Egy nemzetközi kutatás eredményei szerint a zöld mediterrán étrend követése több anyagcsere- és kardiometabolikus mutatóval is kedvező összefüggést mutathat. A vizsgálat alapján ez az étrendi irány bizonyos szempontokból előnyösebb eredményekkel társult, mint a hagyományos mediterrán diéta vagy az általános egészséges táplálkozási ajánlások követése.
A zöld mediterrán étrend a klasszikus mediterrán étkezés növényi alapú, polifenolokban gazdag változata. Jellegzetessége, hogy a húsfélék szerepe erősen visszaszorul, miközben a növényi fehérjeforrások, a zöldségek, a teljes értékű gabonák és más növényi eredetű élelmiszerek még hangsúlyosabbá válnak.
Mire épül a hagyományos mediterrán étrend?
A mediterrán étrend alapját elsősorban növényi eredetű élelmiszerek adják. Fontos részei a zöldségek, a gyümölcsök, a hüvelyesek, az olajos magvak, a teljes kiőrlésű gabonák és a telítetlen zsírsavakban gazdag növényi olajok. Az étrendben rendszerint helyet kapnak sovány fehérjeforrások is, miközben a vörös húsok, a feldolgozott húskészítmények és bizonyos tejtermékek fogyasztása korlátozottabb.
Számos korábbi kutatás szerint ez a táplálkozási forma kedvező kapcsolatban állhat a szív- és érrendszer állapotával, a vércukorszint szabályozásával, a vérzsírok alakulásával és a testsúly hosszabb távú egyensúlyával.
Miben tér el ettől a zöld mediterrán diéta?
A zöld mediterrán, más néven zöld-MED étrend a mediterrán táplálkozás olyan változata, amely még nagyobb hangsúlyt helyez a növényi eredetű élelmiszerekre. Ebben a rendszerben a húsféléket szinte teljesen növényi fehérjeforrások váltják fel. A cél egyebek mellett az, hogy növekedjen az étrend polifenoltartalma.
A polifenolok növényekben előforduló bioaktív vegyületek, amelyek számos élelmiszerben megtalálhatók. Jelentős mennyiségben fordulhatnak elő például zöldségekben, gyümölcsökben, teában, diófélékben és más növényi alapanyagokban. A zöld mediterrán étrend emiatt különösen gazdag növényi eredetű élelmiszerekben, miközben hús- és tejterméktartalma alacsony.
A kutatók a vér folátszintjét vizsgálták
A Clinical Nutrition című szaklapban megjelent tanulmány középpontjában a zöld mediterrán étrend és a vér folátszintje közötti kapcsolat állt. A folát a B-vitaminok közé tartozó, nélkülözhetetlen tápanyag. Fontos szerepet tölt be a sejtek működésében, a DNS képződésében, a sejtosztódásban és több anyagcsere-folyamatban is.
A megfelelő folátellátottság ezért számos élettani működéshez szükséges. A kutatásban azt vizsgálták, hogy a zöld mediterrán étrend milyen kapcsolatban áll a vér folátszintjével, illetve ez miként függ össze különböző anyagcsere- és szív-érrendszeri kockázati mutatókkal.
A kutatási eredmények szerint a zöld mediterrán étrendet szorosan követő résztvevőknél emelkedettebb folátszintet mértek. Ez több kedvező anyagcsere-jellemzővel is együtt járt. A magasabb folátszinthez jobb inzulinérzékenység, mérsékeltebb gyulladásos aktivitás és kedvezőbb vérzsírértékek társultak. A kutatók azt is megfigyelték, hogy az érintetteknél kisebb mennyiségű zsigeri zsír és májzsír volt jelen.
A zsigeri zsír a belső szervek körül felhalmozódó zsírszövet, amely túlzott mennyiségben kedvezőtlen anyagcsere-folyamatokkal és nagyobb szív-érrendszeri kockázattal hozható összefüggésbe.
A májban felhalmozódó zsír szintén szoros kapcsolatban állhat az inzulinrezisztenciával, a testsúlyproblémákkal és más anyagcsere-eltérésekkel.
A Clinical Nutrition című szaklapban megjelent tanulmány középpontjában a zöld mediterrán étrend és a vér folátszintje közötti kapcsolat állt – Fotó: pexels.com
A hagyományos mediterrán étrenddel is összevetették
A vizsgálat során a zöld mediterrán diétát nemcsak általános táplálkozási ajánlásokkal, hanem a klasszikus mediterrán étrenddel is összehasonlították. Az eredmények szerint a zöld-MED étrendet követő csoportnál több kardiometabolikus és anyagcsere-mutató alakult kedvezően.
