Kik számítanak közeli hozzátartozónak a családi gazdaságban?
A gyermekek, unokák – mint egyenesági rokonok – közeli hozzátartozónak minősülnek a jog értelmében - hívja fel rá a figyelmet a MAGOSZ. Ide tartoznak az örökbefogadott, nevelt és mostohagyermekek is. Ez a jogi státusz alapvető jelentőséggel bír a családi gazdaságban való részvétel során, hiszen a közeli hozzátartozók számos jogi előnnyel rendelkeznek.
Örökbefogadás: új családi kötelék, új jogviszonyok
Örökbefogadás esetén a gyermek egyenesági rokonként kerül a családba, ami jogilag azonos elbírálást jelent, mint a vér szerinti leszármazottaké. Ez a kapcsolat az örökbefogadó rokonaira is kiterjed, így a gyermek ugyanazon jogokkal bír, mintha vér szerinti rokon lenne. Örökbe fogadható az a gyermek, akinek szülei elhunytak, ismeretlenek, vagy nem képesek, illetve nem hajlandók gondoskodni róla. A házastárs gyermekének örökbefogadása szintén lehetséges.
Mostohagyermek és nevelt gyermek jogállása
A mostohagyermek a házastárs kiskorú gyermeke, aki közös háztartásban él a nevelőszülővel. A nevelt gyermek pedig olyan kiskorú, akit nevelőszülő gondoz – például állami gondozás keretében. E két jogállás szintén közeli hozzátartozói kapcsolatot jelent a családi gazdaság szempontjából.
illusztráció – Fotó: Shutterstock
Földvásárlás: kizárt lehetőség kiskorúak számára
A kiskorú gyermek nem szerezhet földtulajdont vásárlás vagy bérlés útján, mivel a földműves jogállást nem szerezheti meg. Ehhez ugyanis szakképzettség vagy három év saját nevében végzett mezőgazdasági tevékenység szükséges – ezek pedig nem teljesíthetők kiskorúként. Emiatt csere, bérlet vagy szívességi használat sem lehetséges.
Hogyan juthat mégis földhöz a gyermek?
Bár földet vásárolni vagy bérelni nem tud, a kiskorú ajándékozás vagy törvényes öröklés útján mégis szerezhet földtulajdont. Ezeknél az eseteknél nem feltétel a földműves státusz, így ez a két lehetőség nyitva áll a gyermekek számára.
Gyámhatósági engedély: mikor szükséges és mikor nem?
Amikor a gyermek ajándékozás révén szerez földtulajdont, általánosságban nem szükséges a gyámhatóság jóváhagyása. Kivételt képez, ha az ingatlan terhelt – például jelzálogjoggal –, mert ilyenkor a gyámhatóság közreműködése is szükséges. Hasonlóképpen, ha a gyermek tulajdonában álló földre haszonbérleti vagy más használati jogot kívánunk alapítani, ehhez is gyámhatósági engedély szükséges [Ptk. 2:23. § (1) bek. c) pont].
Viszont ha úgy történik az ajándékozás, hogy a szülő egyidejűleg saját magára alapít haszonélvezeti jogot, akkor már nincs szükség gyámhatósági jóváhagyásra [Ptk. 2:23. § (4) bekezdés].
+1 tudnivaló: illetékmentesség elvesztése ajándékozás esetén
Fontos figyelembe venni, hogy bár ajándékozásnál nem merül fel ajándékozási illeték a gyermek javára, előfordulhat, hogy a korábban megszerzett illetékmentességet elveszítjük. Ez akkor fordul elő, ha az adott földet korábban illetékmentesen szereztük, de 5 éven belül ajándékozzuk el – ekkor nemcsak az illetékmentességet bukjuk el, hanem 8%-os visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetni.
Összegzés
A családi gazdaságok tervezésekor és működtetésekor elengedhetetlen figyelembe venni a kiskorú gyermekek jogi helyzetét, különösen a földtulajdon szerzése és használata kapcsán. A megfelelő jogi lépések betartása nemcsak a család érdekeit védi, hanem megelőzi a későbbi problémákat is.
Forrás: MAGOSZ
Indexkép: Shutterstock
