Mit üzen ma is a gazdálkodóknak Birkás Márta szemlélete? Az Agroinform június 10-ei online konferenciája a talajvédelem, a vízmegőrzés és a korszerű talajművelés legfontosabb kérdéseit járta körül.
A fenntartható és eredményes gazdálkodás titkait is feltárták azon az online konferencián, amelynek középpontjában a termőföld megóvása és termőképességének maximalizálása állt. Az eseményen elismert talajtani szakemberek és a szektor meghatározó vállalatainak képviselői osztották meg tapasztalataikat a betakarítás utáni hatékony tarlókezelési eljárásokról, valamint az őszi vetésű szántóföldi növények korszerű talajművelési technológiáiról. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői termelési, gépesítési-technológiai és egyetemi nézőpontból is megvizsgálták a témát. A beszélgetés vendégei között Birkás Márta professzor asszony egykori tanítványai is helyet kaptak, akik a neves agrármérnök szellemi örökségét és szakmai szemléletét képviselték.
A Talajban a megoldás Agroinform online konferenciát itt visszanézheted:
Előadók és előadások
Élő talajok, kisebb aszálykár – a talajélet szerepe a mezőgazdaság alkalmazkodásában
Víg Vitália talajökológus, talajegészség-szakértő, Terravitka, TMG
A talajélet és a szervesanyag-gazdálkodás kulcsszerepet játszik abban, hogy a mezőgazdaság alkalmazkodni tudjon az egyre gyakoribb aszályos időszakokhoz – hangsúlyozta előadásában Víg Vitália. Rámutatott: Magyarországon évek óta jelentős csapadékhiány halmozódik fel, miközben a talajok humusztartalma folyamatosan csökken. Pedig minden egyes százaléknyi szervesanyag-növekedés hektáronként 100–150 köbméter többletvizet képes megkötni.
A fedetlen, rendszeresen bolygatott talajokról a csapadék jelentős része lefolyik, míg a mulccsal vagy élő növényzettel borított területek hatékonyabban szivárogtatják be és tartják meg a nedvességet. A talaj szerkezetének kialakításában kiemelt szerep jut a mikroorganizmusoknak, a gombáknak és a gilisztáknak, amelyek nélkülözhetetlenek a humuszképződéshez és a vízmegtartó képesség javításához.
Víg Vitália – Fotó: TMG
Az előadó szerint a túlzott talajművelés roncsolja ezt az élő rendszert, ezért a talajbolygatás csökkentése, a no-till technológia, a takarónövények alkalmazása és a folyamatos talajfedés egyre fontosabb eszközök. A mulccsal fedett területeken akár 15–20 Celsius-fokkal alacsonyabb lehet a talaj hőmérséklete, ami kedvez a talajélet fennmaradásának.
A szakember hangsúlyozta: az aszály elleni küzdelemben azok a gazdaságok lehetnek sikeresek, amelyek képesek növelni talajaik szervesanyag-tartalmát, javítani szerkezetüket és minél több csapadékvizet helyben tartani. A jövő mezőgazdaságának egyik legfontosabb feladata az élő talajok megőrzése és helyreállítása.
Víg Vitália prezentációját IDE kattintva nézheted meg újra.
Betakarítás után a tarló alatt
Kovács Károly Zoltán talajtani és térinformatikai szakember, Talajtérkép Kft.; a Magyar Talajtani Társaság Oktatási és Ismeretterjesztési Szakosztály elnöke
A talajok állapota és a tarlókezelés szerepe a klímaváltozás korában állt a szakmai előadás középpontjában, amely rámutatott: a mezőgazdaság már évek óta érzékeli azokat a változásokat, amelyeket a klímamodellek régóta jeleztek. Magyarországon nő a hőségnapok száma, egyre hosszabbak a száraz időszakok, miközben a csapadék rövid idő alatt, nagy intenzitással érkezik. Ez fokozza az aszály és az erózió veszélyét, miközben az ország területének 57 százaléka mezőgazdasági művelés alatt áll, ami jelentős felelősséget ró a gazdálkodókra.
Kovács Károly Zoltán – Fotó: Talajtérkép Kft.
Az előadó hangsúlyozta, hogy Magyarország talajai rendkívül változatosak, ezért nincs mindenhol alkalmazható egységes megoldás. A talajok vízmegtartó képessége, szerkezete és szervesanyag-tartalma nagyban függ a helyi adottságoktól. Kiemelte, hogy a monokultúrás művelés és az élő gyökérzet időszakos hiánya jelentősen gyengíti a talajéletet, csökkenti a humusztartalmat és fokozza a szénveszteséget.
