Zárókészletrekord fenyeget – mit hoz a következő búzaszezon?

Búzapiaci kilátások – 2025/26

Az USDA (USA mezőgazdasági minisztériuma) globális terméselőrejelzése ebben a hónapban újabb rekordszintre emelkedett, köszönhetően a kanadai, argentin, uniós, ausztrál és orosz termés növekedésének. Ezzel párhuzamosan a globális felhasználás elsősorban a takarmánycélú és a melléktermék-felhasználás növekedése miatt emelkedik. A fogyasztás növekedése azonban nem olyan mértékű, amely ellensúlyozná az említett termésnövekedést, ezért a szezon végén várható globális zárókészletek is emelkedtek az előző havi előrejelzéshez képest.

Számokban kifejezve mindez 838 M tonna termést (2024/25-ben 801 Mt), 823 Mt felhasználást (előző 811 Mt) és 275 Mt zárókészletet (260 Mt) jelent. A készlet/felhasználás aránya 33%-ra emelkedett a világpiacon.

Az USDA becslései szerint a 2025/26-os gazdasági évben az EU-ban a búzatermés 144 M tonna, ami ez előző hónaphoz képest 1 %-kal, az előző szezonhoz képest 18 %-kal és az 5 éves átlaghoz képest 10 %-kal nagyobb mennyiség. A legnagyobb búzatermesztő országok, mint Franciaország, 28 %-kal, Németország 26 %-kal, Románia pedig 32 %-kal termelt többet, mint tavaly.

Az USDA becslései szerint a 2025/26-os gazdasági évben az EU-ban a búzatermés 144 M tonna, ami ez előző hónaphoz képest 1 %-kal, az előző szezonhoz képest 18 %-kal és az 5 éves átlaghoz képest 10 %-kal nagyobb mennyiség – Fotó: Shutterstock

Megjegyzendő, hogy az EU 2025/26 gabona átmenő készlete a várakozások szerint 45-46 millió tonna körül fog alakulni, ami jelentősnek mondható és ami rányomhatja a bélyegét a következő szezonra is.

A MATIF novemberi jegyzéseinek átlaga 2026. márciusi határidőre 193,71 euró volt, ugyanerre a határidőre a december 9-i jegyzés 190,25 euró.

A hazai eladási várakozások továbbra sem találkoznak a vételi ajánlatokkal. Ebben a piaci környezetben a magyar búzaexport üteme jócskán elmarad az 5 éves átlagtól. Mivel kevés eladási szerződés van, a következő negyedévre ez a tendencia valószínűleg nem fog változni. Ennek következtében a szezon végi zárókészletek bő 500 ezer tonnával is meghaladhatják a szokásos szintet. Erre jön majd az új termés, melynek a vetésterülete csaknem 80 ezer ha-ral növekedett a tavalyihoz képest, és ami jelenleg ígéretes állapotban van. Ha az időjárás nem szól közbe, jövő nyáron árubőség lesz a hazai búzapiacon.

Kukorica – 2025/26

Az előző havi előrejelzéshez képest az USDA által becsült termés bő 3 M tonnával alacsonyabb ugyan, de az 1,293 Mrd tonnás mennyiség így is rekordnak számít (2024/25-ben 1,231 Mrd t volt), és nagymértékben annak köszönhető, hogy az USA-ban rekordtermést takarítottak be (425 M t szemben a tavalyi 378 M tonnával). A globális felhasználás 1,297 Mrd tonnával szintén csúcsot dönt (előző 1,253 Mrd t). Ezzel párhuzamosan a zárókészletek kb. 14 M tonnával, 279 M tonnára csökkennek az előző szezonhoz képest.

Magyarországon a 3,7 M tonnás alacsony kukoricatermés, és a visszafogott belpiaci értékesítési hajlandóság miatt nagyobb a külpiacoktól való függőség. Ez év októberében a KSH adatai szerint 70%-kal több kukorica került behozatalra, mint egy évvel korábban, de már a nyári hónapokban is élénkebb volt az import az átlagosnál. Legnagyobb mennyiségben Lengyelországból és Szlovákiából érkezik az áru az országba.

Ezzel párhuzamosan az exportértékesítés visszaesett. Szintén KSH-adatok szerint az októberi kivitel alig 60%-a tavalyi exportnak. A bőséges európai búza- és árpatermés, ill. a kedvező importlehetőségek miatt továbbra sem jók a hazai kukorica exportkilátásai. Legnagyobb piacunk Olaszország, ahol visszaesés tapasztalható az igényekben, ami egyrészt annak tudható be, hogy a takarmány receptúrákban több búzát és árpát használnak, valamint bővült a kukoricaimport lehetőségük az Egyesült Államokból, Kanadából és a dél-amerikai országokból. Ezenkívül a lengyel kukorica is utat talált az olasz piacra. Mind a belföldi, mind az exportforgalom tekintetében továbbra is problémaként merül fel a közúti kapacitások leépülése és a közúti fuvardíjak emelkedése.

Az viszont jó hír, hogy a feldolgozók tapasztalatai szerint aflatoxin szempontjából jóval kedvezőbb a helyzet, mint a tavalyi termés esetén. A vizsgált tételek döntő része 5 ppb alatti szennyezettséget mutat. Az is elmondható azonban, hogy azokban az országrészekben, ahol a klímaváltozás miatt veszteségessé vált a termelés, a toxinveszély is nagyobb.

Magyar Gabonaszövetség elemzése