Ez nem jelenti azt, hogy a hagyományos mediterrán étrend ne lenne értékes vagy egészségtudatos étkezési forma. A kutatás inkább arra utal, hogy a növényi fehérjék arányának további növelése, valamint a húsfélék erőteljesebb visszaszorítása további előnyökkel járhat.
A genetikai háttér szerepét is elemezték
A kutatók egy gyakori genetikai variánst is bevontak a vizsgálatba. Ez a genetikai eltérés befolyásolhatja a folát szervezeten belüli hasznosulását. Bizonyos esetekben a variáns jelenléte kedvezőtlenebb folát-anyagcserével járhat, ami növelheti egyes szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A kutatók ezért arra is kíváncsiak voltak, hogy a zöld mediterrán étrend követése milyen összefüggést mutat azoknál, akik ezt a genetikai változatot hordozzák.
A táplálkozás részben ellensúlyozhatja a hajlamot
Azoknál a résztvevőknél, akiknél jelen volt a vizsgált genetikai variáns, ugyanakkor következetesen betartották a zöld mediterrán étrendet, kedvezőbb kardiometabolikus kockázati mutatókat figyeltek meg. A tanulmány szerint a folát-anyagcserében szerepet játszó egyes biológiai folyamatok aktívabbá váltak ezeknél a résztvevőknél. Ez arra utalhat, hogy a megfelelő étrendi minta bizonyos mértékig mérsékelheti egy kedvezőtlen genetikai adottság hatását.
A táplálkozás természetesen nem változtatja meg az öröklött genetikai állományt, de befolyásolhatja, hogy egy adott hajlam milyen mértékben jelenik meg az anyagcsere-folyamatokban.
Nem világos, mely élelmiszerek felelősek a hatásért
A kutatás eredményei biztatóak, a szerzők ugyanakkor óvatosságra intettek az értelmezésükkel kapcsolatban. A vizsgálatból nem állapítható meg teljes bizonyossággal, hogy a zöld mediterrán étrend melyik eleme idézte elő a megfigyelt változásokat. Nem tudható egyértelműen, hogy a húsfogyasztás csökkentése, a növényi fehérjék nagyobb aránya, a magasabb polifenolbevitel vagy ezek együttes hatása állt-e a kedvező eredmények hátterében. Az is elképzelhető, hogy az étrend teljes összetétele, illetve a különböző élelmiszercsoportok egymást erősítő hatása játszott meghatározó szerepet.
Egy nemzetközi kutatás eredményei szerint a zöld mediterrán étrend követése több anyagcsere- és kardiometabolikus mutatóval is kedvező összefüggést mutathat – Fotó: pexels.com
További vizsgálatokra van szükség
A kutatók szerint további tanulmányokra van szükség ahhoz, hogy pontosabban feltárják a zöld mediterrán étrend működését. Érdemes lehet külön vizsgálni az egyes növényi fehérjeforrások, a polifenolok, a teljes kiőrlésű gabonák és a húsbevitel csökkentésének hatását.
Hosszabb távú kutatások arra is választ adhatnak, hogy az étrend követése ténylegesen mérsékli-e bizonyos szív-érrendszeri vagy anyagcsere-betegségek kialakulását. A jelenlegi eredmények mindenesetre arra utalnak, hogy a növényi alapú, polifenolokban gazdag étkezés fontos szerepet tölthet be a kardiometabolikus egészség támogatásában.
Nem csodaszer, hanem összetett étrendi minta
A zöld mediterrán étrendet nem érdemes egyetlen élelmiszerre vagy tápanyagra leegyszerűsíteni. Lényege az egész étrend átalakítása: a növényi eredetű élelmiszerek arányának növelése, a húsfogyasztás jelentős csökkentése, a jó minőségű zsiradékok előnyben részesítése és a teljes értékű alapanyagok rendszeres fogyasztása.
A kutatás alapján ez az étkezési forma több kedvező anyagcsere-folyamattal is kapcsolatba hozható, de az étrend kialakításánál továbbra is fontos figyelembe venni az egyéni egészségi állapotot, az életkort, az energiaszükségletet és az esetleges betegségeket.
Tartós étrendi változtatás vagy fennálló egészségügyi probléma esetén célszerű dietetikus vagy kezelőorvos segítségét kérni.
Forrás: Nébih
Indexkép: pexels.com
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)