A megoldás kulcsa a biodiverzitás növelése, a talaj folyamatos fedése és az élő gyökérzet fenntartása. Az előadó szerint a betakarítás után különösen fontos a magas tarló meghagyása, amely árnyékolja a talajt, mérsékli a felmelegedést, csökkenti az UV-sugárzás káros hatásait és segíti a talajélet fennmaradását. A jövő sikeres gazdálkodása a talajvédelemre, a szervesanyag-visszapótlásra és a természetes folyamatokkal együttműködő művelési rendszerekre épülhet.
Kovács Károly Zoltán prezentációját IDE kattintva nézheted meg újra.
Aszály ellen 80:20, azaz talajszerkezet és talajélet együtt
Berecz Sándor mezőgazdasági üzletágvezető, Calmit Hungária Kft.
– A mezőgazdasági üzletágban talajjavító termékek szaktanácsadásával, értékesítésével és kijuttatásával foglalkozunk, célunk a termésbiztonság növelése az aszályos időszakokhoz való alkalmazkodással – mondta a szakember. – Az elmúlt 6–7 évben egyre gyakoribbak a szélsőségesen száraz periódusok, miközben a csapadék eloszlása egyenetlenné vált, így a talaj vízmegtartó képessége kulcskérdés lett. A leromlott talajszerkezet, az alacsony humusztartalom és a kedvezőtlen kationarányok miatt a víz beszivárgása és hasznosulása jelentősen romlik, ami csökkenti a terméspotenciált. Talajvizsgálati adatok szerint több millió hektár gyenge vízgazdálkodású terület található hazánkban.
Berecz Sándor – Fotó: Calmit Hungária Kft.
A megoldás a talajszerkezet és a talajélet helyreállítása, különösen a kalcium szerepének erősítésével. A megfelelő kalcium–magnézium–nátrium arány javítja az aggregátumképződést, a levegőzöttséget és a vízbeszivárgást. Kísérletek igazolják, hogy a kalcium-szulfát és mészalapú kezelések akár többszörösére növelhetik a víz beszivárgását és jelentősen javítják a víztároló kapacitást. Ez a gyakorlatban stabilabb termést és jobb aszálytűrést eredményez. A cél nem csupán a hozam növelése, hanem a talaj hosszú távú működőképességének helyreállítása.
Berecz Sándor prezentációját IDE kattintva nézheted meg újra.
A Talajdiagnosztika szerepe a növénytáplálásban. A talajban rejlő lehetőségek és problémák feltárása, meghatározása a gyakorlatban
Havancsák Attila ügyvezető, biológiai talajerő-gazdálkodási szakmérnök, Talajdiagnosztika Kft.
A szakmérnök előadásában rámutatott: a termelők visszajelzései hívták életre a Talajdiagnosztika Kft. szakmai tevékenységét, miután sok esetben a talajvizsgálati eredmények és a betakarítási hozamok között jelentős eltérések mutatkoztak. Ennek okát vizsgálva két alapvető problémára derült fény: egyrészt a jelenlegi talajvizsgálati módszerek nem adnak teljes képet a talaj tápanyagtőkéjéről, másrészt hiányzik a talajt egységes rendszerként kezelő szemlélet. A talaj termékenységét valójában három pillér határozza meg: a fizikai, kémiai és biológiai minőség.
Havancsák Attila – Fotó: Talajdiagnosztika Kft.
A fizikai rész a víz- és levegőgazdálkodásért felel, a talaj „szivacsként” működik; a kémiai oldal a tápanyagok feltárhatóságát és hasznosulását jelenti; míg a biológiai komponens a mikrobiom révén szabályozza a tápanyagok körforgását és a növények ellátását. A cég fejlesztései új laboratóriumi és mikrobiológiai vizsgálati módszereket alkalmaznak a talajélet, a tápanyagmobilitás és a mikrobiális funkciók pontosabb feltérképezésére. A cél egy integrált, rendszerszintű talajdiagnosztika, amely valós képet ad a talaj állapotáról, és megalapozza a hatékonyabb, célzottabb gazdálkodási döntéseket.
Havancsák Attila prezentációját IDE kattintva nézheted meg újra.
Talajegészség fontossága
Félegyházi Fruzsina Magyar Talajtani Társaság, Talajtérkép Kft.
Félegyházi Fruzsina előadásában a talajegészség fontosságát hangsúlyozta, kiemelve, hogy a talaj állapota nem rövid távon értelmezhető, hanem egy összetett, hosszú távú rendszer részeként működik. Rámutatott arra, hogy a talaj és az emberi egészség között szoros kapcsolat áll fenn a mikrobiom fogalmán keresztül, hiszen a talajban élő mikrobiális közösségek alapvetően meghatározzák a növények tápanyagellátását és a talaj működését. Az „egy egészség” elv szerint a talaj, a növények, az állatok és az ember egészsége elválaszthatatlan egymástól.
