Akkor vásárolunk, amikor van rá támogatás

Az AXIÁL Kft. az ország nyugati és keleti felében egyaránt jelen van. Testközelből látja a gazdálkodókat érő klimatikus kihívásokat és azt, hogyan alakítják át ezek az agrotechnikát és a gépesítési igényeket. A partnerek szűkülő anyagi mozgásterét is világosan érzékeli.

A hazai gazdatársadalom rendkívül költségérzékeny és erősen támogatásvezérelt – ismerte el Harsányi Zsolt, a cég tulajdonosa egy Budapesten megtartott sajtótájékoztatón.

Mint az az alábbi ábrán is lekövethető, a magyarországi mezőgép-beruházások a támogatási ciklusok vége felé futnak fel, és különösen megugrottak a Covid idején. Ekkor az árak kilövésével párhuzamosan bőségesen rendelkezésre álltak források is a járvány gazdasági hatásainak ellensúlyozására.

A mezőgép-vásárlások ciklikussága

A mezőgép-vásárlások ciklikussága – Fotó: NAIK – Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ

2024-ben viszont olyan visszaesést szenvedett el a gépforgalmazás, ami a pénzügyi ciklusnak ebben a szakaszában váratlan volt. A gazdatársadalmat ugyanis sokkolta az elképesztő mértékű infláció és a mezőgazdasági termelést érő kudarcok (aszályok, fagy, állatjárványok) sokasága.

Kelendőek a használt gépek

Az új gépek értékesítése nehezen tér magához. Ugyanakkor Harsányi Zsolt kiemelte: míg a CLAAS bevételei csak 2%-kal csökkentek világszinten, addig a legnagyobb gyártó forgalmazó forgalma 13%-kal esett 2025-ben. A bajai cég megőrizte előkelő helyét a hazai mezőgéppiacon. 2025-ben 883 db 80 lóerő feletti traktort adtak el Magyarországon, ennek 18%-a az AXIÁL révén került a termelőkhöz. Kombájnokból 38, teleszkópos rakodókból 35%-os volt a cég piaci részesedésük.

A cégtulajdonos kitért rá, hogy az új gépek forgalmának visszaesésével megnőtt a kereslet a használt gépek iránt, amelyeknek szintén emelkedni kezdett az ára. Ugyanakkor kiemelte, hogy ezek már jellemzően fiatalabb, jó minőségű gépek. Az AXIÁL folyamatos fejlesztésekkel igyekszik még jobb munkakörülményeket és minőségi szolgáltatást nyújtani partnereinek a gépjavításban és a szervizelésben is. Utóbbit azzal is támogatja, hogy a gépek műszaki állapotáról több adatot áramoltat vissza az azt igénylő gazdálkodók felé.

Emellett a digitális szolgáltatások fejlesztése is kiemelt szerepet kap: 2026-ban megújult webshoppal állnak az ügyfelek rendelkezésére, melynek fő célja, hogy Magyarország egyik legnagyobb mezőgazdasági alkatrész-ellátásáért felelős webshopja folyamatosan alkalmazkodjon a gazdálkodók igényeihez.

Harsányi Zsolt (Axiál Kft.)

Harsányi Zsolt (Axiál Kft.) – Fotó: AXIÁL Kft.

Most indulnak a beruházások

Harsányi Zsolt az előadása végén reményének adott hangot, hogy a gazdasági fellendülés legkésőbb 2027-ben kezdetét veszi. Ezt elsősorban arra alapozta, hogy az állattartótelepi beruházásokhoz most érkeztek meg a támogató okiratok, a fejlesztések megvalósítására pedig két év áll a pályázók rendelkezésére.

Csökkent az infláció és a hitelkamatok, ami akkor is pozitív, ha a lengyelek még mindig 2 százalékpontos előnyben vannak ezen a téren.

Ezek az évek a gépforgalmazói mezőnyt is megrostálják. Az AXIÁL Kft. azonban megerősödve, újabb gépmárkákkal és áruszegmensekkel gyarapodva, versenyképes üzemmérettel kerülhet ki ebből a küzdelemből” – adott hangot bizakodásának a cégvezető.

Még néhány kényes kérdés

Az Agroinformnak az előadás végén maradt még néhány kérdése az elhangzottakkal kapcsolatban.

– Mit jelentett Önöknek, és mit a gazdálkodóknak a precíziósgép-beszerzési pályázat elmaradása?

– A legnagyobb baj az, hogy mindenki számított, készült a kiírásra. Ezek a gépek most a raktárakban állnak. Közben azok, akik egy pályázati körrel korábban már belefogtak egy digitálisabb gazdálkodásba, megrekedtek félúton a céljaik felé. Azt is bajnak tartom, hogy a modern technológia viszonylag kevesekhez jutott el.

– A klímaváltozás miképpen alakítja át a gépparkot?

– Az ekét már nem keresik a gazdálkodók, kevesebb a művelet, a géphasználat, a kopás. A már nem használt eszközökre viszont kicsi a piaci érdeklődés, nehéz pénzzé tenni ezeket. Ugyanakkor a no-till kapcsán most a kisebb gazdaságoknak is szükségük lenne például direktvetőgépre. Egymással összefogva meg tudnák venni és gazdaságosan üzemeltetni, de erre kevés a hajlandóság.

– Sok adatot gyűjt működés közben a gép. Mennyire jellemző, hogy a gazdálkodók igénylik ezek visszaáramlását és hasznosítását?

– Ez sem általános, pedig akkor a géptulajdonos láthatná például azt, hogy hol dolgozik a gép, milyen a motor hőmérséklete, mennyi a gépben az üzemanyag, jelentkezett-e hibakód, és azzal történt-e valami, vagy csak kiütötték, hogy ne zavarja a gépkezelőt. Valójában igen hasznosak lennének számára ezek az információk.

– Az előadás közben említette, hogy a klímaváltozás miatt északabbra tolódott a kukoricatermesztés határa. Extrém példaként elhangzott, hogy a norvégok 100 napos tenyészidejű silókukoricáját nagyon gyorsan, nagyon nagy teljesítményű silózóval kell betakarítani. Tőlünk északabbra van most az igazán ígéretes géppiac? Törekszenek ebbe a régióba is?

– Szlovákiában már jelen vagyunk, és vizsgáljuk a további lehetőségeket is. Az biztos, hogy Nyugat-Európában nagyon erős a verseny, és csak 1–2 százalék a végső profitmarzs, mert magasak a költségek és drága a munkaerő. De igen, igyekszünk terjeszkedni, méretet növelni. A koncentráció most a termelés minden pontján tetten érhető, a gazdálkodók körében éppúgy, mint a mezőgépiparban.