Bár az elmúlt év az állategészségügyi kihívásokról szólt a teljes kérődzőszektorban, a juh- és kecskeágazat talpon maradt, az anyajuh-állomány nem csökkent, a kereslet pedig továbbra is élénk.

A húsvéti bárányszezon előtt stabil árakról és keresleti piacról beszélhetünk – mondta lapunknak Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Juh és Kecske Ágazati Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója.


Nehéz, de végül sikeres év

„A tavalyi év nagyon nehéz volt, mégis sikeresnek mondható” – fogalmazott az ügyvezető igazgató. Az év már januárban állategészségügyi korlátozásokkal indult Zalaegerszeg környékén, majd márciusban megjelent a ragadós száj- és körömfájás. Bár a betegség a nyugati országrészben ütötte fel a fejét, ott viszonylag kevés juhot tartanak, és sikerült az olasz partnerekkel olyan megállapodást kötni, amely lehetővé tette a folyamatos exportot vérvizsgálatok mellett.

„Egyetlen bárány vagy kecske sem betegedett meg Magyarországon, és nem is igazolták a fertőzést az ágazatban. Ez hatalmas szerencse volt” – hangsúlyozta.

A juhhimlő ugyan megjelent a környező országokban, de Magyarországot elkerülte. Nyáron újabb betegségek jelentek meg Európában, így bár 2025 valóban próbára tette az ágazatot, az anyajuh-létszám megmaradt, és a tartási kedv sem csökkent.

Stabil bárányárak, szerény, de tisztességes jövedelem

A húsvéti szezon előtt a 2300–2500 forintos élőbárány-ár stabilan tartja magát, és már tavaly karácsony óta ezen a szinten mozog. Bár az inputköltségek 10–15 százalékkal emelkedtek, az ügyvezető szerint a jelenlegi ár „szerény, de tisztességes” megélhetést biztosít.

Ennél magasabb árra nem nagyon számíthatunk. A jövedelmezőséget inkább a hatékonyság javításával lehet növelni

– emelte ki.

A kulcs az egy anyajuhra jutó értékesített bárányszám növelése. Jelenleg az országos átlag még az egyet sem éri el, miközben legalább 1,2 bárány szükséges a fenntartható működéshez, másfél báránynál pedig már fejlesztési lehetőség is nyílik.

Olaszország maradt a fő piac, de bővül a kör

A magyar bárányexport hagyományosan Olaszországra épül. Míg húsz éve az export 95 százaléka oda irányult, ma ez az arány 80–85 százalék. Az export ma már egész éves, a csúcsidőszakok továbbra is a húsvét, az olasz „Ferragosto” és a karácsony.

Emellett erősödik az arab piac is: Izrael, Szaúd-Arábia, Algéria és más közel-keleti országok is jelentős felvevőpiacot jelentenek. A muszlim lakosság növekedése az Európai Unión belül is új keresletet generált, elsősorban a nagyobb súlyú bárányokra.

„Ez az egyetlen húsféleség, amely vallási megkötések nélkül fogyasztható a világ minden pontján” – tette hozzá Dr. Mezőszentgyörgyi.

Az Európai Unió önellátottsága juhhúsból mindössze 85 százalék, vagyis 15 százalékos piaci rés tátong, miközben a kereslet növekszik. Az ügyvezető szerint jelenleg keresleti piac van a jó minőségű európai bárányra.

Mezőszentgyörgyi Dávid

Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid – Fotó: Agroinform.hu


Hazai fogyasztás: lassú, de érzékelhető növekedés

Magyarországon a juhhús-fogyasztás évtizedek óta alacsony, a húsvéti 20–30 kilós bárányok főként exportra kerülnek. A magas ár (a csontos hús akár 5000 forint/kg) korlátozza a belső piacot.

Ugyanakkor az uniós kampányok és a hazai promóciók – például a március végi Báránynapok, amelyhez 40 étterem csatlakozik – érezhetően növelik az érdeklődést.

„Lassú felkúszást látunk a keresletben. Ha valaki megkóstolja, utána keresi is – de még nincs benne a mindennapi vásárlói rutinban” – fogalmazott.

Stagnáló termelői létszám, differenciálódó szerkezet

Magyarországon 7–8 ezer aktív juhtartó termel, bár a nyilvántartásban 10 ezer fölötti szám szerepel. A többség melléktevékenységként tart juhot.

Egy ember megélhetéséhez mintegy 400 anyajuh szükséges, családi gazdaságban pedig körülbelül ezer anyajuh jelent gazdaságos méretet. A jövőben várhatóan erősebben elkülönül a professzionális és a hobbi jellegű juhtartás.

Az ügyvezető szerint a klímaváltozás új lehetőségeket is hozhat: a szárazodó térségekben a juh – a húsmarhával együtt – az egyik leginkább alkalmazkodóképes állatfaj.

Alternatíva a tejválság idején: kecske

A jelenlegi tejpiaci válság a kisebb szarvasmarhatartókat érinti, miközben a kecsketej piaca stabil, sőt, keresleti jellegű. A felvásárlási ár nemzetközi szinten 1 euró fölött van, a kiskereskedelemben pedig literenként ezer forint feletti áron érhető el.

A kecsketej iránti kereslet – különösen a laktózérzékenyek és a bébiételek piacán – folyamatosan nő. Az intenzív kecsketartás technológiailag a Holstein-tehenészethez hasonlítható, és hosszú távon is stabil piacot kínál.

Nem válságágazat, hanem fejlesztési potenciál

A szakmaközi szervezet öt éve működik, és az ügyvezető szerint az ágazat nem forrásigénylő válságágazat, hanem hatékonyságfejlesztési irányba kíván elmozdulni.

„Nem feltétlenül az állomány növelése a cél, hanem a hatékonyság javítása. Ha a jelenlegi 0,8-as szaporulati mutatót 1,2-re emelnénk, az több százezer plusz bárányt jelentene évente – amit a piac fel tudna szívni.”

„Kóstolják meg a bárányhúst!”

Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid végül a fogyasztókhoz is szólt:

„Tudjuk, hogy drága, de húsvét előtt érdemes kipróbálni egy jó báránycombot. Aki egyszer megkóstolja a minőségi hazai bárányhúst, annak az ünnepi asztalról biztosan nem fog hiányozni a jövőben” – fogalmazott.

A juh- és kecskeágazat tehát stabil alapokon áll, a piac nyitott, a kereslet erős – a jövő kulcsa pedig a hatékonyság növelése és a hazai fogyasztás bővítése lehet.

Indexkép: Pexels