Félegyházi Fruzsina – Fotó: Talajtérkép Kft.
Előadásában ismertette, hogy a talajegészség három pilléren nyugszik: fizikai, kémiai és biológiai minőségen. A fizikai szerkezet a víz- és levegőgazdálkodást határozza meg, a kémiai oldal a tápanyagok feltárhatóságáért felel, míg a biológiai komponens a mikrobiom működését jelenti. Hangsúlyozta, hogy a talaj nem homogén közeg, hanem genetikai szintekből és mikroélőhelyekből áll, amelyek eltérő mikrobiális közösségeknek adnak otthont.
Félegyházi Fruzsina kitért arra is, hogy a nem megfelelő talajművelés, különösen a túlzott bolygatás, károsítja ezeket a közösségeket, ami hosszú távon rontja a talaj termőképességét, vízháztartását és a növények fejlődési feltételeit. Felhívta a figyelmet arra, hogy a talaj számos ökoszisztéma-szolgáltatást biztosít, így a klímaszabályozást, a vízmegtartást és a tápanyag-körforgást is.
Az előadó szerint a regeneratív szemlélet pozitív visszacsatolást indít el: jobb szerkezet, aktívabb mikrobiom, erősebb gyökérfejlődés és stabilabb hozamok irányába. Végül hangsúlyozta a tudástranszfer hiányát a gazdálkodók, kutatók és döntéshozók között, valamint a birtokszerkezet és a rövid távú bérleti viszonyok jelentette akadályokat, amelyek lassítják a talajegészség-alapú gazdálkodás elterjedését.
Félegyházi Fruzsina prezentációját IDE kattintva nézheted meg újra.
Vízmegőrzés a termőtalajban a szármaradványokkal
Daoda Zoltán szakmai igazgató, AGRO.bio Hungary Kft.
Előadásában Daoda Zoltán visszatekintett arra, hogy 50–80 évvel ezelőtt a növénytermesztés alapját az istállótrágya jelentette, amely komplex tápanyag- és mikrobiális utánpótlást biztosított a talaj számára. A mezőgazdaság intenzívebbé válásával, az állatállomány csökkenésével és a kémiai inputok elterjedésével ez a rendszer visszaszorult, majd megjelentek a biológiai oltóanyagok is. A hangsúly ma egyre inkább a szerves anyagok – különösen a szármaradványok – hatékony visszaforgatására kerül, mivel ezek jelentős tápanyag- és szénforrást képviselnek.
_(1)_fitmax_750x750_0.jpg)
Daoda Zoltán – Fotó: Agroinform
A talaj vízgazdálkodása kulcskérdés: nem elsősorban vízügyi, hanem talajhasználati és művelési döntések határozzák meg, hogy a talaj képes-e „szivacsként” tárolni és késleltetve leadni a vizet. A talaj biológiai aktivitása – cellulózbontás, humuszképződés, mikrobiális folyamatok – alapvetően befolyásolja a szerkezetet és a vízmegtartást. A szármaradványok eltávolítása vagy égetése helyett azok visszahagyása és irányított lebontása javasolt.
A fenntartható rendszerben a szakember szerint kiemelt szerepe van a talajkímélő művelésnek, a takarónövényeknek és az erózió elleni védelemnek. A változások hatása nem azonnali: jellemzően 3–5 éves távon jelentkezik, de stabilabb termésbiztonságot, jobb aszálytűrést és magasabb vízhasznosulást eredményez.
Daoda Zoltán prezentációját IDE kattintva nézheted meg újra.
Őszi vetésű szántóföldi növények talajművelési technológiái
Petrás Gábor műszaki fejlesztési osztályvezető, KITE Zrt.
A szakember elmondta: a talajművelés célja, hogy a növények számára kedvező feltételeket biztosítson a gyökérzónában, különösen a víz-, levegő- és tápanyag-gazdálkodás javításával, valamint a talaj termőképességének fenntartásával. Emellett fontos feladata a gyomok mechanikai visszaszorítása, a tápanyagok bedolgozása és a talajtömörödések megszüntetése. Ugyanakkor az intenzív művelésnek vannak hátrányai is: növeli a taposási kárt, rontja a talajszerkezetet, fokozza az eróziót, csökkenti a vízmegtartó képességet és a szervesanyag-tartalmat.
Petrás Gábor – Fotó: KITE Zrt.
