Az Európai Parlament várhatóan márciusban dönthet arról, hogy bizonyos új géntechnológiai eljárásokkal (NGT) előállított élelmiszereket ne kelljen külön jelölni a boltok polcain. A döntés azonban messze túlmutat egy technikai jogszabály-módosításon. A tervezett uniós irány szerint bizonyos génszerkesztett termékek kikerülhetnek a kötelező jelölési rendszerből, ami alapjaiban érintheti a fogyasztók tájékozódási lehetőségeit, a vetőmagpiac működését és az ökológiai gazdálkodás jövőjét is.
A kérdés élesen megosztja a szakmát: míg a döntéshozók egy része az innováció gyorsítását hangsúlyozza, addig a bioszektor képviselői a transzparencia elvesztésétől, a szennyeződés kockázatától és a gazdák mozgásterének szűkülésétől tartanak. Dr. Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője és a Magyar Biokultúra Szövetség általános alelnöke, valamint Dr. Drexler Dóra, az IFOAM Organics Europe alelnöke egyaránt arra figyelmeztet: a döntés hosszú távon nemcsak a biogazdálkodás hitelességét, hanem az európai élelmiszerlánc egészébe vetett fogyasztói bizalmat is próbára teheti.
Dr. Roszík Péter szerint ez a lépés nemcsak a magyar, hanem az egész európai biogazdálkodást nehéz helyzetbe hozhatja. Mint hangsúlyozta, a biotermelés egyik alapfeltétele éppen az, hogy mentes legyen minden géntechnológiai eljárástól – beleértve az új típusú, génszerkesztésen alapuló technikákat is. Az uniós jogalkotó ezt elvben el is ismeri, hiszen a biotermékek esetében továbbra is tiltott lenne az NGT-k alkalmazása. A probléma azonban ott kezdődik, hogy a konvencionális termékeknél megszűnne az egyértelmű megkülönböztetés.
A Magyar Biokultúra Szövetség általános alelnöke arra emlékeztetett: a hagyományos GMO-k esetében is volt egy időszak, amikor gyakorlatilag csak a biojelölés jelentett biztos garanciát a mentességre. Ez akkor paradox módon kedvezett a biogazdálkodásnak, mert a fogyasztók tudatosan keresték az egyértelműen GMO-mentes termékeket. Most azonban a helyzet összetettebb: az új technológiák esetében a jelölés eltörlése a bioágazat számára nemcsak piaci, hanem technológiai kockázatokat is hordoz.
Veszélyben a bioágazat
Az egyik legnagyobb veszélyt a szennyeződés jelenti. Dr. Roszík Péter rámutatott, hogy a természetben lehetetlen teljes mértékben elszigetelni egymástól a különböző termesztési rendszereket. Egy idegen beporzású növénynél – például kukoricánál – a szomszédos területen termesztett NGT-növény pollenje könnyen átkerülhet egy biogazdaság állományába. Ez a szennyeződés visszafordíthatatlan, és hosszú távon a biotermelők ellehetetlenüléséhez vezethet.
Dr. Roszík Péter– Fotó: Agroinform.hu
A biogazdálkodás alapvetően természetközeli módszerként határozza meg magát, amelynek működését négy alapelv vezérli: a környezet védelme, a méltányosság, a gondosság és az egészség elve. Dr. Roszík Péter szerint az új géntechnológiai eljárások alkalmazása mind a négy alapelvet sérti. Bár az NGT-k nem idegen fajok génjeit ültetik be a növényekbe, mint a korábbi transzgenikus GMO-k, mégis mélyreható beavatkozást jelentenek a genomba, olyan hatásokkal, amelyek következményei ma még nem láthatók előre.
