Idén március 29-én, vasárnap állítjuk előre az órát a nyári időszámításra. Az óraátállítás hajnalban történik: hajnali 2 órakor az órák 3 órára ugranak előre. De azon túl, hogy aznap egy órával kevesebbet alszunk, még egyéb problémákat is okoz az óraátállítás.

Március 29-én a naplemente időpontja Magyarországon 19.09-kor várható. Hivatalosan is elkezdődik a nyári időszámítás, amelynek következtében hosszabbak lesznek a nappalok, és tovább marad világos, azonban az átállás nem mindenki számára problémamentes. Sokan tapasztalnak kellemetlen tüneteket, amelyek az óraátállításhoz köthetők.

Még nem született végleges döntés az óraátállítás eltörléséről

Az Európai Unió már évekkel ezelőtt döntött arról, hogy eltörölné az óraátállítást, azonban a gyakorlati megvalósítás továbbra is várat magára.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy nyilatkozott: ha születik egy egységes európai döntés, akkor Magyarország inkább a nyári időszámítást támogatná.

Az Európai Bizottság 2018-ban indított konzultációt az óraátállítás eltörléséről, amely során több mint 4,6 millió ember véleményét gyűjtötték össze. Az összegzés szerint a válaszadók 80 százaléka támogatta az óraátállítás megszüntetését, ezért 2021-től javasolták a rendszer eltörlését. Ennek ellenére a tagállamok között máig nem sikerült közös álláspontra jutni.

Komoly gazdasági és társadalmi hatásokkal járhat az időzónák egységesítése

A tagországoknak el kellene dönteniük, hogy véglegesen a nyári vagy a téli időszámítást választják, ami jelentős hatást gyakorolna a gazdaságra, a közlekedésre és az energiafogyasztásra. Emellett az időzónák összehangolása is számos nehézséget vet fel. Felmerül a kérdés, miért is alakult ki az óraátállítás gyakorlata?

Az óraátállítás története és bevezetésének okai

A nyári időszámítás ötlete Benjamin Franklin nevéhez fűződik, aki 1784-ben a Journal of Paris hasábjain vetette fel, hogy a Nappal összhangban élve energiát lehetne megtakarítani. Az első ország, amely bevezette a nyári időszámítást, Németország volt 1916-ban, az I. világháború idején, majd Nagy-Britannia is követte őket. Az Amerikai Egyesült Államok 1918-ban csatlakozott, azonban a mezőgazdaságból élő lakosság nem fogadta örömmel az átállítást. A II. világháború alatt ismét előkerült a kérdés, de a különböző államok eltérő gyakorlata miatt zűrzavar alakult ki. Ezért 1966-ban a Kongresszus elfogadta a Uniform Time Act-et, amely egységesítette az óraátállítás szabályait.

Magyarországon 1916-ban alkalmazták először a nyári időszámítást, ám több évben is elmaradt. 1980-ban vezették be ismét, akkor azonban még rövidebb ideig tartott. Európában 1996-tól egységesítették az átállítás rendjét. Az Európai Bizottság 2018. szeptember 12-én javaslatot tett az óraátállítás megszüntetésére, mivel nem bizonyosodott be, hogy ténylegesen energiamegtakarítást eredményezne.

Bár a tagállamok 2019 elejéig dönthettek volna az időzónájukról, ez végül nem valósult meg, így a határidő folyamatosan tolódik.

Az óraátállítás biológiai hatásai – nem csak az emberek érzik meg

Minden élőlény, legyen szó emberről, állatról vagy növényről, saját belső órával rendelkezik, amely meghatározza napi ritmusát. Az óraátállítás évente kétszer felborítja ezt a természetes rendszert, ami akár komolyabb zavarokat is okozhat.

A belső óra szabályozza a szervezet biológiai folyamatait, többek között a hormonszintet, a vérnyomást, a pulzusszámot és a testhőmérsékletet. Az éjszaka és nappal váltakozása jelentős hatással van ezekre a folyamatokra, így az óraátállítás megzavarhatja az alvás és ébrenlét ciklusát.


óraátállítás

Hamarosan itt a nyári időszámítás! – Fotó: Shutterstock

Az állatok esetében különösen fontos a rendszeres napirend, például az etetés vagy fejés időpontja. Az óraátállítás az állatok napi rutinját is megzavarja, ami stresszt okozhat számukra, akárcsak az emberek esetében.

Milyen egészségügyi kockázatokkal járhat az óraátállítás?

Bár tudományosan nem bizonyított, hogy az óraátállítás hosszú távon egészségkárosító lenne, rövid távon számos kellemetlenséget okozhat. Különösen a nyári időszámítás bevezetésekor jelentkezhetnek fáradtság, levertség, alvászavarok, mivel egy órával korábban kell kelni, miközben a szervezet hormonális rendszere még nem alkalmazkodott az új időbeosztáshoz.

Az őszi átállás is kihívást jelenthet, főleg a kisgyermekek, idősek és betegek számára, akik érzékenyebben reagálnak a változásokra. Az alvászavarral küzdők számára mindkét átállás nehezebben viselhető.

Ugyanakkor a nyári időszámításnak pozitív hatásai is vannak: tovább van világos, több időt tölthetünk a szabadban, ami növeli a D-vitamin termelést és erősíti az immunrendszert, valamint javíthatja a hangulatot is.

Az őszi átállás viszont kedvezőtlenül befolyásolhatja a hangulatot, különösen azoknál, akik hajlamosak a depresszióra. Az alvási ciklus felborulása ingerlékenységet, étvágytalanságot, szív- és emésztési problémákat, valamint koncentrációs zavarokat is okozhat.

Tippek az óraátállítás zökkenőmentes átvészeléséhez

Az óraátállítás okozta kellemetlenségek csökkentése érdekében érdemes tudatosan készülni az átállásra. Az állatoknál célszerű az etetési, fejési vagy legeltetési időpontokat fokozatosan, naponta 10 perccel módosítani, így az egy órás változás kevésbé terheli meg őket.

Az emberek számára is fontos a fokozatosság: kerüljük az altatók használatát, inkább fogyasszunk koffeinmentes gyógyteát lefekvés előtt, és ügyeljünk a könnyű vacsorára. Ha tudjuk, hogy megvisel minket az óraátállítás, az azt követő két hétben próbáljunk meg többet pihenni, lehetőség szerint kerüljük a korai vagy késő esti autóvezetést, illetve a balesetveszélyes otthoni tevékenységeket.

Figyeljünk oda magunkra, családtagjainkra és állatainkra, így mérsékelhetjük az átállás negatív hatásait, miközben kiaknázhatjuk a pozitívumokat is.