Bár a világ és Európa búzatermése várhatóan fedezi az igényeket, a magyar termelők számára egyre nagyobb kihívást jelent az alacsony árszint, az exportpiacokért folyó nemzetközi verseny és a klímaváltozás. Dr. Lakatos Zoltán, a debreceni Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója a Debreceni Egyetem által megrendezett Búzatanácskozáson arról beszélt: Magyarország továbbra is kiváló adottságokkal rendelkezik a búzatermesztéshez, de a jövőben a minőségi termelés, a szárazságtűrő fajták és az öntözés fejlesztése jelentheti a versenyképesség kulcsát.

A világ búzapiacán jelenleg nincs hiány. Dr. Lakatos Zoltán szerint a 2026-os gazdasági évben világszinten várhatóan 825–840 millió tonna búza teremhet, ami nemcsak fedezi a globális felhasználást, hanem még a készletek növekedését is lehetővé teszi.

– A világban van és lesz elegendő búza. A termés várhatóan meghaladja a felhasználást, így a készletek is növekedhetnek – fogalmazott az agrárszakember.

Az Európai Unióban szintén jelentős termés várható. Az előrejelzések szerint mintegy 136 millió tonna őszi búza és további közel 10 millió tonna durumbúza kerülhet a magtárakba, amelyből körülbelül 20 millió tonna exportárualapként jelenhet meg a nemzetközi piacokon.

Egymillió hektáron vetettek búzát Magyarországon

Magyarországon az idei búzavetésterület meghaladta az egymillió hektárt, ami az elmúlt évek egyik legmagasabb értéke. A szakember szerint ennek egyik oka a kukoricatermesztéssel kapcsolatos növekvő bizonytalanság. A klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok, valamint az aflatoxin-fertőzés kockázata miatt sok gazdálkodó csökkentette a kukorica vetésterületét. Történelmi fordulatként idén először a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét Magyarországon.

Míg kukoricából mintegy 650–660 ezer hektárt vetettek, addig napraforgóból közel 850 ezer hektáron került földbe a vetőmag.

A búza esetében a szakember szerint az időjárás ugyan okozott veszteségeket, de az utóbbi hetek csapadéka még javíthatja a terméskilátásokat.

– Egy hónappal ezelőtt még optimistább lettem volna, de jelenleg úgy gondolom, hogy az ötmillió tonnás országos termés még mindig reális várakozás lehet – mondta.

hajdú

Dr. Lakatos Zoltán – Fotó:  Hajdú Gabona Zrt. 

Egyre több búza kerül a takarmányiparba

A hazai felhasználási szerkezet az elmúlt években jelentősen átalakult. Míg korábban a malomipar számított a legnagyobb felvásárlónak, ma már a takarmányipar használ fel több búzát. A malomipar évente mintegy 1,1 millió tonna búzát dolgoz fel, míg a takarmányipari felhasználás eléri az 1,4 millió tonnát. Ez részben a kukorica visszaszorulásának következménye.

A szakember szerint ez kedvező abból a szempontból, hogy a búzáért ma már három szereplő – a malomipar, a takarmánygyártók és a kereskedők – versenyez egyszerre.

Az exportpiacokon egyre erősebb a konkurencia

Magyarország hagyományosan exportorientált búzatermelő ország. A termés 40–50 százaléka rendszerint külföldre kerül. A legfontosabb felvevőpiac évtizedeken keresztül Olaszország volt, ahová évente akár 1,3–1,4 millió tonna magyar búza is eljutott. Az utóbbi időszakban azonban egyre komolyabb versenyt jelent Ukrajna, Oroszország és Kazahsztán.

A szakember szerint ezek az országok jelentős logisztikai előnnyel rendelkeznek.

– Míg Magyarországról 40–50 euróba kerül egy tonna búza eljuttatása az olasz piacra, addig az orosz és ukrán exportőrök tengeri szállítással akár 25 euró körüli költséggel is megoldják ezt – mutatott rá.

Hozzátette:

az ukrán búza jelenleg nem a magyar piacot veszélyezteti, hanem azokat a hagyományos exportpiacokat, ahol korábban a magyar gabona meghatározó szereplő volt.

A minőségi búza jelentheti a kitörési pontot

Dr. Lakatos Zoltán szerint a magyar búzatermesztés egyik legnagyobb problémája, hogy az elmúlt években túl kicsi volt a különbség a takarmánybúza és a magas minőségű malmi búza ára között. Sok gazdálkodó ezért a nagyobb terméspotenciálú takarmánybúzafajtákat választotta, amelyek hektáronként magasabb hozamot biztosítottak.

A nemzetközi versenyben azonban éppen a minőség lehetne Magyarország egyik legfontosabb fegyvere.

– A prémium minőségű, magas fehérjetartalmú és erős sütőipari értékű búzákkal sokkal könnyebben lehetne versenyezni az olasz vagy a német piacokon – hangsúlyozta.

A szakember szerint szükség lenne olyan új fajták elterjedésére, amelyek egyszerre rendelkeznek jó minőségi tulajdonságokkal és megfelelő szárazságtűrő képességgel.

Az öntözésben még jelentős tartalékok vannak

A klímaváltozás miatt egyre fontosabbá válik az öntözés kérdése is. A szakember szerint jelenleg mintegy 350 ezer hektár olyan terület található Magyarországon, ahol a felszíni vagy felszín alatti vízkészletekre alapozva gazdaságosan lehetne öntözni.

Az öntözés ugyan jelentős beruházást igényel, de a tapasztalatok szerint megfelelő körülmények között akár 30 százalékkal is növelheti a terméshozamot.

– Ha az időjárás továbbra is ebbe az irányba változik, akkor előbb-utóbb komolyan foglalkoznunk kell az öntözés fejlesztésével. Látható, hogy jelentős terméstöbblet érhető el vele – fogalmazott.

A búza jövője továbbra is biztos

A jelenlegi piaci nehézségek és az alacsony árak ellenére Dr. Lakatos Zoltán összességében optimistán látja a búzatermesztés jövőjét.

Úgy véli, a búza továbbra is az egyik legjobban alkalmazkodó szántóföldi növény, amely a szárazodó klíma ellenére is meghatározó szerepet tölt majd be a magyar mezőgazdaságban.

– Száz évvel ezelőtt is szükség volt búzára, száz év múlva is szükség lesz rá. Magyarország adottságai kiválóak a búzatermesztéshez. A feladatunk az, hogy megtaláljuk azokat a technológiai és gazdasági megoldásokat, amelyekkel a gazdálkodók számára is jövedelmező maradhat ez az ágazat – összegezte előadásának legfontosabb üzenetét a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója.

Indexkép: Pexels