A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) a 2025-ös csapdázási időszakot 171 befogott és szántóföldi élőhelyre visszatelepített egyeddel zárta. Ez száz példánnyal több a tavalyinál, ami új rekordnak számít, és egyben a kerecsensólyom egyik legfontosabb zsákmányállatának megerősödését is jelzi.

A kerecsensólyom miatt is kiemelten fontos a hörcsög

A BNPI az uniós LIFE-program keretében vállalta, hogy erősíti a mezei hörcsög dél-hevesi állományát. A projekt 2022 és 2028 között zajlik, és legalább 250 egyed áttelepítését tűzték ki célul: a települési belterületeken befogott hörcsögöket szántóföldi, agrárkörnyezetbe viszik át.

A mezei hörcsög nem csak mezőgazdasági szempontból ismert faj, hanem a kerecsensólyom egyik legfontosabb zsákmányállataként is kiemelt szerepe van a táplálékláncban. A ragadozómadarak állapotát sokszor a zsákmányfajok mennyisége is jelzi, így a hörcsögállomány gyarapodása kedvező természetvédelmi üzenet.

Enyhe tél, hosszú ősz – robbanó rágcsálóállomány

A BNPI tájékoztatása szerint 2025-ben a régióban általánosan megfigyelhető volt a rágcsálók – így például a mezei pocok – állományának növekedése.

A hosszú, elhúzódó ősz, az enyhe, csapadékszegény tél és a korai kitavaszodás egyaránt kedvező feltételeket teremtett ezeknek a fajoknak.

A természetvédelmi szakemberek a rágcsálókkal táplálkozó ragadozó madarak – baglyok, vércsék, egerészölyvek – megfigyelése során is azt tapasztalták, hogy bőséges táplálék kínálkozott. A korán leköltő bagolyfajok állományának növekedése, valamint az időben fészket foglaló vércsék és ölyvek kiemelkedően sikeres költése szintén azt jelzi, hogy bőven volt mit zsákmányolniuk – ez pedig a mezei hörcsög befogások számában is visszaköszönt.

71-ről 171-re: egy év alatt több mint duplájára nőtt a befogott állomány

A program első csapdázási évében, 2024-ben még „csak” 71 példányt sikerült befogni és belterületről mezőgazdasági környezetbe áttelepíteni. A munka főként Tiszanána közigazgatási belterületén zajlott: magánházak, vállalkozások nyitott kertjeiben, illetve haszonállatok számára fenntartott, nyitott, változatos területeken helyeztek ki csapdákat.

A módszer lényege, hogy az emberekkel konfliktust okozó – kertekben ásó, növényeket károsító – hörcsögöket ne pusztítsák el, hanem élvefogó csapdák segítségével helyezzék át őket.  Így egyszerre csökken a lakott területeken tapasztalható kár, és erősödik a természetes, szántóföldi állomány.

A 2025-ös csapdázási szezonban aztán ugrásszerűen megnőtt a befogott állatok száma: 171 mezei hörcsögöt sikerült áttelepíteni, száz példánnyal többet, mint az előző évben. Ez nemcsak rekord, hanem a populáció látványos gyarapodásának egyik legkézzelfoghatóbb bizonyítéka.

Időzítés, módszer, napi ellenőrzés – ezen múlik az állatok biztonsága

A BNPI hangsúlyozza: az élvefogó csapdázások legfontosabb eleme az ellenőrzések időzítése. A befogni kívánt faj alapos ismerete nélkülözhetetlen, minden részletet – a csapdák kihelyezésének helyét, idejét és módját – ehhez igazítanak.

A mindennapos csapdaellenőrzés nemcsak szakmai szempont, hanem az állatvédelem alapfeltétele is: így biztosítható, hogy a befogott egyedeket minél előbb, jó kondícióban lehessen új, számukra megfelelő élőhelyre szállítani. A csapdázási időszak zárását is előre meg kell tervezni, és időben abba kell hagyni a befogást, mert az idegen környezetbe visszatelepített állatoknak időre van szükségük ahhoz, hogy megtalálják téli búvóhelyüket és felkészüljenek a télre.

Szántók, lucernák, mezsgyék – és sajnos közutak mentén elgázolt állatok

A beszámoló szerint a mezei hörcsögök jelenlétét az év során számos helyen dokumentálták a tájegység különböző területein. Hőkamerás megfigyelésekkel sikerült nyomon követni az éjszakai aktivitást, valamint rendszeresen azonosították a faj jellegzetes járatait földutak menti füves mezsgyéken, lucernatáblákban és kapásnövény-kultúrák közelében.

A kedvező jelenségek mellett azonban van árnyoldal is: a BNPI közlése szerint idén sajnos nagy számban lehetett látni közutak mentén elgázolt példányokat. Ez a jelenség ugyan tragikus az egyedek szintjén, ugyanakkor arra utal, hogy a faj állománya valóban számottevően növekedett a térségben – hiszen minél több állat mozog a tájban, annál nagyobb az esélye az ilyen baleseteknek is.

Erősebb hörcsögállomány, stabilabb ragadozómadár-populáció

Összességében a 2025-ös csapdázási eredmények kedvező képet mutatnak a mezei hörcsög dél-hevesi állományáról. A rekordszámú – 171 – befogott és agrárélőhelyre visszatelepített egyed nemcsak a faj helyi jelenlétét erősíti, hanem a vele szorosan összefüggő ragadozómadár-fajok, elsősorban a kerecsensólyom táplálékbázisát is stabilabbá teszi.

Ha a LIFE-program a következő években is hasonlóan eredményes marad, jó esély mutatkozik rá, hogy a dél-hevesi tájban hosszú távon is fenntartható, egészséges mezei hörcsög-populáció alakuljon ki, ami mind a természetvédelem, mind pedig a tájgazdálkodás szempontjából fontos eredmény.

Forrás: Infostart

Indexkép: Pexels