Különösen problematikusnak tartja azt, hogy míg egy laboratóriumban végzett géntechnológiai beavatkozás kontrollálható, a mezőgazdaságban alkalmazott módosítások a természetbe kerülve már nem visszavonhatók. A génmódosított növények kereszteződhetnek vadon élő vagy termesztett fajtákkal, ami olyan folyamatokat indíthat el, amelyeket sem megállítani, sem teljes mértékben nyomon követni nem lehet.
A szakember szerint a jelölési kötelezettség eltörlése nem véletlen. Úgy látja, az európai döntéshozók attól tartanak, hogy a társadalom reakciója hasonló lenne a korábbi GMO-vitákhoz: a fogyasztók jelentős része elutasítaná az új technológiával előállított élelmiszereket. A jelölés hiányában azonban a vásárlók elveszítik annak lehetőségét, hogy tudatos döntést hozzanak.
Ha nem tudják, nem fáj?
Magyarország helyzete ebből a szempontból különleges. Az ország már 2005-ben moratóriumot vezetett be a GMO-k termesztésére, és az Alaptörvény is rögzíti a GMO-mentesség elvét. Dr. Roszík Péter hangsúlyozta: magyar jogértelmezés szerint az új géntechnológiai eljárásokkal létrehozott szervezetek is génmódosítottnak minősülnek, így alkalmazásuk az Alaptörvénnyel is ütközhet. Az Agrárminisztérium eddig következetesen ezt az álláspontot képviselte az uniós tárgyalásokon.
Ugyan ez a döntés most a génszerkesztésről, nem a génmódosításról szól, de a szakma szerint a lépés nem kevésbé aggályos – Fotó: Shutterstock
A következő hetekben ezért több fronton is intenzív lobbitevékenység zajlik. A biogazdálkodók és civil szervezetek európai és hazai szinten is igyekeznek megszólítani a parlamenti képviselőket, különös tekintettel a jelölési kötelezettség visszaállítására, a tagállami tiltás lehetőségének megőrzésére, valamint a szabadalmaztatás kérdésére.
Dr. Roszík Péter szerint semmi nem szól az ellen, hogy az új géntechnológiával előállított termékek címkéjén egyértelműen feltüntessék az alkalmazott eljárást. Ha a technológia valóban biztonságos és előnyös, akkor a transzparencia nem jelentene problémát. Ellenkező esetben azonban a jelölés elmaradása súlyos bizalomvesztéshez vezethet – nemcsak a biogazdálkodásban, hanem az egész élelmiszerláncban.
A vita tétje így jóval túlmutat egy technikai szabályozáson: arról szól, hogy a fogyasztók mennyire maradhatnak urai annak, mi kerül az asztalukra, és hogy Európa meg tudja-e őrizni a biogazdálkodás hitelességét egy gyorsan változó technológiai környezetben.
Dr. Drexler Dóra – Fotó: Agroinform.hu
Félnetek nem kell, jó lesz? Homályban az egészségügyi hatások
A génszerkesztett növények európai engedélyezésének tervezett lazítása súlyos kérdéseket vet fel a fogyasztók tájékoztatása, a vetőmagpiac jövője és a gazdák mozgástere szempontjából – erősítette meg Dr. Drexler Dóra, az Ökológiai Gazdálkodók Európai Szövetsége (IFOAM Organics Europe) alelnöke, aki szerint az ökológiai gazdálkodás maradhat az egyetlen biztos pont a vásárlók számára.
A jelenleg tárgyalt uniós jogszabály-tervezet egyik legnagyobb problémája Drexler Dóra szerint is az, hogy a fogyasztók nem fogják tudni megkülönböztetni, mely élelmiszerek készültek génszerkesztett növények felhasználásával, és melyek nem; az úgynevezett NGT–1 kategóriába sorolt génszerkesztett növényeknél semmilyen kötelező jelölés nem segíti majd a vásárlókat az élelmiszerlánc végén.
Az egyetlen biztos pont az ökológiai logó marad. Ott egyértelműen tilos a génszerkesztett növények használata, és mindent meg is tesznek azért, hogy ezek ne kerüljenek be a rendszerbe
– hangsúlyozta.
Felmerül a kérdés: jelenthet-e egészségügyi kockázatot a génszerkesztés? Drexler Dóra szerint éppen ez az egyik legnagyobb gond. „Nem tudjuk. Egyszerűen nem állnak rendelkezésre olyan hosszú távú vizsgálatok, amelyek kizárnák a kockázatokat” – fogalmazott. Bár közvetlen egészségügyi hatásokról jelenleg nincs bizonyíték, a bizonytalanság önmagában is aggodalomra ad okot.
A kockázatok azonban nem csak a fogyasztóknál jelentkezhetnek. Az alelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a génszerkesztett növényekhez kapcsolódó szabadalmi rendszer alapjaiban alakíthatja át a vetőmagpiacot. A génszerkesztéssel létrehozott tulajdonságokat kódoló génszekvenciák levédhetők, és ezek használatáért fizetni kell. Ez könnyen kiszoríthatja a kisebb, helyi nemesítőházakat a piacról.
Ráadásul előfordulhat olyan helyzet is, hogy egy hagyományos nemesítő – génszerkesztés alkalmazása nélkül – olyan tulajdonságot hoz létre, amelyet már valaki levédett. Ebben az esetben jogi konfliktus alakulhat ki. „A hazai nemesítőházak eltörpülnek a globális multinacionális cégek mellett, amelyek várhatóan tovább koncentrálják a piacot” – tette hozzá.
Dr. Drexler Dóra szerint mindez megkérdőjelezi azt az érvet is, miszerint a génszerkesztés elsősorban a gazdák érdekeit szolgálná.
Bár gyakran hivatkoznak szárazságtűrésre vagy jobb betegség-ellenállóságra, ezek a tulajdonságok eddig nem jelentek meg látványosan ott sem, ahol a technológia már szabadon alkalmazható.
„A piacon eddig inkább olyan termékek jelentek meg, amelyek üzleti vagy ipari érdekeket szolgálnak” – mondta, példaként említve a Japánban forgalomba került, megemelt idegnyugtató hatóanyag-tartalmú paradicsomot, illetve a felvágás után sem barnuló banánt és csiperkegombát. Ezek inkább a feldolgozóipar és a kereskedelem számára előnyösek, nem pedig a gazdák vagy a fogyasztók számára.
Fogyasztók? Gazdák? Ugyan már! Kőkemény piaci érdekek
A jogalkotási folyamat kapcsán az alelnök arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Parlamentben módosító javaslat hiányában akár szavazás nélkül is elfogadható a tervezet. Ezért kulcsfontosságú, hogy politikai támogatást kapjanak azok a módosítások, amelyek például a szabadalmak kérdésének újratárgyalására kényszeríthetik az uniós intézményeket. Több országban már civil kezdeményezések is indultak annak érdekében, hogy az állampolgárok közvetlenül megszólíthassák európai parlamenti képviselőiket.
Pozitívumként ugyanakkor kiemelte: a jelenlegi tervezet kimondja, hogy az ökológiai gazdálkodásban továbbra is tilos a génszerkesztett növények használata. Ez a bioszektor számára egyfajta védett övezetet jelenthet. Emellett a vetőmagokon kötelező lesz feltüntetni a génszerkesztés alkalmazását, ami elvileg lehetőséget ad a gazdáknak az elkerülésre.
„Ha a legrosszabb forgatókönyv valósul meg, és a szabályozás jelen formájában lép életbe, akkor is azon dolgozunk, hogy az ökológiai szegmens tiszta maradjon a génszerkesztett növények használatától” – fogalmazott Dr. Drexler Dóra, hozzátéve: a kérdés tétje nem kevesebb, mint az élelmiszer-rendszer átláthatósága és a gazdák, valamint a fogyasztók valódi választási szabadsága.
Indexkép: Shutterstock
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
