Vegyszermentes növényvédelem, jobb kelés, erősebb állomány – ezek azok az elvárások, amelyeket ma egyre több gazdálkodó preferál. A szigorodó hatóanyag-korlátozások, a rezisztenciaproblémák és a klímaváltozás hatásai új megoldásokat követelnek. Ezek közé az innovatív lehetőségek közé tartozik a plazmaaktivált víz, amely az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kap az agráriumban.

Mi az a plazmaaktivált víz?

A plazmaaktivált víz – rövidítve PAW (Plasma Activated Water) – olyan víz, amelyet hidegplazmával kezelnek. A kezelés során a vízben reaktív oxigén- és nitrogénformák keletkeznek, például hidrogén-peroxid, nitrátok és nitritek. Ezek az anyagok átmenetileg megváltoztatják a víz kémiai tulajdonságait: enyhén savas kémhatást, magasabb redoxpotenciált és antimikrobiális hatást biztosítanak.

Fontos hangsúlyozni, hogy a plazmaaktivált víz nem vegyszer, nem tartalmaz mesterséges adalékokat, és hatása idővel megszűnik, a víz visszaalakul eredeti állapotához.

Hol jöhet szóba a gyakorlatban?

Agrárszemmel nézve a plazmaaktivált víz egyik legnagyobb előnye, hogy több területen is alkalmazható, akár kiegészítő, akár részben kiváltó megoldásként.

A kutatások és üzemi kísérletek szerint használható:

  • magkezelésre és csávázásra, ahol javíthatja a csírázást és csökkentheti a magon lévő kórokozók számát,
  • növényvédelmi célokra, elsősorban baktériumok és gombák ellen,
  • állománykezelésre, stresszhelyzetek (aszály, hőstressz) után a regeneráció támogatására,
  • öntözővíz-kezelésre, a mikrobiológiai terhelés csökkentésére.

Mit nyerhet vele a termelő?

A plazmaaktivált víz alkalmazása nem ígér azonnali csodát, de több olyan előnyt hordoz, amely a mai gazdálkodási környezetben kifejezetten értékes.

Egyrészt csökkentheti a kémiai növényvédő szerek iránti igényt, ami különösen fontos ott, ahol egyre kevesebb hatóanyag áll rendelkezésre. Másrészt a magkezelések során tapasztalt jobb kelés és egyenletesebb állomány közvetlenül hatással lehet a termésbiztonságra.

További előny, hogy a technológia illeszthető a precíziós gazdálkodáshoz, és akár ökológiai szemléletű rendszerekben is vizsgálják az alkalmazhatóságát.

Fenntarthatóság és szabályozási környezet

A fenntarthatóság ma már nem csupán környezetvédelmi, hanem gazdasági kérdés is. A plazmaaktivált víz (PAV-víz) egyik legnagyobb erőssége, hogy nem hagy vissza káros maradékanyagokat, nem terheli a talajt és a felszíni vizeket, és nem növeli a rezisztenciakockázatot.

Ez különösen fontos lehet a jövőben, amikor az uniós agrárpolitika egyre inkább a környezetkímélő, alacsony inputú megoldásokat részesíti előnyben, akár támogatási, akár szabályozási oldalon.

Hol tart ma a technológia?

Jelenleg a plazmaaktivált víz nem váltja ki teljes egészében a hagyományos növényvédelmet, inkább kiegészítő eszközként jelenik meg. A technológia fejlesztése, az üzemi méretű berendezések elérhetősége és a gazdaságossági kérdések még vizsgálat alatt állnak.

Ugyanakkor egyértelműen látszik, hogy a PAW azok közé az új agrártechnológiai megoldások közé tartozik, amelyek választ adhatnak a vegyszerhasználat csökkentésére és a termelésbiztonság növelésére.

Merre tovább?

Agrárszemmel nézve a plazmaaktivált víz nem divatszó, hanem egy lehetséges válasz a modern mezőgazdaság kihívásaira. Azok a gazdaságok, amelyek nyitottak az innovációra és hajlandók kísérletezni, már most előnyt kovácsolhatnak belőle – különösen ott, ahol a növényvédelem egyre szűkebb mozgásteret kap.

A jövő kérdése már nem az, hogy szükség lesz-e ilyen megoldásokra, hanem az, hogy ki és mikor építi be őket a gyakorlatba.

Indexkép: Pexels