Az echinococcosist az Echinococcus nemzetségbe tartozó galandférgek okozzák. Ezek közül Európában különösen az Echinococcus multilocularis jelent komoly problémát. A parazita végső gazdái jellemzően a vörös rókák, de a kutyák is szerepet játszhatnak a kórokozó terjesztésében.
A fertőzött állatok ürülékével mikroszkopikus méretű peték kerülnek a környezetbe. Ezek rendkívül ellenállóak, hosszú ideig életképesek maradnak a talajban, a növényzeten vagy akár erdei aljnövényzeten is.
Emberben a betegség lassan, gyakran évek alatt alakul ki, és súlyos szervkárosodáshoz vezethet. Leggyakrabban a májat és a tüdőt érinti, de más szervekben is kialakulhatnak elváltozások. A kezelés sok esetben összetett: hosszú távú gyógyszeres terápiát, sőt nem ritkán nagy kockázatú műtéti beavatkozást igényel.
Hogyan fertőződhet meg az ember?
Fontos hangsúlyozni, hogy az echinococcosis nem a vadhús vagy a háziállatok húsának fogyasztásával terjed. A fertőzés a galandféreg petéinek véletlen lenyelésével történik. Ennek leggyakoribb módjai:
- mosatlan vadon termő bogyók, gombák vagy gyógynövények fogyasztása olyan területeken, ahol rókák élnek,
- fertőzött talajjal, fűvel, erdei hulladékkal való érintkezés,
- kutyák közvetítésével, amennyiben azok fertőzött környezetben mozognak és nem részesülnek rendszeres féregtelenítésben.
Mivel a peték szabad szemmel nem láthatók, és már kis mennyiség is elegendő lehet a fertőzéshez, a megelőzésnek kiemelt jelentősége van.
Miért válik egyre nagyobb problémává?
Az elmúlt évtizedekben Európa számos térségében növekedett a rókapopuláció, miközben a populációszabályozás több helyen korlátozottabbá vált. Ennek következményeként nőtt a környezet parazitás szennyezettsége is.
Ez a folyamat nemcsak a vadon élő állatokat érinti, hanem közvetett módon a háziállatokon és az embereken keresztül a teljes ökoszisztémára és a közegészségügyre is hatással van.
Hol jelenti a legnagyobb kockázatot?
Az echinococcosis több európai országban endemikus. Különösen érintett Közép-Európa, ahol az Echinococcus multilocularis stabilan jelen van a rókapopulációkban. Ide tartozik Németország, Svájc, Franciaország és Ausztria, de a betegség terjedése egyre inkább megfigyelhető Lengyelországban, Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon, Szlovéniában és Észak-Olaszországban is.
A skandináv és balti államokban – Svédországban, Norvégiában, Litvániában, Lettországban és Észtországban – folyamatos megfigyelés zajlik a vadon élő állatokban kimutatható fertőzések miatt, míg Kelet-Európa egyes térségeiben, így Ukrajnában és a Balkánon szintén növekvő kockázattal számolnak.
Mit tehetünk a megelőzésért?
A szakemberek szerint az echinococcosis visszaszorítása csak integrált megközelítéssel lehetséges. Ennek fő elemei:
- a kutyák rendszeres, célzott féregtelenítése,
- a rókapopuláció felelős, szakmailag megalapozott kezelése,
- folyamatos felügyelet és monitoring a vadállományban,
- a lakosság higiéniai tudatosságának növelése,
- szoros együttműködés a vadászok, állatorvosok, egészségügyi hatóságok és kutatók között.
Forrás: Facebook/Vadászösvény
Indexkép: Pexels