A jogszabályi előírások (HMK) a talajvédelem irányába hatnak: kötelező a minimális talajborítottság fenntartása bizonyos időszakokban, és korlátozott az intenzív bolygatás erózióérzékeny területeken, különösen lejtős táblákon és kockázatos növényeknél (pl. kukorica, napraforgó).
A talajművelési rendszerek a hagyományos forgatásos műveléstől a redukált, mulcsos, sávos (strip-till) rendszereken át egészen a direktvetésig terjednek. A tendencia egyre kevesebb menetszámot és nagyobb talajborítottságot jelent, ami javítja a vízmegtartást és csökkenti az eróziót. A modern rendszerekben a szármaradvány kulcsszerepet kap: nem hulladék, hanem értékes erőforrás, amely segíti a talajéletet és hosszú távon fenntarthatóbbá teszi a termelést.
Petrás Gábor prezentációját IDE kattintva nézheted meg újra.
Ez hangzott el a kerekasztal-beszélgetésen
Az online konferencia Dr. Birkás Márta munkássága előtt tisztelgő kerekasztal-beszélgetéssel zárult három egykori tanítvány, Dr. Bottlik László (operatív növénytermesztési divízióvezető, Talentis Agro Zrt.), Dr. Kalmár Tibor (ügyvezető, Vaderstad Kft.) és Dr. Kovács Gergő Péter (egyetemi docens, Növénytermesztési Tudományok Intézet, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem) részvételével, Mátyás-Horváth Janka vezetésével.
A kerekasztal-beszélgetés Dr. Birkás Márta professzor szakmai örökségére építve a hazai talajművelés és talajkímélő gazdálkodás aktuális helyzetét, valamint a tudás átadásának és alkalmazásának kérdéseit járta körül. A résztvevők közös kiindulópontja az volt, hogy a talajok állapotát ma egyszerre terheli a vízháztartás romlása, a szerkezetkárosodás, a szervesanyag-csökkenés és a klímaváltozásból fakadó szélsőséges időjárás.
Fotó: Agroinform
Dr. Bottlik László hangsúlyozta, hogy a legkritikusabb tényező jelenleg a talajok vízkészletének kimerülése, amelyet csak részben tudnak kompenzálni az agrotechnikai beavatkozások. Rámutatott arra is, hogy a talajismeret hiánya tovább nehezíti a hatékony döntéshozatalt, ugyanakkor a kímélő művelési rendszerek már egyre szélesebb körben jelen vannak a gyakorlatban, ami kedvező tendencia.
Dr. Kalmár Tibor a talajművelési rendszerek technológiai oldalát emelte ki. Felhívta a figyelmet a szervesanyag-vesztésből eredő szerkezetromlásra, a tömörödési és porosodási problémákra, valamint arra, hogy a modern géptechnológia ugyan rendelkezésre áll, de önmagában nem garancia a helyes talajhasználatra. Kiemelte a tarlóművelés és a felszínvédelem jelentőségét, valamint azt, hogy a precízebb, kontrolláltabb művelési rendszerek – akár GPS-vezérelt megoldásokkal – új szintet nyitnak a hatékonyságban és fenntarthatóságban.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Dr. Bottlik László (operatív növénytermesztési divízióvezető, Talentis Agro Zrt.), Dr. Kalmár Tibor (ügyvezető, Vaderstad Kft.) és Dr. Kovács Gergő Péter (egyetemi docens, Növénytermesztési Tudományok Intézet, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, valamint Mátyás-Horváth Janka műsorvezető – Fotó: Agroinform
Dr. Kovács Gergő Péter az oktatás és a tudástranszfer szerepét hangsúlyozta. Elmondása szerint a talajkímélő technológiák ismerete az oktatásban régóta jelen van, a probléma inkább az alkalmazás következetességében keresendő. Kiemelte a mérésekre és adatokra épülő döntéshozatal fontosságát, a talaj fizikai, kémiai és biológiai állapotának együttes vizsgálatát, valamint a talajbiológia – például a mikrobiológiai aktivitás és indikátorok – egyre hangsúlyosabb szerepét a korszerű szemléletben.
A beszélgetés összegzése szerint a szükséges tudás, technológia és eszközpark ma már rendelkezésre áll, a kulcskérdés a szemlélet, az adaptáció sebessége és a gyakorlatban történő következetes alkalmazás. A résztvevők abban is egyetértettek, hogy a Birkás Márta által képviselt gondolkodásmód ma is iránytűt ad a fenntartható és okszerű talajhasználathoz.
Indexkép: Shutterstock
Támogatók:
Szakmai partnereink:
