A Magyar Gabonafeldolgozók Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége, azaz a Gabonaszövetség 35 éves jubileumi rendezvényén mindhárom tagozat értékelte a gabonapiaci helyzetet, és vázolta elképzeléseit a teendőkről. Berkes Gábor, a Gabonaszövetség és azon belül a Kereskedők Tagozatának új elnöke az Agroinform kérdéseire is válaszolt.
Berkes Gábor közgazdászként végzett, pályafutását a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál kezdte, majd 2008-ban csatlakozott az akkori Agrograinhez, amely később a Cargill része lett. Dolgozott Lengyelországban, ahol a Cargill ellátási láncának vezetőjeként irányította a gabona-, olajosmag- és inputkereskedelmet az országban, jelenleg pedig a Cargill Magyarország Zrt. elnök-vezérigazgatója és a kelet-európai régió gabonakereskedelmi vezetője.
A szakember hangsúlyozta: a Gabonaszövetség továbbra is szakmai alapon, politikai befolyástól függetlenül kíván működni. A kormányváltásban pedig nagy lehetőséget lát arra, hogy valódi párbeszéd legyen a Gabonaszövetség és a szakpolitika között:
A szövetség a malomiparnak, a takarmányiparnak és kereskedelemnek is a 80-90%-át képviseli. Nagy szakmai tudás birtokában vagyunk, emellett nemzetközi szervezeteknek is a tagjai vagyunk. Segíteni tudunk az agrárpolitikának a piaci folyamatok megértésében, jó szakmai döntések meghozatalában és egy jövőkép felrajzolásához is nagyban hozzá tudunk járulni”
– ajánlotta a figyelmébe a szakvezetésnek a Gabonaszövetséget az elnök.
A gabonakereskedő álláspontja szerint annál jobban működik a piac, minél kevesebb szabályozás befolyásolja. Berkes Gábor utalt Bóna Szabolcs agrárminiszterre, aki jelzete: bár visszaállították az ukrán termékek behozatali tilalmát, ez csak rövid távon megoldás, hosszabb távon a minőség oldaláról kell megfogni mindenféle import terméket, és nekünk is a minőség terén kell versenybe szállnunk.
Berkes Gábor – Fotó: Agroinform
Berkes Gábor előadást is tartott, amiből kiderült, hogy az élelmiszer-biztonság, a fajtaválasztás, a termesztéstechnológia, a tárolástechnika és a logisztika terén is lennének javaslataik. A raktározás képzést éppúgy fontosnak tatja, mint azt, hogy jóval kevesebb, de a piaci igényekhez igazított búzafajtát termeljen az ország. Ugyanakkor rámutatott néhány hiányosságra a szövetség működésében is: több digitális kommunikáció szükséges a nyilvánossággal, hogy szélesebb körben is bemutassák a szövetség céljait és működését.
Az üzleti életben pedig a digitalizáció fokozására lenne szükség. Példaként említette, hogy
Romániában a termelők túlnyomó többsége már teljesen digitális rendszerben kommunikál a kereskedőkkel, a szerződéskötéstől kezdve a szállítási dokumentációig. Nálunk még mindig rengeteg ember dolgozik papírok nyomtatásával, lefűzésével és adminisztrációval.”
Elismerte, hogy a szövetségnek élen kellene járnia a digitális megoldások bevezetésében. Szóba hozta a gabonamérlegek pontatlanságát is, amit nagyobb szakmai együttműködéssel lehetne hitelesebbé tenni. Kritikával illette ugyanakkor a MÁV vasúti rakodófoglalási rendszerét, aminek a rossz működésén az ország egész agrártársadalma sokat veszít. Ennek megoldását minisztériumi szinten kell kezdeményezni.
Csavajda Zsolt – Fotó: Agroinform
A takarmányipar helyzetéről Csavajda Zsolt, a Takarmánygyártók Tagozatának alelnöke beszélt. Elmondása szerint a magyar takarmányipar évente mintegy 4 millió tonna terméket állít elő, miközben az állattenyésztés költségeinek jelentős részét ez az ágazat viseli. A szakember szerint a szigorodó környezetvédelmi előírások miatt érezhetően áthelyeződik az állatifehérje-előállítás Nyugat Európából a középkelet-európai térségbe, ami bizakodásra adhat okot. Magyarországon a csirkehústermelés az elmúlt évtizedben jelentősen emelkedett. Ugyanakkor a takarmányipar előtt komoly kihívások áll. Csavajda Zsolt szerint az Európai Unió fenntarthatósági és zöld előírásai jelentős adminisztratív és pénzügyi terheket rónak az ágazatra.
Nincs értelme annak, hogy párhuzamosan fizessünk olyan díjakat, amelyek semmi hozzáadott értéket nem adnak. A szövetségnek mint lobbi szervezetnek ezen a téren nagyon sok teendője volna”
– mutatott rá a szakember. A takarmányipar szereplői ugyanakkor sérelmezik, hogy válsághelyzetek esetén – például madárinfluenza vagy száj- és körömfájás járvány idején – az ágazat gyakran kimarad a támogatásokból, miközben a gazdasági veszteségek jelentős részét viseli. Csavajda Zsolt arra is rámutatott, hogy bizonyos alapanyagok tekintetében erősen függünk a kínai beszállításoktól, ami veszélyeket rejt.
Lengyel Tamás – Fotó: Agroinform
Lengyel Tamás a Malomipari szövetség képviseletében szólalt fel, amely a hazai malmok 91%- át képviseli. Véleménye szerint szakadozott az értéklánc a magyar agráriumban, azaz a nemesítők, a termelők, a kereskedők és a malmok nem hangolták eddig össze tevékenységüket, ami elégedetlenséget szülhet mindegyik fél számára.
Az ágazati szereplők együttműködési szintje nem elegendő a magyar búza és a malomipar versenyképességének érdemi növeléséhez. Elengedhetetlen a szakmai koordináció annak érdekében, hogy a mostani, évi 1–1,1 millió tonna búza megőrlésétől eljussunk a 1,5 millió tonnás őrlési szintre”
– fogalmazott a szakember. Malmi szempontból nem a búza származása a lényeges, hanem az adott genetika alkalmazkodási képessége a jelenlegi időjárási körülményekhez, a minőségi paraméterei és a piaci versenyképessége. Ezért szerinte az EU tagállamaiból érkező, ellenállóbb fajták térnyerése vérható. A szakember rámutatott arra is, hogy nem várható a belföldi lisztfogyasztás bővülése, ezért növekedési lehetőséget elsősorban az exportpiacokban lát. A Malomipari szövetség célja a magyar liszt nemzetközi pozíciójának megerősítése annak érdekében, hogy az ismét egyedi márkaként jelenjen meg a nemzetközi piacon.
A Gabonaszövetség azt is leszögezte, hogy tisztában van a nehéz klimatikus és gazdasági helyzettel. A háborús konfliktusok, a klímaváltozás és az európai gazdaság gyengülése egyszerre nehezítik a termelők, a feldolgozók és a kereskedők helyzetét. A függés kölcsönös: vigyázzunk egymásra!
Indexkép: Agroinform.
