2035-re mintegy 3,1 billió dollár értékű új piac körvonalazódik az élelmiszeriparban, ahol a bővülés fő hajtóerejét nem a fogyasztás növekedése, hanem a szerkezeti változások, a technológiai fejlődés és az egészségtudatos vásárlói igények adják. A PwC Strategy& „Future of Food 2.0” című friss elemzése szerint ez az átalakulás a teljes értékláncot érinti, a termeléstől egészen a kereskedelemig, és minden szereplő számára új irányokat jelöl ki.
Takarékosabbá váló termelés
Az élelmiszergazdaság történetének egyik legjelentősebb szerkezeti átalakulása zajlik napjainkban. Másrészt a klíma- és költségkockázatoknak leginkább kitett mezőgazdasági termelők számára az átállás komoly kihívást jelenthet, különösen stabil gazdasági környezet és célzott támogatások hiányában.
A változásokat három meghatározó tényező mozgatja:
- az egészségtudatos életmód térnyerése,
- a gyors és kényelmes élelmiszer-ellátás iránti igény növekedése,
- valamint a klímakockázatok erősödése.
Ezeket a folyamatokat a technológiai fejlődés és a mesterséges intelligenciára épülő megoldások tovább gyorsítják. A növekedés közel 90%-a szerkezeti átalakulásokhoz köthető, például a korlátozottan rendelkezésre álló nyersanyagokat gyártási melléktermékek, hulladékok válthatják ki.
Jó példa erre a tejsavó, amely korábban mellékterméknek számított, ma viszont értékes alapanyagként jelenik meg.
Fókuszban az egészség és a környezet
Az előrejelzések szerint 2035-re a növekedési potenciál a teljes értékláncban megjelenik. A PwC szakértői több ígéretes területet is kiemelnek:
- A mezőgazdaságban dinamikusan növekszik az üvegházi termelés.
- A precíziós gazdálkodás szerepe tovább erősödik, hozzájárulva a gazdaságok hatékonyságának és ellenállóképességének javításához.
- A feldolgozóiparban a fenntartható csomagolás egyre hangsúlyosabbá válik.
A növekedési lehetőségek ugyanakkor leginkább a fogyasztói oldalon koncentrálódnak. A piac alakulására hatással vannak az étvágycsökkentő (GLP–1 típusú) gyógyszerek is, amelyek befolyásolják az adagméreteket, a jóllakottságérzetet és az étkezési preferenciákat.
Egyre több fogyasztó tekint az élelmiszerre az egészségmegőrzés, a fittség és a személyre szabott életmód eszközeként. Ebben a segítségükre lesznek a viselhető digitális egészségügyi megoldások és az MI-alapú elemzések. Egyénre szabott étrendek alakulhatnak ki. Ez élénkíti a keresletet a fehérjében gazdag és funkcionális élelmiszerek iránt.
A fenntarthatósági törekvések részeként a csomagolás is átalakul: a körforgásos és újrahasznosítható megoldások dominálják majd. A vásárlók nyitottak a környezetbarát alternatívákra, de csak akkor, ha azok nem jelentenek jelentős többletköltséget vagy kényelmetlenséget.
A termelésnek nehéz követnie a fogyasztási szokások változását – Fotó: Shutterstock
Nem a termelőknek lejt a pálya
Mindeközben a legnagyobb termelési kockázat továbbra is a mezőgazdaság oldalán jelentkezik.
A precíziós technológiák, a digitalizáció vagy a regeneratív gazdálkodás bevezetése jelentős pénzügyi terhet jelent.
Magyarországon számos gazdálkodó nem rendelkezik azokkal az erőforrásokkal, hogy a nagy áruházláncok beszállítója lehessen, fő célja pedig nem a hatékonyság növelése, hanem a stabil működés fenntartása.
A PwC szakértői szerint a rendszer átalakulásának kulcsa a gazdálkodók beruházási képességének javítása. Csak így képesek magasabb hozzáadott értékű, adatvezérelt és minőségbiztosított termelési modellekre váltani.
Amennyiben a támogatások ebbe az irányba fejlődnek, a hazai termelők is esélyt kaphatnak arra, hogy az átalakuló élelmiszeripar meghatározó szereplői közé tartozzanak.
A tanulmány másik fontos tanulsága, hogy az ágazat szereplői önállóan nem képesek kezelni a változások mértékét. Ezért kulcsfontosságúak a hosszú távú, kölcsönösen előnyös partnerségek a termelők, a technológiai vállalatok, a csomagolóipari cégek, az egészségügyi szereplők, a logisztikai szolgáltatók és a döntéshozók között. Azok a vállalatok, amelyek alkalmazkodnak és aktívan formálják a folyamatokat, lépéselőnybe kerülnek.
Indexkép: Shutterstock.
