"A cseresznyelégy biológiájában és a védekezés lehetőségeiben nincs változás. Tavaly a 12. felhívás teljes egészében a „diólégy” és a két cseresznyelégyfaj elleni védekezésről szól. A kiváló Kerti Kalendárium júniusi száma felsorolja a házikertekbe javasolt cseresznyefajtákat. Ezek érési ideje május közepétől- július elejéig tart. A permetezés időpontját ezért mindenki a saját fajtája, a tavalyi fertőzés és a rovarölő szerek élelmezés-egészségügyi várakozási ideje alapján határozhatja meg. Ebben a számításban segíthet a fánkra kiakasztott ragacsos sárgalap rendszeres ellenőrzése" – írja dr. Zsigó György, legfrissebb felhívásában.
"Több készítménnyel is védekezhetünk ellene. A piretroid hatóanyagúak kontaktak (érintőlegesek), ezekkel ismételni kell a kezelést és a teljes fát le kell fedni a permetlével. Ilyen a deltametrin vagy a lambda-cihalotrin, stb. Felszívódik a növénybe az acetamiprid, belülről védi a növényt (24 készítmény hatóanyaga).
A cseresznye gyors érése miatt fokozottan figyelni kell a várakozási időkre (é.v.i.). A lambda-cihalotrint tartalmazóknál 3 nap után, a deltametrint és az acetamipridet tartalmazóknál 7 nap múlva lehet a permetezés után szüretelni.
A „testvérénél”, a nyugati dióburok fúrólégynél már bevált csalogatóanyagos technológia itt is alkalmazható. A peterakás előtt fehérjetartalmú anyagokkal kell táplálkoznia a legyeknek. Az egyik III. kategóriás csalétekben lévő fehérje vonzza a legyeket. A csalétekkel együtt a bekevert rovarölő szert is benyalják. Mivel a piretroidok riasztó hatásúak a rovarokra, ezért ezekkel nem keverhető. Gombaölőkkel és tapadásfokozó készítményekkel sem kombinálható. A III. kategóriások közül tehát az acetamipridet tartalmazók jöhetnek szóba.
Kukacos cseresznye – Fotó: Zsigó György/NMNK
Ne hagyjanak termést a fákon! A múmiává alakuló maradványokról jövő tavasszal közvetlenül a mi fánkról fertőzhet pl. a virágfertőző monília. A lehullott vagy a fán maradó nyüves szemekről megindulnak a légylárvák a fák alá, mert a talajokban fognak bebábozódni, áttelelni. Jövő tavasszal találkozunk velük újra. A férges termés még összegyűjthető, a talaj bolygatásával a lágy testű nyüvek még gyéríthetőek és a csirkék is örömmel felcsipegetik a lárvákat.
A Beauveria bassiana parazita gombából készült az a mikrobiológiai készítmény, mely megfertőzi a nyüveket. A fa alatti talajra permetezve majd bemosva a talaj felső rétegébe, hatásosan gyéríti a legyeket, addig amíg azok az érzékeny lárvastádiumban vannak. Ugyanezt a műveletet meg lehet ismételni tavasszal is. Ekkor majd a bábokból kibújó, kirepülő legyek érintkeznek a gombával és pusztulnak el még mielőtt „beköpnék” a termésünket. Tehát ezzel már a jövő évi termést védik. Lehet, hogy permetezni sem kell tavasszal?" – olvasható a cikkben.
"A szárazságot a csigák sem szeretik, de az öntözött ágyásokban már könnyebben csúsznak a nedves talajon és ehetnek a friss zöldségekből is. Már május 22-én ilyen kárral találkoztam árnyékliliomon. A távoltartás, a csapdázás változatos módszereiről már többször írtam. Egy szakkönyv 16 pontban gyűjtötte össze a legjobb módszereket. Azok a kertbarátok akik inkább a csalétkeket választják, már kb. 20 szer közül választhatnak. Ezek vas-foszfátot, vas-pirosfoszfátot, metaldehidet, parazita fonálférget tartalmaznak. Sajnos a termések belsejében rejtőzködő, ott furkáló és ürítő kisméretű csigák ellen a fenti módszerekkel sem tudunk védekezni.
Május 22-én ilyen kárt okoztak a csigák az árnyékliliomon – Fotó: Zsigó György/NMNK
"A szőlőben nem okoztak nagy gondot a gombák, járvány nem alakult ki az elmúlt hetekben. Teljes mellszélességgel az amerikai szőlőkabóca elleni harcra összpontosítanak a szőlészek. Ebben a házikerteseknek is sokat segíthet a NÉBIH károsító-monitoring rendszere. A térképen, a kertjükhöz legközelebbi megfigyelő pontra kattintva, megtalálják azt, hogy ott milyen fejlettségi állapotban van a szőlőkabóca. Jelenleg lárvastádiumban szívogatnak, a sárgalapokon még nem fogtuk a szárnyas imágókat.
Most tehát a NÉBIH ismertetőjének a fotóin is látható lárvákat kutatják a kollégák, ezeket keressék Önök is a levelek fonákján. Az első permetezéseket a lárvák ellen kell időzíteni! A NÉBIH, a javasolt permetezési időpontokat is megadja és már 55 rovarölő szert engedélyezett a kabóca ellen. Szerencsére sok III. kategóriás is található köztük" – írja a szakember.
_fitmax_750x750_0.jpg "cseresznyelégy")
Parlagfű: a május 13-i fényképen az éppen kicsírázott növénykék mellett már a 20-30 cm-es példányok is megfigyelhetők. – Fotó: Zsigó György/NMNK
"A parlagfű csírázásához fény szükséges. Ahol sérül a zárt növénytakaró pl. a kapált ágyásokban, a kikopaszodott gyepekben, a facsemeték ültetőgödreinél vagy a vaddisznótúrásokban, ott nemsokára megjelennek a csírázó, majd a gyorsan növekvő parlagfüvek. Biztosan számíthatnak a megjelenésükre, mert a magjai állítólag 30-40 évig is megőrzik a csírázóképességüket. A május 13-i fényképen az éppen kicsírázott növénykék mellett már a 20-30 cm-es példányokat is megfigyelhetik. A fűnyírás utáni tarlón is kihajthat és virágozhat, ezért a házikertekben a legjobb védekezés, ha gyökerestül kihúzzák, kigyomlálják a fejlődésnek induló, még nem virágzó egyedeket. Nagyobb területen a kaszálás vagy a vegyszeres gyomirtás is megoldás lehet.
A törvény előírásai már a bimbós parlagfű jelenlétét is büntetik és ez az előírás az egész szezonra vonatkozik! Ne engedjük, hogy virágozzon, pollent szórjon! Gondoljanak arra, hogy a magyar lakosság ötödét érinti a parlagfű allergia!"
Forrás, indexkép: Dr. Zsigó György/NMNK
