, boltokban kapható speciális szerek is, érdemes mérlegelni, hogy a téli megtakarítás megéri-e a tavaszi növénycsere költségeit.

A síkosságmentesítés elengedhetetlen, de nem mindegy, hogyan valósítjuk meg. Külföldi példák bizonyítják, hogy okos tervezéssel és mértékletes használattal jelentős mennyiségű só takarítható meg. A cél nem a teljes tiltás, hanem a tudatos, környezetkímélő szemlélet elterjesztése, amely egyszerre szolgálja az emberek biztonságát és a természet védelmét.

Forrás: greendex.hu
Indexkép: pexels.com