A talajszennyezés és az élelmiszerbiztonság egyre szorosabban összefonódó kérdéseire hívják fel a figyelmet a legfrissebb kutatások. A francia Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Ügynökség (ANSES) új elemzése szerint a lakosság kadmiumterhelése aggasztó mértéket öltött, különösen a gyermekek körében. A vizsgálatok rámutatnak: sürgős intézkedésekre van szükség a mezőgazdasági gyakorlatok és az élelmiszerlánc szabályozásában.
Mi az a kadmium, és miért veszélyes?
A kadmium egy nehézfém, amely természetes módon is jelen van a környezetben, ugyanakkor az emberi tevékenység – különösen az ipar és a mezőgazdaság – jelentősen növeli a koncentrációját. A probléma súlyát az adja, hogy a kadmium a szervezetben felhalmozódik, és hosszú távon komoly egészségkárosodást okozhat.
A tartós kitettség többek között:
- vesekárosodáshoz,
- csontanyagcsere-zavarokhoz,
- daganatos megbetegedések fokozott kockázatához vezethet.
Éppen ezért a szakértők kiemelten fontosnak tartják a kadmiumbevitel szigorú ellenőrzését, különösen gyermekkorban, amikor a szervezet érzékenyebb a toxikus anyagokra.
A talajszennyezés és az élelmiszerbiztonság egyre szorosabban összefonódó kérdéseire hívják fel a figyelmet a legfrissebb kutatások – Fotó: Unsplash
Riasztó adatok a francia lakosságról
Az ANSES átfogó elemzése a különböző expozíciós források és útvonalak együttes vizsgálatán alapul. A modellezés során figyelembe vették azt is, hogy a kadmium hosszú idő alatt halmozódik fel a szervezetben.
Az eredmények szerint:
- a lakosság jelentős részének kadmiumbevitele meghaladja az ajánlott egészségügyi határértékeket,
- különösen a gyermekek esetében magas a kitettség,
- a felnőtteknél is kimutatható a túlzott bevitel, bár kisebb mértékben.
A határértékek úgynevezett biológiai referenciaértékek, amelyeket vér- és vizeletminták alapján határoznak meg. Ezek azt a szintet jelzik, amelyet az egyéneknek életük során – különösen 60 éves korig – nem lenne szabad túllépniük.
Az étrend a fő kockázati tényező
A vizsgálat egyik legfontosabb megállapítása, hogy a kadmiumbevitel döntő többsége az élelmiszereken keresztül történik. Az összes expozíció akár 98%-a is az étrendből származhat.
Kiemelt források a gabonaalapú termékek (kenyér, pékáruk, tészta, rizs), a gabonapelyhek és kekszek, a sütemények és feldolgozott lisztes termékek, a burgonya, egyes zöldségek. Ezek az élelmiszerek alapvető részét képezik a mindennapi táplálkozásnak, így a kadmiumbevitel gyakorlatilag folyamatos és nehezen kerülhető el.
A dohányzás további kockázati tényező, mivel a cigarettafüst is jelentős mennyiségű kadmiumot tartalmaz, így a dohányzók szervezetébe extra terhelés jut.
A kadmium jelenléte az élelmiszerekben közvetlenül összefügg a mezőgazdasági talajok szennyezettségével. A szakértők szerint ennek egyik fő oka a foszfátalapú műtrágyák használata.
Ezek a műtrágyák gyakran tartalmaznak kadmiumot, amely a talajba jutva:
- beépül a növényekbe,
- bekerül az élelmiszerláncba,
Mivel a talajok szennyeződése hosszú távú folyamat, a hatások is tartósak, és generációkon átívelő problémát jelenthetnek.
- végül az emberi szervezetben halmozódik fel.
Szükséges intézkedések: mit javasol az ANSES?
Az ügynökség több konkrét javaslatot is megfogalmazott a kadmium-expozíció csökkentésére, szerintük szigorúbb szabályozás kellene a műtrágyákra. Az egyik legfontosabb lépés a műtrágyák kadmiumtartalmának korlátozása. Ennek érdekében a határértékek bevezetését sürgetik, alacsony kadmiumtartalmú alapanyagok használatát javasolják, valamint kadmiummentesítési technológiák alkalmazását ösztönzik.
A szakértők szerint szükséges a műtrágyák címkézésének felülvizsgálata is, hogy a gazdálkodók pontosabb információkhoz jussanak az általuk használt termékek összetételéről. Az ANSES támogatja az olyan agronómiai megoldásokat, amelyek: jobban igazodnak a talaj adottságaihoz, hatékonyabban hasznosítják a foszforkészleteket, csökkentik a felesleges műtrágya-felhasználást.
Növényfajták megválasztása és az élelmiszer-biztonsági határértékek felülvizsgálata
Fontos szerepet kap a növénynemesítés és a fajtaválasztás is. Egyes növények ugyanis kevésbé hajlamosak a kadmium felhalmozására, így ezek termesztése hozzájárulhat a kockázatok csökkentéséhez.
Az ügynökség hangsúlyozza, hogy nemcsak a termelés, hanem az élelmiszer-szabályozás területén is szükség van változtatásokra. Indokoltnak tartják az élelmiszerekben megengedett kadmiumszintek újraértékelését, annak érdekében, hogy jobban tükrözzék a valós kockázatokat. Ez különösen fontos annak fényében, hogy a jelenlegi étrendi expozíció sok esetben már most meghaladja a biztonságosnak tekintett szinteket.
A kadmium-probléma jól mutatja, hogy az élelmiszerbiztonság nemcsak a feldolgozás vagy a kereskedelem kérdése, hanem mélyen gyökerezik a mezőgazdasági gyakorlatokban. A megoldás ezért komplex megközelítést igényel, ami kiterjed a talajvédelemre, a fenntartható inputhasználatra, a tudatos termelésre, a szigorúbb szabályozásra, és a fogyasztói tudatosság növelésére.
Egyre sürgetőbb beavatkozás
A jelenlegi trendek alapján a kadmium-expozíció nem csökken magától. Ha nem történnek érdemi lépések, a lakosság egészségügyi kockázatai tovább növekedhetnek. A szakértők egyetértenek abban, hogy a megelőzés kulcsa a forrásnál történő beavatkozás. Ez nemcsak a környezet védelme szempontjából fontos, hanem a jövő generációk egészségének megőrzése érdekében is. A kérdés már nem az, hogy szükség van-e intézkedésekre, hanem az, hogy milyen gyorsan és milyen hatékonysággal sikerül azokat bevezetni.
Forrás: Nébih
Indexkép: unsplash.com
